Ugrás a tartalomhoz

tompa

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtompɒ]

Melléknév

tompa (középfok tompabb, felsőfok legtompabb)

  1. Életlen, nem éles.

Etimológia

Egy szláv *tup (a.m. tompa) szó nőnemű alakjából (*tupa) nazalizációval, vö. lengyel tępy.

Származékok

Fordítások