Zábidó
| Zábidó (Zabiedovo) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turdossini | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1567 | ||
| Polgármester | Ján Banovčan | ||
| Irányítószám | 028 01 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 900 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 668 m | ||
| Terület | 17,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 19′ 15″, k. h. 19° 36′ 30″49.320833°N 19.608333°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 15″, k. h. 19° 36′ 30″49.320833°N 19.608333°E | |||
| Zábidó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zábidó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zábidó (szlovákul Zábiedovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trsztenától 6 km-re délkeletre, a Berkenyés-hegység északi lejtőjén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 16. század közepén keletkezett, a vlach jog alapján telepítették. Első írásos említése 1567-ből származik „Zawydow” alakban. 1588-ban „Zawidowo” néven említik. Az árvai váruradalomhoz tartozott. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1607-ben kivált belőle Hámri község. 1626-ban mintegy 200 lakosa volt. A kuruc háborúkban a település csaknem megsemmisült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZABIDO. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Tersztenához nem meszsze, mellynek filiája, Tordosinhoz 1/2 mértföldnyire, hegyek között; határja sovány.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zabido, tót falu, Árva vmegyében, 743 kath., 5 zsidó lak., kik sok paraszt-posztót és pokróczot készitnek. Sessiója: 55. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
Az 1870-es években visszacsatolták hozzá Hámrit. A 20. század elején nevét „Zabod”-ra magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
Katolikus népiskoláját 1926-ban alapították. A második világháború harcaiban a falu 85%-a leégett.
Népessége
[szerkesztés]1715-ben 230 lakost számláltak a községben.
1778-ban 438 volt a lakosság száma.
1828-ban 121 házában 748 lakos élt. Az ekkor még önálló Hámrinak 14 háza és 70 lakosa volt.
1910-ben 540, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 770 lakosából 761 szlovák volt.
2011-ben 805 lakosából 802 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1931-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Turdossini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
