Zlatar Bistrica
| Zlatar Bistrica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Zlatar Bistrica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Žarko Miholić |
| Irányítószám | 49247 |
| Körzethívószám | ( 385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2308 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 03′ 36″, k. h. 16° 04′ 12″46.060000°N 16.070000°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 36″, k. h. 16° 04′ 12″46.060000°N 16.070000°E | |
| Zlatar Bistrica weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zlatar Bistrica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zlatar Bistrica falu és község Horvátországban, Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Ervenik Zlatarski, Lipovec, Lovrečan, Opasanjek és Veleškovec települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 30 km-re északkeletre a Horvát Zagorje közepén a Korpona partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai Zlatar Bistrica helyén 1912-ig három kis falu, Gornji Brestovec, Donji Brestovec és Grančari álltak. Ezeknek 1857-ben 347, 1910-ben 876 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. Amikor a Varasd és Zágráb közötti vasúti pálya 1911-ben megépült Zlatar és Máriabeszterce között is építettek egy vasútállomást, melyet a két szomszédos település nevéből Zlatar Bistricának neveztek el. A mai település tulajdonképpen a vasútállomás körül épült ki. Első iskolája 1927-ben egy családi házban nyílt meg. Amikor a lakosság száma meghaladta a kétezer főt, megalapították a községet. 1962-től Zlatar Bistrica Horvátország legnagyobb községe lett több mint 33 000 lakossal, mely magában foglalta a mai Budinščina, Hraščina, Konjščina, Lobor, Mihovljan, Zlatar és Zlatar Bistrica községek területét. 1991-ben a községeket újraszervezték, ekkor alakult ki a mai közigazgatás szerkezete. Plébániáját 1994-ben alapították.
2001-ben a községnek összesen 2830, a falunak magának 1592 lakosa volt. Ma több kis és közepes vállalkozás mellett egy nagyobb vállalat is működik a településen. Fa és húsfeldolgozás, elektronikai gépgyártás folyik itt. A kulturális élet legnagyobb képviselője a „Kaj” kulturális egyesület.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt modern plébániatemploma 1997-ben épült.
- A Kállay család graničari kúriája.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
