főnév
表示
ハンガリー語
[編集]発音
[編集]語源
[編集]名詞
[編集]főnév (複数・主格 főnevek)
- (文法) 名詞。
- 下位語: tulajdonnév, köznév
- 同族語: melléknév, számnév
格変化
[編集]語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | főnév | főnevek |
対格 | főnevet | főneveket |
与格 | főnévnek | főneveknek |
具格 | főnévvel | főnevekkel |
因格 | főnévért | főnevekért |
変格 | főnévvé | főnevekké |
到格 | főnévig | főnevekig |
様格(ként) | főnévként | főnevekként |
様格(ul) | — | — |
内格 | főnévben | főnevekben |
上格 | főnéven | főneveken |
接格 | főnévnél | főneveknél |
入格 | főnévbe | főnevekbe |
着格 | főnévre | főnevekre |
向格 | főnévhez | főnevekhez |
出格 | főnévből | főnevekből |
離格 | főnévről | főnevekről |
奪格 | főnévtől | főnevektől |
非限定的 所有形単数 |
főnévé | főneveké |
非限定的 所有形複数 |
főnévéi | főnevekéi |
főnévの所有形
派生語
[編集]複合語
[編集]成句
[編集]参考文献
[編集]- főnév in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN