Zemunik Donji
| Zemunik Donji | |
 | |
| A község bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Zemunik Donji |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivica Šarić |
| Irányítószám | 23222 |
| Körzethívószám | ( 385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2159 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 06′ 24″, k. h. 15° 22′ 50″44.106667°N 15.380556°EKoordináták: é. sz. 44° 06′ 24″, k. h. 15° 22′ 50″44.106667°N 15.380556°E | |
| Zemunik Donji weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zemunik Donji témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zemunik Donji falu és község Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Smoković és Zemunik Gornji települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zára központjától légvonalban 12 km-re, közúton 17 km-re keletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotar síkságának közepén fekszik.
Története
[szerkesztés]Történetének kezdetei az ókorig nyúlnak vissza, amikor az illírek egyik törzse a liburnok uralták ezt a vidéket. Ők építették a „Gradina” nevű helyen azt az erődítményt, melyet később a rómaiak is használtak és amelynek maradványai ma is megtalálhatók. A települést a középkorban Selmoniconak nevezték. I. Lajos magyar király idején megerősített hely volt, amikor 1346-ban a velenceiek által szorongatott Zára segítségére sietett.[2] 1409-től Dalmácia többi részéhez hasonlóan velencei uralom alatt állt. 1570-ben elfoglalta a török és egyik jelentős végvárává tette, ahol mintegy háromezer lakos, köztük ezerkétszáz katona állomásozott. 1647-ben és 1683-ban legnagyobb része tűzvészben pusztult el. A török elűzése után 1729-től velencei katonai parancsnokság székhelye, igazgatási központ volt.[2] 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 1027, 1910-ben 1085 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a község nagy része, Gornji Zemunikkal és a Murvica felé eső résszel szerb megszállás alatt volt.[2] 2011-ben 1540 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és turizmussal foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.027 | 1.057 | 773 | 797 | 996 | 1.085 | 1.306 | 1.502 | 1.951 | 2.240 | 2.472 | 2.230 | 2.003 | 2.318 | 1.466 | 1.540 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Béke Királynője – Horvátok Királynője tiszteletére szentelt plébániatemploma 1995-ben épült. Egyhajós, kereszt alaprajzú épület, sekrestyével, kőből faragott szembemiséző oltárral és kő ambóval. A Béke Királynőjének fából faragott szobra kő talapzaton áll. 1995-ben szentelte fel Ivan Prenđa koadjutor érsek. Harangtornyában három harang található. A templom alatt két hittanterem van kialakítva. A délszláv háború idején gránáttalálatok következtében a templom és a torony is súlyosan megsérült, de a háború után helyreállították.[2]
- Szent Katalin tiszteletére szentelt régi plébániatemploma[5] a 17. század közepén épült, 1853-ban bővítették. Egy tűzvészben súlyosan megrongálódott, majd 1900-ban megújították és jelentősen feldíszítették. A templom a mai településen kívül a temetőben áll. Főoltára márványból készült, rajta Szent Katalin képe áll. Két márvány mellékoltára Szent József és a Gyógyító Boldogasszony tiszteletére van szentelve Szent József, illetve Szűz Mária fából faragott szobrával. A homlokzat feletti harangépítményben két harang látható. A háború során ez is megrongálódott, de később helyreállították.[2]
- A plébániaházat 1832-ben építették, a háborúban súlyosan megsérült, 1998-ban újjáépítették.[2]
További információk
[szerkesztés]- Zemunik Donji község honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Az alapiskola honlapja Archiválva 2015. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Zemunik Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3020.
