82🎋

                                    

                                          
Amikor hirtelen felindulásból szakítottatok, de részegen elsírod, hogy még mindig szereted (DorinaKrolyi, köszönöm 💜)  
                          
~Jin~ 
Nagyon nagy butaság miatt szakítottatok. Megkérted, hogy vegyen neked betétet ugyanis beköszöntöt a havi télapó, de Jin annyira fáradt volt, hogy a kék csomagolás helyet rózsaszínt vett. 
- Tudod mennyire hiányzik? – sírod el magad, egy idegen férfinak. Legalábbis kissé részegen ezt hitted, de valójában Jin volt az. 
- Eltudom képzelni 
- Dehogy tudod, nem is ismered. Miért vagy te ilyen jóképű? – csuklasz egyet, amire Seokjin aprót felnevet 
- Aranyos vagy - próbálja megérinteni arcod, ám elhúzódsz 
- Mit csinálsz? Én Seokjint szeretem
                          

                            

                                
                            
                              
                                  
                              
                              
                                
                                  
                                  
                                
                              
                             
                            
                            
                          
                          
                          
~Suga~ 
Eleged volt abból, hogy szinte soha nincs otthon, de elfogadtad, mert tudtad mennyire fontos neki a munkája. Viszont mikor elfelejtette az évfordulótokat, betelt a pohár. Egy nagy veszekedés után kisétált a lakásodból és még csak egy szót sem szolt hozzád. 
- Annyira szeretem még Yoongit – sírsz fel, mikor valaki megkérdezi, hogy vagy.  
- Én is téged, szóval tedd le azt a rohadt piát és menjünk haza
- Heh? 
                          

                            

                                
                            
                              
                                  
                              
                              
                                
                                  
                                  
                                
                              
                             
                            
                            
                          
                          
                          
~Hoseok~ 
Az nem vitatás, hogy mindkettőtök hibája bolt a szakitás. Jobban elvoltatok foglalva a munkátokkal, emiatt pedig nem volt elég idötök egymásra. De már nem bírtad nélküle, egyszerűen annyira nehéz volt minden. Egy kis kikapcsolódás reményében, ellátogattál a közeli bárba meginni pár sojut. 
- Jól vagy jagiya? – érinti meg valaki vállad 
- Mit jagiyazol itt? Én még szeretem a barátom - kiáltsz fel, amire páran rád figyelnek. 
- Jól van, jól van, értem. De akkor enged meg hadd vigyelek haza a barátodhoz, rendben? – kérdezi Hoseok mosolyogva, akit persze te ilyen állapotban nem ismersz fel. 
                          

                            

                                
                            
                              
                                  
                              
                              
                                
                                  
                                  
                                
                              
                             
                            
                            
                          
                          
                          
~RM~ 
- Én csak Namjoont akarom - fakadsz ki, mikor egy idegen férfi próbál kirángatni a bárból. Nos igen, Namjoon nem volt idegen, csak hogy részegen senki sem ismersz fel. 
- Namjoon akar hazavinni, csak nem engeded - veszi ki finoman kezedből a poharat. 
- Nagyon szeretem őt 
- Ő is szeret téged, de gyere mennünk kell
                          

                            

                                
                            
                              
                                  
                              
                              
                                
                                  
                                  
                                
                              
                             
                            
                            
                          
                          
                          
~Jimin~ 
„Francba”, ez volt Jimin utolsó szava majd kilépet az életedből, és miért? Mert a rajongok ismét sértegetni kezdték az alakja miatt, és mikor kikérdezett téged, hogy kövér-e, te felnevettél. Persze nem rossz indulatból, csak csupa izom volt párod, ezért nem is értetted, hogy kérdezhet ilyen butaságot. 
- És érted? Ezen megsértődött és elhagyott. De megértem, nekem sem kellene egy ilyen undoritó lány - motyogod fejed lehajtva, miközben kiontottad érzéseid, egy idegennek. Aki tulajdonképpen Jimin volt. 
- Mindketten hibáztatok, de beszéld meg vele,  és minden rendben lesz 
                          

                            

                                
                            
                              
                                  
                              
                              
                                
                                  
                                  
                                
                              
                             
                            
                            
                          
                          
                          
~Taehyung~ 
- Annyira sajnálom - szeged le fejed Taehyung elött. Kissé be voltál csiccsentve, de nem annyira, hogy ne légy tudattodnál. 
- Mégis mit jagiya? Én hibáztam, nem kellett volna erőltetnem - nem akart tovább titkolózni a rajongok elött ezért elmondta, hogy párkapcsolatban él már három éve. A neved nem mondta meg, viszont a rosszindulatú „rajongók” mégis kiderítették. Ennek az lett a vége, hogy egy halálos fenyegetés után, otthagytad őt. 
- Szeretlek 
- Gyere vissza hozzám jagiya
                          

                            

                                
                            
                              
                                  
                              
                              
                                
                                  
                                  
                                
                              
                             
                            
                            
                          
                          
                          
~Jungkook~ 
- Miért veszekedtél pároddal? – kérdezi valaki, egy újabb kör sojura hívva 
- Nem is tudom már, de nagy hülye voltam 
- Tényleg ennyire gyerekes vagyok? – hallasz meg az igen ismerős hangot. Hiába iszogatsz vele vagy fél órája, nem tudtál rájönni ki az. 
- Én azt nem tudom, de Jungkook nem az. Jó néha mégis, de ha kell értem akár ölni is képes. Akárcsak én érte- innád meg az italt, ha nem vennék ki a kezedből. 
- Azt mondod? 
- Olyan ismerős vagy te nekem - nézel csillogó szempárjába. 
- Igazán? 
- Uhm, a nyuszi mosolyod Jungkookra emlékeztet, de nem tudom miért. És a szívem is olyan gyorsan dobog mint az ő közelébe. Te érted ezt?