bizonyítvány

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbizoɲiːtvaːɲ]

Főnév

bizonyítvány

1. Dokumentum valamely iskola vagy tanfolyam sikeres elvégzéséről.

Szinonimák

• bizonylat, értesítő, igazolvány

Származékok

• (összetételek): bizonyítványírás, bizonyítványmásolat, bizonyítványosztás, végbizonyítvány

Etimológia

bizonyít ‎ -vány

Fordítások

Tartalom

angol: certificate (en), credentials (en), testimonial (en) arab: شَهَادَة‎ (ar) (šahāda) bolgár: свидетелство (bg) sn (svidetelstvo), удостоверение (bg) sn (udostoverenie) cseh: certifikát (cs) hn észt: tunnistus (et) finn: todistus (fi), sertifikaatti (fi) francia: certificat (fr) hn, document (fr) görög: πιστοποιητικό (el) sn (pistopoiitikó) holland: certificaat (nl), attest (nl) sn ido: atesto (io) japán: 認証 (ja) (ninshō), 認定書 (ja) (ninteisho) lengyel: certyfikat (pl) hn

maláj: sijil (ms) maori: tiwhikete (mi) német: Zeugnis (de) sn, Zertifikat (de) sn norvég: sertifikat (no) sn orosz: документ (ru) hn (dokument), свидетельство (ru) sn (svidetelʹstvo), сертификат (ru) hn (sertifikat) olasz: certificato (it) hn, documento portugál: certificato (pt) hn román: certificat (ro) spanyol: certificado (es) svéd: certifikat (sv) sn szuahéli: hati (sw) ukrán: сертифіка́т (uk) hn (sertyfikát)

Ragozás

bizonyítvány ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	bizonyítvány	bizonyítványok
tárgyeset	bizonyítványt	bizonyítványokat
részes eset	bizonyítványnak	bizonyítványoknak
-val/-vel	bizonyítvánnyal	bizonyítványokkal
-ért	bizonyítványért	bizonyítványokért
-vá/-vé	bizonyítvánnyá	bizonyítványokká
-ig	bizonyítványig	bizonyítványokig
-ként	bizonyítványként	bizonyítványokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	bizonyítványban	bizonyítványokban
-on/-en/-ön	bizonyítványon	bizonyítványokon
-nál/-nél	bizonyítványnál	bizonyítványoknál
-ba/-be	bizonyítványba	bizonyítványokba
-ra/-re	bizonyítványra	bizonyítványokra
-hoz/-hez/-höz	bizonyítványhoz	bizonyítványokhoz
-ból/-ből	bizonyítványból	bizonyítványokból
-ról/-ről	bizonyítványról	bizonyítványokról
-tól/-től	bizonyítványtól	bizonyítványoktól