4....

                                    

                                          
-Lilien! Itt vagyunk.- Szólított meg óvatosan. Mikor fel emeltem kómás fejemet és ki nézve a sötétített ablakokon nem a szokásos barack színű házunk előtt parkoltunk hanem egy pofátlanul nagy és gyönyörű fehér villa, villa? Inkább palota előtt,ami gyönyörű udvar, szökőkút, kis kert és egyebek díszelegtek, az úgyszintén pofátlan nagy birtokon. Nem tudom hogy kerültünk ide, miért kerültem ide, és miért nem otthon vagyok,és főzöm Emilinek a reggelijét. -Mit keresünk itt, ez nem is az én házam, pontosabban házunk. -kezdtem nyugodtan de egyre gyülemlett bennem az álmosság, ijedség, stressz és rémület egyvelege  ami valljuk be, nem a legjobb párosítás egy 8-9 órás munka nap után, a saját autómban, egy idegennel és egy idegen birtokon. -Nyugodj meg Lilien.-kezdte de megint fel tettem egy számomra rohadt nagy kérdést. -Honnan tudod a nevem? És miért ide hoztál? -Kezdtem de nyílt a hatalmas kovácsolt vas kapu, aminek két oldalán szintúgy fekete öltönyös őrök szobroztak, ki tudja mióta mire kezdett el szabadulni testemben a kétségbe esés, de meg mukkanni sem tudtam mert amikor begurultunk a fehér kövekkel ki rakott kis ösvényen, egy hatalmas szökő kút, pálma fák sokasága, medence, egy nagy homokos terület és a hatalmas villa után egy jó pár méteres garázs foglalt helyet, aztán egy lovarda és a birtok mögött elhelyezkedő nagy területen  a ló karám. Eszméletlen, az állam már akkor padlón koppant, amikor be gurultunk az autóval, de ez a látvány aztán tényleg letaglózott. Ez nem csak pofátlanul gyönyörű, óriási, de biztos vagyok benne hogy pofátlanul drága is lehetett. Ez több hektárnyi terület... kezdtem magamban a hangos gondolkodást, ami nem gondolkodáshoz vezetett mert a rám irányuló kíváncsian fürkésző tekintet, és mély orgánum szakított ki a gondolatmenetemből, amire érdekes módon választ is kaptam. -Igen, Lilien, ez tényleg 5 hektárnyi terület, a nevedet azért tudom mert apám Giuseppe Russo-ejtette ki artikuláltan a nevét, mire szívem ki hagyott egy ütemet, Szicília egész maffia vezére- nézett utánad és a barátnőd után. -És hogy miért ide hoztalak? -vigyorodott el undorítóan mire hófehér, reklámba illő mosolya előbukott- mert az enyém vagy. Mondta mire oda fordítottam a fejemet hozzá és egy hang csattanás késztette arra hogy be fogja a pofáját. -Először is- kezdte arcát dörzsölgetve, de meg sem várva a mondandóját ugrottam ki az autóból- Lilien! Állj meg!-kiáltott rám hűvösen, mire fel ment bennem a pumpa és ki adtam magamból mindent ami az elmúlt ki tudja hány óra óta bennem tombolnak. 
- Egy, te nekem nem parancsolgatsz!! Ki vagy te, hogy meg mond hogy mit csinálhatok? Senki. Nekem legalábbis, kurvára senki sem! Szóval, most szépen be ülünk az autóba és haza viszel!- ordítottam rá amit ó pofátlanul végig vigyorgott, míg nekem az idegtől már vörös volt a fejem. -Mi a faszt vigyorogsz?-kiáltottam rá, mire le fagyott arról az iszonyatosan idegesítő arcáról a mosolya és elém lépett, ezzel meg fogva a karomat amibe bele mélyesztette ujjait, mire fel sziszegtem, ez holnap biztos meg látszik. -cariño mío- ejtette ki száján ami spanyolul annyit jelent, hogy kedvesem. -Te nekem itt ha még egyszer fel emeled a hangodat, ki vágatom a nyelved, világos?- kérdezte vigyorral a képén, amire most elő készült  a tenyerem hogy letöröljem, helyette inkább csak bólintottam és ki rántottam a kezemet a karjai közül. -Nem foglak haza vinni, mától itt laksz, a barátnőd meg Kevinnél van- mondta mire rá emeltem a könny áztatta szemeimet és fel szaladt a szemöldököm úgy körüllbelül a homlokom közepéig. -Ugye nem bántja?-kérdeztem mire rám emelte undorítóan jó kedvű, csillogó szemeit- majd meglátjuk- mondta mire el öntött ismét a  düh és rá ordítottam- UTÁLLAK!!! UTÁLLAK!! - ütögettem a mellkasát felindulásból. Arcomat már könnyek áztatták,  mire el kapta kezeimet, megakadályozva a következő ütést mérve rá ami szerintem neki meg sem kottyant hiszen ahogy éreztem és gondoltam, nagyon sokat edz így mintha páncélból lennének az izmai. -cariño mío, fejezd be, vagy le leszel zárva a pincébe- mondta mérhetetlen nyugodságal a hangjában. - Vete ala mierda! ( baszódj meg!) - köpködtem az arcába a szavakat, mire elengedett és kikerekedett szemekkel nézett rám. - Hablas espanol?(beszélsz spanyolul?)-kérdezte kikerekedett szemekkel. -Sí, imagina que no soy tan estúpido como podrías pensar, y sigo manteniendo mi oferta. -(Igen, képzeld nem vagyok olyan hülye mint gondolnád, és ajánlatom még mindig fent tartom.)- Si si lo se. Vete ala mierda ( Igen, igen tudom. Baszódjak meg.) - forgatta szemeit. Miután ki fújtam magam, még mindig ében fekete szemeibe bámulva, addig ő az én szemeimbe veszett el, majd vett egy nagy levegőt, meg nyalta alsó ajkát, amitől mocskos dolgok szaladták át az agyamon, majd mind ez el illant mikor karon ragadott és el kezdett befelé rángatni a palotába. -Ne rángass már! Hallod?- rángattam kezeimet, és  próbáltam le fejteni magamról az egész karomat beterítő ujjait de esélytelen volt, tekintve azt is hogy egy fejjel nagyobb volt nálam és sokkal erősebb. -Ha engedelmeskedsz akkor be fejezem- mondta mire megtorpantam, és mivel ő még mindig nagy léptekkel szelte a palota és a  közte lévő távolságot, majdnem orra buktam mire megállt. - Nem fogok engedelmeskedni,mint valami kutya! -szűrtem ki a fogaim közt, mire hátra nézett a válla felett és sóhajtott. 
Egy szempillantás alatt voltam a vállán, fejjel lefelé és úgy cipelt be mint egy zsák krumplit.  Hiába ütögettem a hátát, mondom hogy kőből vannak az izmai. -Tegyél már le! Nem hallod? -kiabáltam de egyre szaporázta lépteit. Mikor be értünk a hatalmas palotába,semmi mást nem láttam csak járólap, szőnyeg, megint járólap, lépcső, ajtó nyitódás és végül egy fehér kis szobába rakott le, majd megfordulva, fújtatva ki ment és be csapta maga mögött azt a szerencsétlen ajtót ami csak nem kiszakadt a helyéről, majd kulcsra zárva a szobát lépteit szaporázva távozott. - UTÁLLAK!!REMÉLEM HALLOD HOGY NAGYON NAGYON UTÁLLAK!!!- ordítottam a fa ajtónak és csapkodtam de hiába. Me quedé solo....(egyedül maradtam...)











(Sziasztok! Remélem tetszik eddig a story, lesznek benne majd érdekes dolgok de várjátok ki a végét! Irjátok le a véleményeteket, sokat segítene:))