Idő
„Megáll az idő,/Az égen néma állócsillagok...”
„Azon az éjjel/az órák összevissza vertek...”
„...Szivében néha elidőz/a tigris meg a szelid őz.”
„Az emberek azt állítják, múlik az idő, az idő viszont csak mosolyog, mert azt látja, múlnak az emberek...”
„The time is money.”
A legeslegfontosabb közhely: az idő egy olyan dolog, amiből senkinek sincs elég. Épp ezért olyan drága (mint a pénz). Ezért szokásunk a másik idejét fecsérelni, húzni (ld. lejjebb: időhúzás).
Bevezető[szerkesztés]
Az időről nem tudunk semmit.
Régen sem tudtunk. (Pedig hol voltunk mi még akkor???).
A kérdés az, hogy az idő a világmindenség alapvető tulajdonsága-e, vagy egyszerűen szellemi megfigyelésünk, azaz érzékelésünk terméke-e? – teszik fel egyesek a kérdést. Mások szerint a kérdés hülyén van feltéve.
Idő – van. (Nekünk most speciel nincs sok, de ez magánügy).
Mindenesetre a fogalom már az ókori filozófusokat is foglalkoztatta. A közép- és újkorban már majdnem kiderítettek róla valamit, amikor jött Einstein, és borult az egész megint.
Most kezdhetjük elölről. Az idők kezdetétől.
Az idő természete[szerkesztés]
Az időnek természetesen van természete. Rossz természete van. Egyirányú.[2]
- → "A nagy vita 1927-ben tört ki az Einstein vezette konzervatívok (Schrödinger, Broglie), és Bohrék (Heisenberg, Pauli, Born) között, ... A nagy kérdés, amelytől függött világunk szerkezete, amely eldöntötte Világegyetemünk keletkezését, felépítését, így hangzott: megdöglik-e Schrödinger macskája, vagy sem?..."
Az időről csak a nőknek van fogalma. Emiatt hallhatjuk nők szájából a méltatlankodó kérdést, amikor nehezen forgó nyelvvel, és egyéb testrészekkel beállítunk éjfélkor: „Van fogalmad arról, hogy mennyi az Idő?!”
A nők és a férfiak időérzékelése merőben és gyökeresen különbözik. Mindkét nem eltérően ítéli meg a másik nem becsléséhez képest például egy focimeccs hosszát vagy egy átlagos kalapvásárlási procedúrát.
Az idő története[szerkesztés]
„A hozzánk hasonló emberek, akik hisznek a fizikában, tudják, hogy a múlt, a jelen és a jövő közötti különbségtétel csupán egy makacsul ismétlődő illúzió.”
Idő volt már az idők kezdetén is. Idő lesz az idők végezetén is. Következésképp az idő túléli a világot.
A köztes idővel kell csak valahogy elszámolni.
Az idő mérése[szerkesztés]
Az időt mifelénk a legegyszerűbben az Unciklopédia méri: {{LOCALTIME}}, grinicsesen. Minden más kísérlet ehhez képest görcsös.
- 17:42
Órafajták[szerkesztés]
A napórától az árnyékóráig hosszú út vezet a technikatörténetben.
- Időponty
- Toronyóra (lánccal)
- Digitális homokóra
- Steppelt stopper
- Farzsebóra
- Blokkoló óra
- Vízóra
- Tűzóra
- Parkoló óra
- Tilosban parkoló óra
Az idő húzása[szerkesztés]
A középkorban igen elterjedt kegyetlenkedés. Szerencsére azóta az Időjogvédők nyomására a legtöbb országban már felhagytak az idő ilyetén módon történő kínzásával. Sajátossága, hogy hihetetlen nagy erőt kell kifejteni ehhez.
Az időtényező[szerkesztés]
Az időtényezőben a körülbelül a legidegesítőbb.
- Egy tudományosan jelentős helyen ezt találtuk:
- Egy másodperc kb. 1,855×1043 Planck-idő hosszúságú.
- A világmindenség kb. 4,3×1017 másodpercnyi idős az Ősrobbanás elmélete alapján, ami kb. 8×1060 Planck-időnek felel meg.
- Az átlagos emberi élet kb. 3,9×1052 Planck-idő. (Ez a legeslegidegesítőbb!)
- 2006-ban a legrövidebb közvetlenül mért időtartam, az atto-másodperc 10-18 nagyságrendű, ami kb. 1026 Planck-időnek felel meg.
Időgép[szerkesztés]
Lásd négyes metró... Minél tovább fúrják, annál kevesebb lesz kész belőle. Kapcsolódó kérdés: Ha az idő pénz, az ATM-ek időgépek?
Az idő járása[szerkesztés]
Az idő ballábas, és sántít.
Zónaidő és zónapörkölt[szerkesztés]
Ezeknek egymáshoz látszólag semmi közük nincs. Holott van. Zónapörköltet utoljára a Csendes Vendéglőben [3] szolgáltak fel (ennek már három éve, mert akkor tönkrement és bezárt), a zónaidőt pedig még az Unciklopédia Beállításaim-fülén is kedvedre meghatározhatod.
Na ugye?!
Más[szerkesztés]
- Valaki beszólt a Wikipédiába. Rá se hederítenek. Mi lesz így az emberiséggel, kérdezzük, joggal.
- „Túl sok a hó, és nagyon korai. 1000 évente a 8 napos eltérés befolyásolással van az ember biológiai órájára is nem csak a naptárra. A természet reagálása erre a XX. század szellemi, és technikai gyorsulását eredményezte, ezzel a 16 napot behozva. A 3. évezred fordulóra azonban a kézifék be lett húzva. Innentől mindenki 2:1-es tánc lépéssel közlekedjen (kettőt előre, egyet hátra). A naptár: 1000 évente van a szökőévekkel együtt 365 250 nap 8=365 258:100=365.258 nap/év=8766.192 óra/év. Ez 10 év alatt 69.12 perc különbség, ami annyit jelent, hogy 10 évente kell egy szökőnapot bevezetni, mert különben ez a fordulat 2000 év múlva visszaüt. Tehát a végtelenség jele, a csavart kör keresztezésében voltunk 1999. 12. 31-én éjfélkor.2×2 a végtelenség jele. Ezen a röppályán száguldunk ezerévekre számítva.”
Időlábjegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az órák szadizmusának köszönhetően Kosztolányinak eltört 3 bordája, s az egyik lábára nem látott többé.
- ↑ Bővebben itt lehet erről olvasni: Stephen W. Hawking - Roger Penrose: A tér és az idő természete
- ↑ ...újra kinyitott a Csendes vendéglő. Bár nem úgy, és nem az a Csendes nyílt meg. Aki emlékszik még a régire az Astoriánál, a Múzeum körút 13-as szám alatt, csalódott lesz. A szlovák és székely ételkülönlegességek, a piros kockás terítők és a fekete bőrmellényes, bajszos pincérek eltűntek az idő süllyesztőjében. Az elmúlt időkre egyedül a csapolt Arany Fácán emlékeztet...