Amikor az érintésektől minden megváltozik.
Hyunjint brutálisan molesztálta a főnöke, kit egyik napról a másikra hirtelen lecsuktak. Hosszú időkig sosem gondolt Hyunjin a fiúkra úgy, mintha szerelembe tudna esni miattuk, sokkal inkább a lányokat bámu...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
☆
Sosem szeretett Seoulban lenni. Mindig hype-olt városnak tartotta; tele volt gyakornokokkal, idolokkal, különféle híres emberekkel, és tipik Seouli lányokkal.
Sóhajtva nézett fel a hatalmas házakra. Arra az ablakra, ahol apja tartózkodott.
Teljesen maga alatt volt. Nem akarta ezt. Most mégis a liftben áll, hogy aztán a kontrollmániás apjával találkozhasson. Felérve liftjével az adott folyosóra, elindult apja lakása felé.
Még a lépcsőház is luxus. - gondolta.
Megnyomta a csengőt, ami szintén nagyon kultúráltan csengett. A zárban kulcs forgása hangzott, a kilincs lenyomódott, és Minho apja az ajtó mögött volt.
Nem köszönt neki, csak fapofával nézett fiára, ki jóval alacsonyabb volt nála. Mindenben.
Arrébb állt a tölgyfalaptól, és beengedte Minhot. Továbbra sem szóltak egymáshoz. Belülről a lakás baromi letisztult, és modern volt. A fekete árnyalatai domináltak, alig volt benne szín.
A nappaliba érve, meglepődöttségére öccse, Heeseung ült. Kedves énének ellenében most komoly volt.
- Minho! - ellágyult amint bátyját látta. Felállt, s egy mély meghajlás után kezet fogtak, aztán vissza leültek. Három kanapé volt egy befejezetlen négyzetalakban elhelyezve egymással szemben. Mindhárman más-más kanapéra ültek.
Síri csend honolt, a testvérpár nagyon ideges volt. Minhonak még a tenyere is izzadt.
- Tudjátok miért vagytok itt, fiúk? - szólalt meg erélyes hangján. Ugyanolyan volt, mint Minho gyerekkorában. Mindig is rettegett tőle.
- Igen. - bólintott Heeseung, azonban Minhonak még ötlete sem volt. Annyiban hívta apja magához, hogy 'a cég...'.
- Nem igazán. - rázza fejét.
Apja ráemelte gyilkos tekintetét. Mindent elárult; Minho valami eszméletlen rosszat tett. Gondolta ezt ő.
- Minho. - szólította meg. Megakadt szava torkán a fiatalnak - Ki ez a Hyunjin?
- Hyunjin a személyes titkárom.
- Csak a személyes titkárod? - gyanakvóan összeszűkítette szemeit.
- Minho, kérlek, csak mondd meg neki az igazat. - feleli halkan neki öccse. Ő már tudja.
- Mit áruljak el neki? - értetlenkedik. Minden erejével próbálja titkolni kapcsolatát, Hyunjin nem akarja teher alá helyezni.
Apja felkel. Kimérten indult el idősebb fia felé; kezét lendítve pofozta fel őt. Ereje hatalmas volt, feje félrebillent.
