Ugrás a tartalomhoz

stroke

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈʃtrokɛ]

Főnév

stroke

  1. (gyógyszertan) Az agyi érkatasztrófa, más néven stroke, egy súlyos, életet veszélyeztető állapot, amely akkor következik be, amikor az agy bizonyos területei nem kapnak elegendő vért és oxigént. A stroke lehet iszkémiás (vérellátás hiánya) vagy vérzéses (vérzés az agyban), és mindkettő súlyos károsodást okozhat az agyszövetekben, amelyek gyors beavatkozás hiányában maradandó károsodáshoz vagy halálhoz vezethetnek. Az agyi érkatasztrófa a világ egyik vezető halálokai közé tartozik, és súlyos, hosszú távú következményekkel járhat.

A stroke típusai

  1. Iszkémiás stroke: Az összes stroke-esetek körülbelül 85%-a iszkémiás, amely akkor fordul elő, amikor egy vérrög vagy atheroszklerotikus plakk elzárja az agyba vezető artériát. Ez az elzáródás megakadályozza a véráramlást, ami oxigénhiányt okoz az érintett agyi területen.
  2. Vérzéses stroke: A stroke-esetek 15%-a vérzéses, és akkor következik be, amikor egy agyi ér megreped, vérzést okozva az agyban. Ez az agyban lévő nyomás növekedéséhez vezethet, és károsítja az idegsejteket. A vérzéses stroke lehet:
    • Intracerebrális vérzés: Amikor a vérzés az agyszöveten belül történik.
    • Szubarachnoidális vérzés: Amikor a vérzés az agy felszínén lévő hártyák közötti térben fordul elő.

A stroke tünetei

A stroke tünetei gyorsan jelentkeznek, és attól függően változhatnak, hogy az agy melyik része érintett. Az egyik leggyakrabban használt emlékeztető a FAST rövidítés:

  • Face (arc): Az egyik oldali arczsibbadás vagy gyengeség. Például, ha a páciens mosolyogni próbál, az egyik oldal lelóg.
  • Arms (karok): Az egyik kar gyengesége vagy zsibbadása, amitől az érintett nem tudja a karját felemelni.
  • Speech (beszéd): A beszéd elmosódottá, zavarttá válhat, vagy az érintett nehezen talál szavakat.
  • Time (idő): Ha bármelyik tünet jelentkezik, azonnal orvosi segítséget kell kérni.

Egyéb tünetek lehetnek: - Hirtelen fejfájás, különösen vérzéses stroke esetén - Zavartság, tájékozódási zavar - Látásproblémák az egyik vagy mindkét szemen - Egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok

Kockázati tényezők

Számos tényező növelheti a stroke kockázatát:

  1. Magas vérnyomás: A legnagyobb kockázati tényező, amely szinte minden stroke-eset hátterében megtalálható.
  2. Magas koleszterinszint: A túlzott koleszterin érfali lerakódásokhoz vezethet, amelyek elzárhatják az ereket.
  3. Cukorbetegség: A cukorbetegség károsítja az ereket és növeli a vérrögképződés kockázatát.
  4. Dohányzás: Az erek károsításával növeli a stroke kockázatát.
  5. Elhízás és mozgásszegény életmód: Ezek növelik a magas vérnyomás, cukorbetegség és magas koleszterinszint kockázatát.
  6. Szívbetegségek: Különösen a pitvarfibrilláció, amely a stroke-hoz vezető vérrögök kialakulásához kapcsolódik.

A stroke diagnózisa

A gyors diagnózis kulcsfontosságú a stroke kezelése során, mivel minden perc számít az agykárosodás megelőzésében. A diagnózis részei lehetnek:

  1. Képalkotó vizsgálatok:
    • CT (komputertomográfia): Gyorsan kimutatja a vérzést az agyban, és segít meghatározni a stroke típusát.
    • MRI (mágneses rezonancia képalkotás): Részletesebb képet ad az agyban bekövetkezett változásokról.
  2. Vérvizsgálatok: Ezek ellenőrzik a vércukorszintet, a véralvadást és egyéb tényezőket.
  3. Egyéb vizsgálatok: A szív ultrahangvizsgálata, EKG és a nyaki artériák ultrahangja is részei lehetnek a diagnosztikai folyamatnak.

A stroke kezelése

A stroke kezelésének alapvető célja a vérrög feloldása, a vérzés megállítása, és az agy vérellátásának helyreállítása. A kezelés a stroke típusától függ:

  1. Iszkémiás stroke:
    • Trombolízis: Vérrögoldó gyógyszer (általában szöveti plazminogén aktivátor, tPA) beadása a vérrög feloldására. Fontos, hogy a gyógyszert a stroke kezdete után három órán belül beadják.
    • Mechanikus trombektómia: Az érsebészeti beavatkozás során katéter segítségével eltávolítják a vérrögöt az agyi érhálózatból.
  2. Vérzéses stroke:
    • Sebészeti beavatkozás: A vérzés megállítása érdekében szükség lehet az agyban lévő vérzés eltávolítására vagy az ér megerősítésére.
    • Érerősítő gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek segíthetnek az ér falainak megerősítésében, hogy megelőzzék a további vérzést.

Stroke rehabilitáció

A stroke utáni rehabilitáció célja az elvesztett képességek visszanyerése és az életminőség javítása. A rehabilitációs folyamat magában foglalhatja:

  • Fizikoterápia: Az erő, mozgás és egyensúly helyreállítása.
  • Beszédterápia: Segít a beszéd- és nyelvi képességek fejlesztésében.
  • Foglalatosság-terápia: Segít a mindennapi tevékenységek újbóli elsajátításában, például az öltözködésben és étkezésben.
  • Mentális támogatás: Szükséges a pszichés állapot helyreállításához, mivel a stroke depresszióhoz, szorongáshoz vezethet.

A stroke megelőzése

A stroke megelőzésének fő pillérei az egészséges életmód és a kockázati tényezők kontrollálása:

  1. Vérnyomás ellenőrzése: A magas vérnyomás rendszeres ellenőrzése és kezelése jelentősen csökkenti a stroke kockázatát.
  2. Egészséges étrend: Alacsony zsírtartalmú, sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend csökkenti az érelmeszesedés kockázatát.
  3. Testmozgás: Rendszeres fizikai aktivitás segíti az egészséges testsúly megtartását és javítja a szív- és érrendszeri egészséget.
  4. Dohányzás abbahagyása: A dohányzás károsítja az ereket, és növeli a stroke kockázatát.
  5. Alkoholfogyasztás mérséklése: Az alkohol csökkentése, különösen a túlzott mennyiség elkerülése csökkenti a kockázatot.

Összegzés

A stroke egy súlyos, de megelőzhető betegség, amely gyors orvosi beavatkozást igényel. A korai felismerés és kezelés csökkentheti a halálozás és a hosszú távú károsodás esélyét.

Fordítások