Ugrás a tartalomhoz

Zámoly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Zámoly (egyértelműsítő lap)
Zámoly
Zámolyi utcakép
Zámolyi utcakép
Zámoly címere
Zámoly címere		 Zámoly zászlaja
Zámoly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállásközség
PolgármesterSallai Mihály (független)[1]
Irányítószám8081
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Búcs
Népesség
Teljes népesség2249 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188[3] m
Terület48,5 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájZámolyi-medence[4][5]
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 18° 24′ 27″47.317700°N 18.407631°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 18° 24′ 27″47.317700°N 18.407631°E
Zámoly (Fejér vármegye)
Zámoly
Zámoly
Pozíció Fejér vármegye térképén
Zámoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zámoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zámoly község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zámoly Fejér vármegyében, a Zámolyi-medence déli részén fekszik. 48,5 km²-es (46,48 km² külterület, 2,02 km² belterület) területe északnyugaton Csákberénnyel, északon Gánttal, északkeleten Csákvárral, délkeleten Pátkával és Székesfehérvárral, délnyugaton pedig Sárkeresztessel határos.

Zámoly központján keresztülhalad a Székesfehérvárt Gánttal összekötő 8123-as út, külterületét emellett érinti a Söréd-Bicske közti 8126-os út is. Közúton Gánt 9, Csákberény 10, Csákvár 11, Székesfehérvár 13,5, Söréd 15, Bodajk 19,5, Mór pedig 23 kilométer távolságra található.

Külterületi lakott helye Forráspuszta. Határához tartozik az 1967-ben létesült Zámolyi-víztároló egy része is.

Hely- és dűlőnevek a község területén:[6] Borbála-major, Burján-árok, Fekete-bokor, Gránási-hegy, Halastó, Sarok-legelő, Táborhely, Telkes-legelő

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth János (MDF)[7]
  • 1994–1998: Horváth János (MDF)[8]
  • 1998–2000: Takács József (független)[9]
  • 2000–2002: Újvári József (független)[10][11]
  • 2002–2006: Ujvári József (független)[12]
  • 2006–2010: Ujvári József (FETE)[13]
  • 2010–2014: Bánszki István (független)[14]
  • 2014–2019: Bánszki István György (független)[15]
  • 2019–2024: Sallai Mihály (független)[16]
  • 2024– : Sallai Mihály (független)[1]

A településen 2000. július 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[17]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2197
2190
2145
2188
2215
2232
2249
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,9%, református 18,6%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,5% (22,8% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,5% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% románnak és ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,1% volt római katolikus, 12,1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 22,7% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).[19]

Története

[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a területén feltárt őskorból származó régészeti leletek is bizonyítanak. A középkorban a község mai területén három település alakult ki: Kerekszenttamás, Kér és Zámoly. Kerekszenttamást 1231-ben, Kért pedig 1009 említik először az oklevelek.

Zámoly (Zámor[m 1]) nevét először egy 14. század-i, 1046-ból származó gesztában említik először.

A hagyomány szerint Orseolo Péter király három napi harc után csatát vesztve Fehérvár felé menekült. A város azonban nem nyitotta ki kapuit előtte, a Vata-féle pogánylázadás-ban résztvevők üldözőbe vették.

Péter király Zámoly urának udvarházába (curia) menekülve védekezett vitézeivel, de itt a felkelők utolérték, s megvakították, majd fogolyként bevitték Fehérvárra, ahol néhány nap múlva meghalt.

1231-ben Zámoly a Csák nemzetség birtoka volt.

1302-ben Csák nemzetségbeli Mihály fia István magtalan halála után, a települést rokonai – köztük a Dudariak – felosztják.

1543 után a török hódoltság idején a település néptelenné vált.

1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon.

1583 után azonban református lakói újból elhagyják, s csak 1690 tájára népesül újra.

A Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt.

A 18. század közepén a Hochburg-családé, majd a Lamberg-családbeliek birtoka, akik a megtizedelt lakosság számát újabb betelepítésekkel növelték.

1848 szeptemberében Zámoly lakói követelték a jobbágyfelszabadítás következetes végrehajtását, az év szeptemberében szabadcsapatokat is szerveztek. Az osztrákok visszatérésük után a forradalmi érzelmű község megszégyenítéséül a falu bíróját és több elöljáróját deresre húzatták.[21]

1871-től Zámoly nagyközség.

1928-ban 314 katasztrális hold területet csatoltak a szomszédos Gánt községhez, ezen a területen kezdődött meg a bauxitkitermelés 1926-ban. Az átcsatolás oka az volt, hogy a zámolyiak elutasították a bányanyitást.

1945 elején határában zajlott le a zámolyi páncéloscsata.[22] 1945 január 2-án szovjet katonai parancsra a községet kiürítették a lakosok csak április 1-jén térhettek haza. A harcok alatt súlyos károk érték az épületállományt, a falut kifosztották és nagyrészt lerombolták.[23] A front elvonulása után a kommunisták vezették a földosztást: felszámolták a Merán-uradalmat, több mint kétszáz jogosult család között 1960 katasztrális holdat osztottak fel, kétszázötven házhelyet mértek ki.

1959-ben Zámoly termelőszövetkezeti község lett, ekkor alakult a csaknem hatezer holdon gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezet. Az utóbbi évtizedekben a közeli Székesfehérvár vonzáskörzetébe került a község.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Szent Lőrinc római katolikus templom – klasszicista stílusban épült, 1836-1837-ben
  • Református templom – barokk stílusú, 1785-ben épült
  • Magtárépület – helytörténeti és hadtörténeti tárlat[22]
  • Középkori templomrom – a katolikus temetőben áll a 12. századi Szent Lőrinc-templom (mely 1683-ban pusztult el)
  • Kerekszenttamási templomrom – a szőlőhegyen található, 12. századi kerektemplom (rotunda) maradványa
  • Cavendish megálló – névadója Mark Cavendish, 2011. országúti kerékpáros világbajnoka. A 2022-es Giro d’Italia versenyen a Quick-Step Alpha Vinyl Team sprintereként vett részt, a verseny nyitó szakasza áthaladt Zámolyon. Cavendish-nek kerékpárt kellett cserélnie futam közben, és erre ebben a buszmegállóban került sor, ami miatt a televíziós közvetítésben sokáig mutatták a megállót. Két nappal később, a verseny harmadik, Kaposvár-Balatonfüred szakaszán megszerezte professzionális pályafutásának 160. szakaszgyőzelmét. A rövid pihenő emlékére az érintett buszmegállót a település önkormányzata Cavendish megállónak nevezte el.[24]
  • Zámolyi Madárpark: Zámoly szívében, a Tó utcában közel 100 madárfajból álló magángyűjtemény, mely az ország második legnagyobb madárparkja.

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Kossuth utca
    Kossuth utca
  • Első világháborús emlékmű
    Első világháborús emlékmű
  • Középkori templomrom a temetőben
    Középkori templomrom a temetőben
  • Temetői nagykereszt
    Temetői nagykereszt
  • A Lamberg-család síremléke (1876)
    A Lamberg-család síremléke (1876)
  • A kerekszenttamási templomrom légifelvételen
    A kerekszenttamási templomrom légifelvételen

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A középkori feljegyzések Zámor néven őrzik a települést, bár a mai Pusztazámort is így jegyzik.[20]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zámoly, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Zsámoly Szép Zámolyra két úton kell bemenni - 1931-es katonai térkép
  7. ↑ Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  10. ↑ a b A 2000. július 30-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. július 30. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  11. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  12. ↑ Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  13. ↑ Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  14. ↑ Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  15. ↑ Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. ↑ Zámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. február 21.)
  17. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  18. ↑ Zámoly Helységnévtár
  19. ↑ Zámoly Helységnévtár
  20. ↑ Csanádi Imre: Vázlat a szülőföldről (70. oldal), Kortárs, 19. kötet 1. kiadás - 1975. Google könyv
  21. ↑ Zsámoly Iskolapadból deres
  22. ↑ a b Expedició a múltba - Expedition in die Vergangenheit - Expedition in the past. [2016. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 11.)
  23. ↑ Zsámoly Összefoglaló
  24. ↑ Harmath Ákos, Szabóky Zsolt: Giro: felavatták Zámolyban a Cavendish-megállót és az emléktáblát – videó. NemzetiSport.hu, 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. május 16.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Kortárs, 19. kötet 1. kiadás, 1975 (online: Google könyv)
  • Farkas Gábor: Zámoly századai; 51-55. oldal
  • Szakolczay Lajos: Harminc év – és egy nap Zámolyon; 56-64. oldal
  • Biczó Pál: A zámolyi ev. reformált egyház története; Ottinger Ny., Nagykőrös, 1896
  • Szórády Gyula: Zámoly 1848–1849-ben; Kusovits Ny., Székesfehérvár, 1905
  • Franka Tibor: Cigánykérdés cigányúton. Zámoly; Zsófialiget, Bp., 2001
  • Szabó László Vilmos–Viszló Levente: A Csákvári-rét rejtélyes madarai. Madártani kutatások a Zámolyi-medencében; Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, 2001
  • Demeter Zsófia–Lukács László: Zámoly; szerk. Hári Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Zámoly története és néprajza; tan. Demeter Zsófia et al., szerk. Siklósi Gyula; Önkormányzat, Zámoly, 2003
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zámoly&oldid=27517103”