1.

                                    

                                          
Ez is egy átlagos napnak indult,mint a többi.Hétfő."A kedvenc napom"yee!
Éppen a fürdőkádból kászálódtam kifele,mikor telefoncsörgésre lettem figyelmes.Futottam fel a szobámba,egy kis keresgélés után a párnám alatt találtam rá a csörgő mobilra.
-Szia beb!-szólt bele egy jól ismert hang a telefonba
-Szia Sarah!-mondtam kissé nevetve
-5perced van elkészülni!Mingyárt ott vagyunk nálad-mondta pimaszul
-Hogy miii?!
-Scott is itt van velem
-Sziaa Picur!-szólított utálatos becenevemen
Bár az ő szájából nem volt rossz hallani.Amugy azért lettem picur mert 18éves koromra is 160 centi maradtam.
-Haliiii!Na de én akkor ömmm izé megyek mert konkrétan egy törölközőbe vagyok!!!!
Nevetve elköszöntek,én meg rohantam vissza a fürdőbe az otthagyott ruháimért.Felkaptam magamra egy fekete szaggatott farmert,és egy piros kockás inget betűrtem a farmerbe,majd a hajamat kifésültem,ami úgy állt mint egy szénakazal.Gyorsan fogat mostam felkentem a mindennapi sminkem és gyorsan amennyire tudtam helyrehozzam a hajamat.Felfutottam az emeleten hagyott iskolatáskámért,és ekkor már csöngettek is.Azt se tudtam hol áll a fejem.
-Persze gyertek csak beljebb!-förmedtem rájuk kicsit udvariatlanul
-Húha valakinek rossz napja van-Nézett össze Sarah Scottal,majd felnevettek
Hú de vicces..mormogtam  magamba
-Na indulhatunk?
-Ja menjünk...
Az úton mint mindig valami mai tinislágert bömböltetett a drága barátnőm amit én mindig is utáltam.Én inkább a rocknál maradtam.De mindegy is a kedvéért elviselem ezt reggelente.Igazából egészen felvidítottak az iskolába menet,de ez a jókedv nem tartott sokáig.Elértük az iskola utcáját,és lefogyott a mosoly az arcomról.Sarah csak az évfolyamtársam nem az osztálytársam mint Scott(ő egyben a padtársam is) ezért még ha tudta is milyen órával kezdünk megkérdezte a kapu előtt,hogy:
-Milyen ó..
-Biosz-Vágtam félbe a mondatát 
Erre egy félmosollyal reagált,majd egymás nyakába borultunk.
-Találkozunk ebédnél!
Scott és én a tanterem felé vettük az irányt,és már csöngettek is.
-Hoppá!-Mosolyodtam el a mellettem álló kétségbeesett fiúra
Gyorsabbra vettük a tempót.Belépve az ajtón;
-Haddvay Scott és Corti Becky!!Megint késtek!Üljenek le mielőtt beírom magukat!
Az órák többsége elég jól telt és meglepően gyorsan,főleg ha egy olyan padtársad van,mint az én barátocskám.Ebédszünetbe megvitattuk Sarahval a történéseket,majd elbúcsúztunk egymástól,és útjaink elváltak.Kapucnit fel,fülhallgató a fülbe,és már sétáltam is hazafele.Ekkor belebotlottam valakibe.
-Hé!Máskor igazán figyelhetnél a környezetedre is...görény!-kiabáltam a velem szemben álló gördeszkás fiúnak
-Ó igazán sajnálom!Én sétálok a földet bámulva tényleg..De mindegy bocsánat fáj valamid?
-Nem..semmi..
Ekkor vettem szemügyre az elém tornyosuló csodát.Hosszú barna tincsei söprődtek az arcába,ami annyira tökéletes és makulátlan volt mint egy babáé.Gesztenyebarna szemeiben csillogott az ártatlanság.
Miközbe szemügyre vettem egészen furán festettem,mert erre szemöldökráncolással reagált.
Annyira gyönyörű!Szótam el magam.Mármint ize ömm...
Kínos csend.
-Most költöztünk az utca elejébe remélem látjuk még egymááást...-és nézett rám elkerekedett szemekkel,várva egy névre
-Becky
-Szóval Becky,remélem látjuk még egymást-kacsintott rám 
Én csak álltam mint egy fadarab és elmélkedni kezdtem erről a csoda teremtményről,mire ő neki már nyoma se volt.Hazaérve bedőltem az ágyba,és ezen a sorsszerű találkozáson agyaltam.Mit művelsz Becky?!Mint egy kis KIS KIS NEMTUDOM MI...FHUU EZ NEM ÉN VAGYOK!!!Szakítottam félbe az egyre furcsább gondolataimat.Nekiálltam tanulni,(kivételesen)és rezgett a telefonom.Facebook értesítések...facebook sose voltam oda érte,csak a barátaim miatt csináltam,máskülömben már nem élnék.Szóval megnyitva elém tárult a CSODA igen Ő BEJELÖLT..De vajon honnan tudta meg a teljes nevem?James....még a neve is uuuu beleborzongok.Egész este rajta agyaltam aludni se tudtam rendesen.Fránya fantázia...morogtam.Végül csak-csak sikerült elaludnom mert arra keltem,hogy Scott hív.Bassza meg!!Megint el fogok késni!Gyorsan összekaptam magam és már indultam is.És igen,ki gondolta volna évfolyamtársak lettünk Jamessel ami azt jelentette,hogy minden nap látni fogom.Szuper!...Eltelt pár nap..Péntek..az ebédszünetbe összeülve a csipetcsapattal,megbeszéltük,hogy elmegyünk Jessica házibulijába,bár nem sok kedvem volt őszintén szólva.
-Este érted megyek szivi!- kiáltotta utánnam Sarah
Egy bólintással jeleztem,hogy megértettem,majd hazaindultam.A tükör előtt ülve azon gondolkodtam,mit fogok felvenni..Ahjj semmi kedvem menni.A szobámból jövő rezgésre lettem figyelmes,és kutatni kezdtem a telót ami mint mindig most is elbújt előlem.Megvagy!találtam rá a táska mélyén.
James:Szia!Mész este Jessica bulijába?
ÚÚR ISTEN!!Mit érdekli őt?Okee mostmár tényleg kétségbe estem és sürgős ruhakeresésbe kezdtem.Ez lesz az!Találtam egy fekete csipkeruhát aminek a derekára kötöttem egy kockás inget a sok közül,és egy vans cipőt halásztam ki hozzá.Ó basszus!!!Válaszolni kéne.
Becky:Szia JAMES!Igen megyek bár semmi kedvem!
Pár percre rá újabb rezzenés.
James:Legalább megismerhetlek :D én is megyek!
Erre már nem válaszoltam ugyan is dudaszót hallottam az utcáról,és tudtam hogy eljött a buli ideje.