Ugrás a tartalomhoz

William Prout

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Prout
Életrajzi adatok
Született1785. január 15.
Horton
Elhunyt1850. április 9. (65 évesen)
London
Ismeretes mint
Nemzetiségangol
ÁllampolgárságNagy-Britannia Egyesült Királysága
HázastársAgnes Adam
Iskolái
Pályafutása
Szakterületfizika, kémia
Kutatási területatomelmélet
Szakmai kitüntetések
Copley-érem (1927), megosztva
Akadémiai tagság
  • Royal Society, 1819
  • Royal College of Physicians of London
  • Académie Nationale de Médecine

  • Hatással voltak rá
  • John Dalton
  • A Wikimédia Commons tartalmaz William Prout témájú médiaállományokat.

    William Prout (Horton, Gloucestershire, 1785. január 15.London, 1850.április 9.) angol kémikus, orvos. Életművének legmaradandóbb tétele az atomok oszthatóságának feltételezése.

    Élete, munkássága

    [szerkesztés]

    17 éves koráig papnak készült, majd a természettudományok felé fordult és egyetemre ment. Orvosdoktorként végzett. Londonban praktizált, és közben szerteágazó természettudományos (főleg élettani) kutatásokkal próbálkozott.

    Ő fedezte fel, hogy a gyomorsav sósavat is tartalmaz, és azt sikeresen desztillálta belőle. Megállapította, hogy a táplálkozás, illetve emésztés lényege a természetes úton kialakult szerves vegyületek kémiai átalakulása. Megállapította a tápanyagok fő kategóriáit:

    • fehérjék,
    • szénhidrátok,
    • zsírok.

    Ezeket a kategóriákat és elnevezéseiket máig használjuk.

    Legnagyobb eredményét a fizikai kémiában érte el az atomok oszthatóságának kimondásával. Abból, hogy az általa ismert atomsúlyok a hidrogén atomsúlyának közel egész számú többszörösei voltak, 1815-ben arra következtetett, hogy a hidrogéné a legegyszerűbb atom, és a többi elem atomjai hidrogénatomokból állnak össze — a hidrogénatomok „a világmindenség első és utolsó építőkövei”. Ez az elképzelés sokaknak tetszett, mégis feledésbe merült. Abban az időben ugyanis még nem tudtak az izotópokról, és amikor J. J. von Berzelius egy sor elemről kimutatta, hogy atomsúlyaik távol állnak a hidrogén atomsúlyának egész számú többszöröseitől, ezt a Prout-hipotézis cáfolatának értelmezték.

    Fordítás

    [szerkesztés]

    Ez a szócikk részben vagy egészben a William Prout című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

    Források

    [szerkesztés]
    • Radnóti Katalin: Az atomfogalom történetéből. Fizikai Szemle 1997/5. 192.o. Archiválva 2018. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
    • Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.
    • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 153–154. o. ISBN 963-9257-14-1