29.)

                                    

                                          

- Először elmondod mit csinálunk utána kaphatsz egy puszit.- tolom el magamtól Calumot. 
Bármennyire is akarom, hogy újra megcsókoljon tudnom kell mi jutott eszébe. 
- Oké, amit most mondok, attól felfogod dobni a talpadat.- fújta ki a levegőt és izgulva nézett rám újra.- Szóval amikor Natasa és én összejártunk... mármint tudod hogy,
- Igen Calum, felfogtam már, hogy egy párszor megdugtad.- mormogom az orrom alatt.- Folytasd. 
- De hisz te vágtál a szavamba! Na mindegy, egyszer Michael bulija után nála folytattuk és azt akarta, hogy öltözzek be rendőrnek és büntessem meg, amiért ennyire rossz volt.- azonnal kitört belőlem a nevetés.
A fájdalomtól? Persze, hogy attól. Fogalmam sincs hova akar kilyukadni Calum, de nem akarom hallani a meséje végét. Nincs jó előérzetem. 
- Jess, ne akadj már ki. A csaj erre gerjed, nem tehetek róla! Én pedig közöltem vele, hogy nincs az az Isten, aki miatt hülyének állítsam be magamat ezért leléptem. Pár napja azt mesélte Scott, hogy ugyanezzel bepróbálkozott nála is, én pedig rákérdeztem, hogy " haver, képes voltál beöltözni neki? ", mire csak bólintott a srác, és megmutatta a képeket magukról. Én pedig, amikor a parkolóba beszélgettünk mindkét seggfej be volt állva, addig a jó modoromat felhasználva küldtem át magamnak a képeket. Fogalmam sincs miért tettem, de úgy éreztem hogy valamikor kellhetnek ezek.- fejezte be a mondandóját. 
- Azt akarod, hogy szétküldjük az iskolában? Ez nagyon béna Calum.- fújtam ki idegesen a levegőt már én is.- Azt hittem valami jobban drukkolsz elő.- vallom be szomorúan.
Előkapta a telefonját és megmutatta a képeket. Teljesen sokkot kaptam. Miért érzem úgy, hogy ennek a lánynak sosem voltak gátlásai? Mintha egy igazi pornószínész lenne, de komolyan. 
- Jó, elég volt. Ez undorító!- tolom el magamtól a telefonját.- De tuti rájönnek, hogy mi voltunk. Nem hülyék, és a végén még a rendőrségre is képesek lesznek elmenni.
- Dehogy tudják, a világukat nem tudták amikor az autómban ültek. Amúgy meg ha kiplakátoljuk a szekrényükhöz semmi baj nem lesz belőle. Még azelőtt leveszik, hogy a tanárok meglátnák de a diákok között gyorsan terjednek a hírek. A suliban pedig nincs kamera, ne parázz már. Azt akarod, hogy visszakapják amit neked adtak? Ennél jobb ötletem soha nem is lesz Jess.- a szemeimbe nézett és arra várt, hogy belemenjek. 
Megéri ez nekem? Vagyok én ilyen gonosz ember? Soha nem lennék rá képes, de kivételes helyzetről van szó. Csúnyán átvertek, én pedig csak visszaadom amit kaptam. Ha pedig megtalálnak az egészet letudjuk tagadni, nincs okunk ezt tenni és ezt más is elfogja hinni. Elvégre holnaptól újra együtt ballagunk az iskola folyósólyán, senkit nem fog érdekelni ezek után a szünet előtti balhé.
Remélem. 
- Oké, legyen.- sóhajtok fel.- Baj lenne, ha a plakátolást rád bíznám? Túlságosan is félek ilyet megtenni.- vallom be őszintén.
- Máris hívom a fiúkat. Imádni fogják minden percét.- vigyorgott, majd puszit nyomott a homlokomra.- Most megyek és intézkedek de reggel jövök érted.- csókot várt, amit meg is adtam neki.- Nagyon szeretlek.- suttogta ajkaink közé, mire teljesen elöntött a pír. 
- Szeretlek Calum.- mosolyogtam bele újabb csókunkba. 

Reggel morcosan nyomtam ki az ébresztőmet. Mégsem akarom betenni a lábamat abba az épületbe. Túlságosan is félek a többi ember reakciójához, amikor meglátnak minket Calummal. 
- Jó reggelt királylány.- szólalt meg a mellettem fekvő fiú. Felugrottam ijedtemben és megnéztem biztos mellettem fekszik- e ez a kis hülye. 
- Te mikor lopóztál be az ágyamba?- bújok hozzá álmosan, mire csak kuncogva a hajamba puszil.
- Úgy fél perce. Olyan mélyen alszol, állítom ha melletted kezdenék el láncfűrésszel ordítani még arra se kelnél fel.- felnevettem majd kinyújtózkodva keltem ki az ágyamból.- Elkészülök, aztán indulhatunk. Megcsináltátok?
- Igen, bár nehéz volt bejutni. Ashton bemászott a fiú vécé ablakán és Ő rakta ki a kinyomtatott képeket. De időben menjünk, nehogy lemaradjunk a mulatságról.- vettem az adást és villámgyorsasággal kezdtem el készülődni. 
Beállítottam a hajamat, majd gyors smink után felöltöztem. A szobámba visszatérve nem találtam a szobámba Calumot, lesiettem a konyhába ahol már anyával beszélték a napi pletykájukat. Szörnyű, ezt nem fogom tudni megszokni egy ideig. 
- Mehetünk.- jelentem ki, mire Calum felpattant a székről és elköszönt anyáéktól. 
Útközben a combomat simogatta, látta rajtam mennyire ideges vagyok. Csak ne legyen semmi bajunk ebből, kérlek csak most az egyszer ne. A sulihoz érve leparkolt, majd kiszálltunk. Luke és a többiek futottak oda hozzánk nevetgélve.
- Anyám, gyorsan gyertek. Most értek ide. A 11.b már körbefényképezte, terjed a híre.- remélem a mi nevünk nem szerepel a hírek között. 
- Gyere baba.- Calum összekulcsolta a kezünket, majd sietős léptekkel indultunk el a bejárat felé. 
Amikor beléptem azt gondoltam, hogy rögtön megáll az eszem. Arra számítottam, hogy egy kicsi lapra lesz kinyomtatva ennek a két idiótának a jelmezes, erotikus fotója, de Ashton kitett magáért. Az összes szekrényt Natasa és Scott borította. 
" JELMEZBÁLBA KÉSZÜLÜNK! "
Állt nagy betűkkel a képek alatt, egyenesen szembenéztem Natasa börtönruhás jelmezével. Kitört mindannyiunkból a nevetés. 
" TI IS SZERETITEK A BEÖLTÖZŐS SZEREPJÁTÉKOT? "
Olvastam el a következőt, nem tudtam abbahagyni a nevetést. Becsöngetés előtt jártunk tíz perccel, mikorra már mindenki megérkezett, csak úgy tobzódott a nép a folyosón. A legvégén természetesen megjött az együtt érkezett szexi páros is. 
- Ez meg mi a franc?- köpte a szavakat idegesen Scott.- Ki a tököm csinálta ezt?- kiabálta mindenkinek idegességében.- ránk meredt.- Te voltál te kis szarházi?- meglökte Calumot, mire Ő teljesen nyugodtan kezelte a helyzetet. Nem bírtam figyelmen kívül Natasa reakcióját, ahogy bömbölve tépi le a képeket. 
- Valami rosszakaród lehet haver.- nevetett fel Cal, majd hátulról átölelt.- Látod ezért nem kellene mindenki hátába egy kést beledöfni. Idővel visszakapod.- Scott a szekrényekről próbálta eltüntetni az összes képet, én pedig csak Calumra meredtem. 
- Köszönöm.- suttogtam oda neki, majd csókot leheltem a puha ajkaira.
- Soha többet nem bánthatnak. Nem fogom hagyni nekik.- suttogta vissza, majd szorosan átölelt.
Szerelmes vagyok? Igen, az vagyok. 
Azt kívánom bárcsak hamarabb történt volna meg minden, nem vagyok képes többé Calum nélkül élni. 
VÉGE