Zaton (Nin)
| Zaton | |
 | |
| Zaton plébániatemploma. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Nin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23210 |
| Körzethívószám | 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 595 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 10 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 13′ 16″, k. h. 15° 10′ 26″44.221100°N 15.173900°EKoordináták: é. sz. 44° 13′ 16″, k. h. 15° 10′ 26″44.221100°N 15.173900°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zaton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zaton falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Ninhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zára központjától 12 km-re északnyugatra, Nin központjától 3 km-re délnyugatra a Zárai-csatornában fekvő azonos nevű öböl partján fekszik. Kedvelt üdülőtelepülés, amely jellegzetes dalmát építészetéről, enyhe mediterrán éghajlatáról, érintetlen természeti értékeiről, kulturális és történelmi örökségéről nevezetes.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Zaton területe már négyezer évvel ezelőtt a bronzkor elején is lakott volt. Ezt bizonyítja az a 136 sírhalom, amelyeket a falu határában tártak fel. Enona (a mai Nin) ókori kikötője (az egyik legnagyobb és leggazdagabb kikötői leletekkel rendelkező régészeti lelőhely[2] az országban ebből a korszakból) is Zaton területén feküdt. A Kremenjač-foknál az itteni "Holiday Village" területén apály idején ma is jól kivehetők az ókori kikötői gát és az ókori épületek falainak maradványai. A kikötőben két, az i. e. 2. században elsüllyedt liburn hajót is találtak.[3] A régészeti feltárások az 1960-as évek közepétől folynak itt nagyon gazdag leletanyaggal. A leletek az egyik feltárt hajóval együtt ma a nini régiségek múzeumában láthatók. Szintén ott látható a hajó egy rekonstruált példánya is. E lelet megtalálási helyétől nem messze, a zatoni autóskempingtől nyugatra találhatók a 6. századi háromhajós kora keresztény Szent András templom romjai. Az ókori kikötőből csatornát ástak a szigeten fekvő liburn településhez.[3] Zaton település a 17. század végétől a török veszély elmúlása után velencei uralom alatt fejlődött ki fokozatosan. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 226, 1910-ben 479 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2011-ben 580 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdaságból, állattartásból halászatból éltek. Ma már fő bevételi forrásuk a turizmusból származik.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 226 | 0 | 327 | 364 | 407 | 479 | 890 | 712 | 915 | 968 | 937 | 1.003 | 668 | 1.035 | 536 | 580 |
Nevezetességei
[szerkesztés]
- A Szent Miklós templom[6] Nin legismertebb szimbóluma a zatoni autóskempingtől 400 méterre keletre a Prahulja mezőn áll. Nagyon fontos hely a horvát királyok és a horvát történelem számára. A hagyomány szerint Ninben hét királyt koronáztak, akik a koronázás után kíséretükkel a Szent Miklós templomhoz lovagoltak és a templom dombjára fellovagolva kardjukkal a négy égtáj felé vágtak. A templom egy a környező mező fölé emelkedő halmon épült, ahonnan nagyszerű látványt nyújt a naplemente. Feltáratlan sírok is vannak itt. A templom 5,90 méter hosszú és 5,70 méter széles, belső magassága 6 méter, falai fél méter vastagok. A török veszély idején a templomot felül egy nyolc fokú bástyával erősítették meg, amely őrtoronyként szolgált. A templom a 11. század végén és a 12. század elején épült, a kora román építészeti stílus formájában egyedülálló képviselője.[7]
- A mai Zaton területén található az ókori Aenona kikötőjének maradványa,[2] amely régészeti leleteinek gazdagságát tekintve az Adria keleti részének legnagyobb és legjelentősebb kikötőihez tartozik. A Kremenjac-foknál apály idején ma is jól látszanak az egykori kikötői gát és az ókori kikötői épületek maradványai.[8] Az egykori kikötő területén a víz alatti régészeti kutatások során számos ókori lelet, a vitorlák kifeszítéséhez használt csigák, ékek, bőr vitorladarabok, cseréptöredékek, üvegtárgyak, tálak, tányérok, poharak, korsók, pénzek és ékszerek kerültek elő.
- A zatoni autóskempingtől nyugatra találhatók a 6. századi háromhajós kora keresztény Szent András templom romjai. A templom valószínűleg a római kikötő épületeihez tartozott. A kora keresztény építészet egyik értékes emléke, melyet a 6. században építettek és többszöri újjáépítés után egészen a 16. századig betöltötte szakrális funkcióját, amikor Nin többi épületével együtt lerombolták.
- A falutól nyugatra álló Kaštelina-tornyot[9] a rajta található latin nyelvű tábla és címer tanúsága szerint 1593-ban Hanibal Cirysagus. Egyike annak a három toronynak, amelyeket a velenceiek Nin városának a török elleni védelmére építettek. Ma is több emelet magasságban áll.
- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1670-ben épült, 1870-ben meghosszabbították, majd 1969-ben kereszt alaprajzúra bővítették.
- Ókori liburn sírmalmok.
További információk
[szerkesztés]- Zaton turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Nin város hivatalos oldala Archiválva 2015. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Nin város információs oldala (horvátul)
- Nin turistakalauz (magyarul)
- Nin képes ismertető (magyarul)
- Nin ezeréves gazdag kultúrtörténeti öröksége (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-733.
- ↑ a b Udruga-kameleon.hr:Nin - tisućljeća bogate kulturno-povijesne baštine Archiválva 2015. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1336.
- ↑ Nin.hr:Povijesna baština (Nin történelmi emlékei) (horvátul)
- ↑ Nin.hr:Povijesna baština (Nin történelmi emlékei) (horvátul)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1209.
