37.

                                    

                                          
-Becky!-rázott vissza a valóságba James-Itt vannak!A házban!
-Az nem lehet-zokogtam-Meg fogunk halni?
-Nem fogunk!-nyúlt a telefonér.
                          
-James?-szólt bele David.
-Segíts kérlek-mondta alázattal-Bent vannak a házban.
-Kik?-hangja ideges volt.
-Akik telefonálgattak,és figyeltek minket Beckyvel.
-Zárjátok be magatokat Becky szobájába,azon belül pedig a fürdőbe!Most!
S James már futott is fel maga után húzva az emeletre.
Bezártuk az ajtóm,utánna pedig a fürdőbe rohantunk.
-James nagyon félek-sírtam.
Rámnézett,de nem mondott semmit.Elmerült a gondolataiba.Valamit muszáj kitalálnunk.Minden David hibája!Ha miatta meghalok....
-Hallottad?-fogta be a szám,hogy hallgatózzon.
Megráztam a fejem,mert én nem hallottam semmit.
A lépcső recseg,ropog.Valaki felénk tart.James szobája ajtaját csapta be maga után.Hallom,hogy mindent szétdobál,és keres minket.Könnyeim,arcomat égetve folynak végig.Tehetetlen vagyok.Várom a halálomat.Mit tehetnék?Úgy is bejut ide.Ha pedig bejutott,mindannyian tudjuk mi lesz.
Összehúzott lábakkal ülünk Jamessel a fürdőszoba hideg kövén,csendben,szótlanul.Egymás kezét szorítjuk,mintha utoljára éreznénk egymás érintését.Hatalmas csapkodások hallatszanak.Az ajtóm felé trappol.Irdatlanul rángatja szerencsétlen kilincset,mintha mindenről az a kilincs tehetne.Eltelik pár perc.Most csend van.Nemtudom mire készül..
Rezegni kezd az előttünk heverő telefon.Hangosan dörzsölődik össze a járólappal,nagy zajt keltve.Rögtön elrántottam,és letettem.
-Szerinted hallotta?-súgtam.
-Remélem nem-szorította meg mégjobban a kezem.
Ekkor megint rezegni kezd a telefon,de mostmár a kezembe.James kikapja,és felveszi egy mozdulattal.Nem szól bele,csak várja,hogy a vonal túlsó végéről megszólaljon valaki.
-Úton vagyok.Tartsatok ki-mondta rekedtes hangon David.
James nem válaszolt,csak megkönnyebülten tette le a telefont.
Szívem hevesen dobogott.Éreztem a torkomba,minden egyes ütését.Kapkodtam a levegőt,de próbáltam csendben maradni.Könnyeim nem csillapodtak,továbbra is próbálták belső fájdalmamon könnyíteni.Ekkor berúgta az ajtót az idegen.A mellettem ülő a szám elé kapta a kezét,még jókor,mert sikításra késztetett a testem.Már olyan gyorsan vettem a levegőt,hogy talán észre sem vettem,hogy néha a tüdőmig se jut el.
Az idegen össze-vissza csapkodott a szobámban,mikor megtorpant.
Gondolom most vette észre a fürdőszoba ajtaját.
Tett egy lépést felénk,de megszólalt a telefonja.
-Mondd főnök-szólt bele egy ismerős hang.
-Nem még nincsenek meg!-válaszolt.
Még egy lépést tett felénk.Szívem majdnem kiugrott a helyéről.A szememet lehunytam,és elképzeltem,ahogy Phillel palacsintát sütök,és minden a régi.Minden problémamentes.Fájdalmam nem enyhült.Tudtam,hogy hamarosan meg fogok halni.Nincs mit tenni.
Lenyomta a kilincset.A zárral babrál.Hallok egy  nyikorgást,de a szememet nem merem kinyitni.Erősen szorítom,de érzem a levegőt ami beáramlott az ajtón.Kinyílt.Itt van.Fegyver hangját hallom.Kinyitom lassan a szemem,de nem akarok neki hinni.Ryan áll előttem.
-Mi a...-akadt el a szavam,és közelebb csúsztam Jameshez.
-Mit akarsz tőlünk?-kérdezte keményen James,de hangjába érezni lehetett a félelmet.
-Én semmit-hadonászott a kezében lévő veszélyes tárggyal-Viszont a főnöknek tervei vannak veletek,vagyis pontosabban.....veled-mutatott rám.
-Ne merjétek bántani!-védelmezett.
-Óó hát ez aranyos-nevetett-Felállni!-kiáltott ránk hirtelen.
Engedelmesen felkeltünk a földről.
-A pincébe!!Nyomás-nyomta James tarkójához a pisztolyt.
                          
Leérve,két szék volt kikészítve.
-Ül!
Leültünk a székbe,és vártuk mi fog következni.
Elősször Jamest kötözte meg,utánna pedig engem.
-Sajnálom szépségem-hajolt közel ajkaimhoz,majd nevetett egyet.
Ettől csak mégjobban sírni kezdtem.Nem bírtam magammal.Én még élni akarok!
Hangokat hallottam a lépcső felől.Reménykedtem,hogy David az,de nem.Egy 50-es éveiben járó,kigyúrt férfi volt,aki tele volt tetoválva.
-Apám-üdvözölte Ryan.
-Ryan-bólintott.
Miután a pasas végigmért minket:
-Én vagyok itt a főnök,és azt teszitek amit mondok!-fenyegetett.
-Ismerem magát-szólaltam meg félve-A barátom Scott a maga lányával van együtt,Kateval.
Erre Ryanra nézett és kitört belőle a nevetés.
-Már nem,ugyanis Scott halott.