Ugrás a tartalomhoz

Beobachter

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /bɛɔbaχtɛɐ̯/

Főnév

Beobachter hn (erős, birtokos Beobachters, többes Beobachter)

  1. megfigyelő

Ragozás