Ugrás a tartalomhoz

címer

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Mátyás király címere

Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡siːmɛr]

Főnév

címer

  1. Díszes jelkép (pl. egy nemesi családé, egy országé, stb), a XII. században alakult ki, nemesi és főnemesi családok, és testületek jelvényeként. A címerekkel foglalkozó tudomány neve: heraldika.

Etimológia

Egy francia szóból (cimier). A francia szó a középkori latinból. A szó végső forrása a görög küma (a.m. hullám; gyenge hajtás, csíra).

Fordítások

Ragozás

címer ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset címer címerek
tárgyeset címert címereket
részes eset címernek címereknek
-val/-vel címerrel címerekkel
-ért címerért címerekért
-vá/-vé címerré címerekké
-ig címerig címerekig
-ként címerként címerekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben címerben címerekben
-on/-en/-ön címeren címereken
-nál/-nél címernél címereknél
-ba/-be címerbe címerekbe
-ra/-re címerre címerekre
-hoz/-hez/-höz címerhez címerekhez
-ból/-ből címerből címerekből
-ról/-ről címerről címerekről
-tól/-től címertől címerektől
címer birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én címerem címereim
a te címered címereid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
címere címerei
a mi címerünk címereink
a ti címeretek címereitek
az ő címerük címereik

Származékok

Szinonimák