David Hume
David Hume |
---|
Lásd még |
Szócikk a Wikipédiában |
Művek a Cervantes Virtualon |
Művek a Project Gutenbergben |
David Hume (Skócia, Edinburgh, 1711. április 26., - Skócia, Edinburgh, 1776. augusztus 25.) skót származású brit filozófus és történész.
Idézetek műveiből
[szerkesztés]Tanulmány az emberi értelemről
[szerkesztés]A matematikai tudományok nagy elsősége az erkölcsiek fölött abban rejlik, hogy az előbbiek fogalmai, minthogy érzékiek, mindig világosak és határozottak, a legkisebb különbség köztük azonnal érezhető, s a szavak minden kétértelműség s ingadozás nélkül mindig ugyanazt jelentik.
- ...
Ha körülnézünk a külső tárgyak között, s megfigyeljük az okok működését, soha egy esetben sem fedezhetjük fel valami képességet vagy szükséges kapcsolatot, valami sajátosságot, amely az okozatot az okhoz köti, s az egyiket a másiknak szükséges következményévé teszi. Csak azt látjuk, hogy az egyik tényleg a másik után következik. Az egyik biliárd golyó lökésére a másiknak a mozgása következik. A külső érzékek mindössze ennyit vesznek észre. Érzést vagy benyomást nem érez az elme a tényeknek az egymásra következtetése során. Ennélfogva egyetlen az oksági kapcsolat esetében sem tapasztalhatunk bármit is, ami a képesség vagy szükséges kapcsolat fogalmát keltené.
- VII szakasz, 1. rész
A testek működésének egyes eseteiben a leggondosabb vizsgálat mellett, sem láthatunk egyebet, mint hogy az egyik esemény következik a másikra; valami erőt vagy hatalmat, amely által az ok müködnék, vagy valami kapcsolatot az ok és a feltételezett okozata közt, nem vehetünk észre... Mindent összevetve tehát, az egéssz természetben nincs a kapcsolatnak egy esete sem, amely érthető volna előttünk.
- VII szakasz, 2. rész
Semmit sem iparkodtak annyi filozófiai okoskodással bizonyítani mint isten létét s annyit cáfolni, mint az ateisták tévedéseit, s mégis a lagvallásosabb filozófusok még mindig azon vitatkoznak, vajon lehet-e valaki olyan elvakult, hogy elmélkedő ateista legyen.
- XII. szakasz 1. rész
Értekezés az emberi természetről
[szerkesztés]Semmi sincs, ami ne képezné a vita tárgyát, a tudósok mindenben ellentétes véleményen vannak. A legjelentéktelenebb kérdésekben sem lehet elkerülni az összeütközést, és a legfontosabb kérdésekben sem sikerül biztos döntésre jutni. Úgy sokasodnak a viták, mintha minden bizonytalan volna, és olyan hevesen csapnak össze a vitatkozók, mintha mindenben biztosak volnának. E tolongás közepette nem az ész, hanem az ékesszólás viszi el a pálmát; ha értünk hozzá, hogy előnyös színben tüntessük fel mondanivalónkat, akár a leghóbortosabb hipotézisek számára is toborozhatunk híveket. Nem a kardot vagy a lándzsát forgató fegyveresek döntik el a csata kimenetelét, hanem a trombitások és a dobosok, a sereg zenészei.
- Bevezető
Irodalom
[szerkesztés]- David Hume: Értekezés az emberi természetről (ford. Bence György); Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963058381x
- David Hume: Tanulmány az emberi értelemről; Nippon Grafikai Stúdió. ISBN 9638535644