Zambratija
| Zambratija | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Umag |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vili Bassanese |
| Irányítószám | 52475 |
| Körzethívószám | ( 385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 438 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 26″, k. h. 13° 30′ 36″45.474000°N 13.510000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 26″, k. h. 13° 30′ 36″45.474000°N 13.510000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zambratija (olaszul: Zambrattia) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 4 km-re északnyugatra az azonos nevű kis öbölben, az Umagról Savudriára vezető út mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már az ókorban is lakott volt, ezt igazolja, hogy kápolnájának falába egy a közelben talált római sírkőlap van befalazva. A falu déli részén ókori villagazdaság épületegyüttesének és késő ókori temetőjének maradványait tárták fel. A település a középkorban villagazdaságból hűbérbirtok központjává fejlődött. Birtokosai a koperi Bratti és a momjani Rota család voltak. Már a középkori források említik Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt kápolnáját, melyet 1752-ben megújítottak. 1269-ben Umaggal együtt a Velencei Köztársaság foglalta el és egészen 1797-ig meg is tartotta. A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 144, 1910-ben 256 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 463 lakosa volt. Lakói főként a turizmussal és vendéglátással foglalkoznak, de sokan foglalkoznak mezőgazdasággal is.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt kápolnája valószínűleg egy római épület alapjain a 14. században épült. Egyhajós épület félköríves szentéllyel. Déli falába egy a közelben talált, három emberalakot ábrázoló domborműves, feliratos római sírkőlap van befalazva. 18. századi oltárképe a Kálvária jelenetet ábrázolja. A kápolnában még egy késő barokk Jézus találkozik a jeruzsálemi asszonyokkal és egy késő reneszánsz a Szűzanya gyermekével és szentekkel kép (utóbbi valószínűleg előzőleg oltárkép volt) is található. A kápolnát 1752-ben megújították. Az 1960-as években a nyugati oldalon volt eredeti bejáratot elfalazták és a kápolna déli oldalán nyitottak új bejáratot. 1982-ben a tetőt, 1984-ben a belső teret újították fel. Érdekesség, hogy a kis nyitott harangtorony a keleti oldalon, szokatlan módon az apszis felett található.
- A település déli részén 1996-ban végzett ásatások során Zambratija-öböl délkeleti részén egy ókori villagazdaság épületegyüttesének és késő ókori temetőjének maradványait tárták fel. A helyszíni kutatások azt mutatják, hogy itt egy ősi fulonica (vegytisztító) műhely működött festék előállításához. Az is nyilvánvaló, hogy a helyszín a későbbi időszakokban folytonosságot mutat, erre utalnak az epigráfiai emlékek, a torquularok, a kora középkori temető és a régészeti leletek. Ez a hely összeköttetésben van a közeli, ugyancsak a Bratti család birtokát képezett Siparral.[2]
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 144 | 160 | 176 | 256 | 0 | 0 | 400 | 301 | 317 | 291 | 325 | 495 | 443 | 463 |
További információk
[szerkesztés]- Umag város hivatalos oldala (horvátul)
- Umag turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zambratija az Istrapédián (horvátul)
- Zambratija az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-605.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
