Ugrás a tartalomhoz

Zichy Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichy Gyula
Született1871. november 7.
Nagyláng
Elhunyt1942. május 20. (70 évesen)
Kalocsa
Állampolgárságamagyar
SzüleiZichy János
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • pécsi püspök (1905. december 11. – )
  • kalocsai érsek (1925. augusztus 31. – )
kalocsai érsek
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1895. július 4.
Püspökké szentelés1905. december 21.
Vatikán, Sixtus-kápolna
Szentelők

Hivatalpécsi püspök
Hivatali idő1905–1925
ElődjeHetyey Sámuel
UtódjaVirág Ferenc

Hivatalkalocsai érsek (1923-tól apostoli adminisztrátor)
Hivatali idő1925–1942
ElődjeVárady Lipót Árpád
UtódjaGrősz József (kinevezve Glattfelder Gyula)
Szentelt püspökök
Virág Ferenc1926. május 6.
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Gyula Aladár Teódor József Mária György János (Nagyláng, 1871. november 7.Kalocsa, 1942. május 20.) magyar római katolikus pap, pécsi püspök, kalocsai érsek, valóságos belső titkos tanácsos, pápai trónálló, a magyar országgyűlés felsőházi tagja, Bács-Bodrog vármegye örökös főispánja volt.[1][2]

Élete

[szerkesztés]

Gróf Zichy Gyula gróf Zichy János (18351905) és Marie von Redern (18401910) grófnő házasságából született.[3] Testvére Zichy János, a Magyar Királyság kultuszminisztere. Gimnáziumi tanulmányokat Bécsben folytatott a kalksburgi jezsuitáknál, majd a székesfehérvári cisztercieknél. Teológiai tanulmányokat Innsbruckban végzett, 1891–1896 közt. Székesfehérvárott szentelték pappá 1895. július 4-én.

1896-ban Budakeszin káplánként teljesített szolgálatot. 1897-ben kijutott Rómába, az ottani nemesi akadémián vett részt továbbképzésben. 1900-ban a Gregoriana Pápai Egyetemen egyházi jogi doktorátust szerzett, majd XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarása lett.

Püspöki pályafutása

[szerkesztés]

1905. december 11-én pécsi püspökké nevezték ki, és még ugyanebben az évben december 21-én X. Piusz pápa püspökké szentelte Prohászka Ottokárral és Balás Lajossal együtt.

Jelentős oktatásszervezési feladatokat látott el mint a Katolikus Tanügyi Tanács és a Magyar Katolikus Tanítók Országos Szövetségének védőelnöke. 1912-ben saját vagyonából megalapította Pécsett a Pius Gimnáziumot (ma Janus Pannonius Gimnázium) és annak 130 diákot befogadó internátusát. 1911. március 25-én útjára indította a Dunántúl című napilapot, 1914-ben már nyomdát is alapított. Az első világháború idején a szerb megszállás alatt is mindvégig helyén maradt, birtokait zárolták.

1923-tól – a pécsi szék megtartása mellett – kalocsai apostoli adminisztrátor, majd 1925. augusztus 31-től érsek. Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárat, templomokat, plébániákat alapított, kibővítette a kalocsai érseki kórházat. 1929 és 1931 közt nemzeti zarándoklatot szervezett a Szentföldre. 1901 és 1918 közt tagja volt a főrendiháznak, 1927 és 1942 közt a felsőháznak. 1929 május 10-től az Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjaként működött. A második világháború idején a Délvidék visszacsatolásakor a Bácskában teljesített szolgálatot.

Utóda a pécsi püspöki székben 1926. március 27-től Virágh Ferenc, a kalocsai érseki székben 1943-tól Grősz József volt.

Származása

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [TH-267-11835-129093-75 Hungary Funeral Notices, 1840-1990 – Gróf Zichy Gyula dr.] (magyar nyelven). FamilySearch. (Hozzáférés: 2017. december 3.)
  2. familysearch.org római katolikus anyakönyvek - Nagyláng (In: Soponya) - Zichy Gyula gróf keresztelője
  3. a b Miroslav Marek: Zichy 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. február 29. (Hozzáférés: 2017. május 6.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


Előde:
Hetyey Sámuel
pécsi püspök
1905–1926
Utóda:
Virág Ferenc
Előde:
Várady Lipót Árpád
kalocsai érsek
1925–1942
Utóda:
Glattfelder Gyula