Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív49

---

« előző

44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

következő »

Szövetségesek és tengelyhatalmak

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A címben szereplő két szó tulajdonnévnek számít? Azaz kis- vagy nagybetűs? (A Második kínai–japán háború kiemelési eljárásában merült fel a kérdés.) – Hkoala 2010. november 20., 14:50 (CET)

Szövetségesek, antant, antanthatalmak, tengely, tengelyhatalmak -- mind-mind kisbetű, köz-, nem tulajdonnevek. – Pagony^foxhole 2010. november 20., 15:02 (CET)

Ehe! Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 20., 20:11 (CET)

Ezt nem igazán értem, hogy miért nem tulajdonnevek. Én csak annyi rációt látok a kisbetűs írásban, hogy végülis létrejöhetne egy újabb tangelyhatlamak, antanthatalmak stb. nevű szövetség, de ennyi erővel I. Lajos is lehetne kisbetűs, mert több volt belőle (magyar, francia stb. király). Tehát így jelző szerepét töltené be az elnevezés (milyenek? tengelyhatlamak, milyenek? I. lajosok ). – Sasuke88  ^wikivita 2010. november 26., 13:18 (CET)

Kisbetűsek, nyugodtan lehet megoldottnak tekinteni. Egytől egyig benne vannak az OH-ban. :) – Pagony^foxhole 2010. december 4., 23:27 (CET)

Verrasztó Evelyn

Magyar állampolgárok esetében a nevek helyesírásáról az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 27. § (2) bekezdése rendelkezik. A rendelet kimondja, hogy a név anyakönyvezésénél a magyar helyesírás szabályai az irányadóak. Ettől a 30. § (7) bekezdése szerint akkor lehet eltérni, ha a szülők legalább egyike nem magyar állampolgár, illetve ha a gyermek külföldön születik. A szakaszcímben szereplő hölgy azonban a cikk szerint Budapesten született, szülei pedig a Verrasztó Dávid cikk alapján mindketten magyar állampolgárok.

Nem kellene jeleznünk valamiképpen, hogy a szócikkben szereplő írásmód nem hivatalos? 78.131.80.59 (vita) 2010. november 29., 13:12 (CET)

Szerintem inkább a törvényerejű rendeletet kellene megváltoztatni. A hatalomnak nem szabadna beleszólnia abba, hogy a polgárok hogy hívják a gyerekeiket. – Malatinszky ^vita 2010. november 29., 15:29 (CET)

Biztos, hogy ezt a rendeletet még mindig komolyan veszik? (lásd még: Tóth Lucienne). Különben meg Malatinszky 1, azonkívül az Evelyn ipszilonnal sokkal jobban néz ki :) (Egyébként minden hivatalban akad olyan anyakönyvvezető, aki nem teljesen biztos a nevek helyesrásában, aztán amit egyszer úgy írt le, az már úgy marad… Így születnek az egy n-nel írt Adriennek, rövid i-s Tímeák, Újváry nevűek egy Újvári gyerekeként, stb.) Alensha 2010. november 29., 15:31 (CET)

Amennyire tudom, komolyan veszik. Tíz évvel ezelőtt egy barátom Milena lányát csak Milénának lehetett anyakönyvezni. Ha jól értem, az evangélikus egyház toleránsabb volt, és a keresztlevélben nem szerepel az ékezet.– Malatinszky ^vita 2010. november 29., 15:48 (CET)

mondjuk a van ékezet/nincs ékezet kérdésben annyira talán nem is baj a szabályozás, mert egy e-vel írt Milenát én simán Milenának ejtenék, ő meg vagy egész életében javítgathatná az ilyeneket, vagy belenyugodna, hogy mostantól Milenának is van ejtve. Alensha 2010. november 29., 15:53 (CET)

A kislányt Milenának hívják és Milenának ejti a nevét. (Anyai ágon magyarországi szlovák családból származik, és nekik így tetszik.) De hála a szabályozásnak, egész életében javítgathatja azokat, akik a hivatalos papírjai alapján helytelenül Milénának ejtik a nevét, vagy belenyugodhat, hogy akik nem ismerik, azok Milénának hívják. – Malatinszky ^vita 2010. november 29., 16:04 (CET)

akkor tényleg szomorú, hogy beleszólt a hatalom :( Alensha 2010. november 29., 16:19 (CET)

Itt található a per pillanat anyakönyvezhetőnek minősített nevek jegyzéke (november 1.). Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 29., 15:49 (CET)

Itt található a Magyar Köztársaság alkotmánya. Nem látom benne az a részt, ami felhatalmazná az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársait, hogy a nyelvtudomány helyett azzal foglalkozzanak, hogy megszabják, ha úgy akarom, hívhatom-e Evelynnek a lányomat. Vagy a fiamat. – Malatinszky ^vita 2010. november 29., 16:13 (CET)

Nem tudom, hogy poén volt-e a vagy a fiamat kitétel, de eszembe jutott, hogy a Agatha Christie egyik regényében mintha az Evelyn fiú vagy lánynév mivolta lenne az egyik kulcs a gyilkos személyének a megfejtéséhez. – Hkoala 2010. november 29., 21:46 (CET)

Régebben használatos volt fiúnévként is (Evelyn Waugh pl.), de most már csak női. Hasonlóan sok más névhez, pl. a Whitney, Shirley, Ashley is fiúnévként kezdték (illetve először vezetéknévként). Alensha 2010. december 5., 19:45 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Hát ez elég tragikus. Lásd: Zsaklin. Tambo ^vita 2010. november 29., 15:56 (CET)

Zsüliett. Zsorzsett. Zsüsztin. Dzsesszika. Dzsenet. Cinderella (ezt vajon miért engedték c-vel?) Szixtin. Szkarlett. Szkilla (görög mitológiában mennyire lehet otthon, aki így nevezi el a gyerekét? igaz, még mindig jobb, mint ha valaki Árvácskának hívja a saját gyerekét :D Elektra dettó…) Triniti (jó, hogy nem rögtön Isten… keresztelőn ehhez mit szólnak vajon?) Eponint látva utánanéztem, hogy Kozett is van-e, és bingó, pedig ez már szinte kiált a cikizésért. Manga (a húga lehet Anime?)

nem is tudom, a hülye írással átvett angol nevek a gázabbak, vagy a köznévből eredők (Barack, Balzsam, Áfonya, Ajándék…) Pintyőke, vazz, ez kiütött, itt abba is hagyom. Azt hiszem, életemben először most nem bánom, hogy totál hétköznapi keresztnevet kaptam :D Alensha 2010. november 29., 16:19 (CET)

A Barack nem angol (amerikai) átvétel? – Malatinszky ^vita 2010. november 29., 16:26 (CET)

Akkor a fiúnevek közt lenne :D Alensha 2010. november 29., 17:45 (CET)

Egyébként az 1982. évi 17. tvr. 2011. január 1-jén hatályát veszti, miután új anyakönyvi törvényt hoztak. Azt most hirtelen nem tudom, hogy a névadás tekintetében mit változtat. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. november 29., 16:01 (CET)

A 44. § szerint a neveket továbbra is az MTA által összeállított utónévjegyzékből lehet majd kiválasztani; az ettől eltérő esetekben pedig továbbra is csak akkor anyakönyvezhető egy név, ha az MTA ezt megengedi. – Malatinszky ^vita 2010. november 29., 16:52 (CET)

Ebben az esetben szerintem az a lényeg, hogy mit használ az illető. Más kérdés, hogy az Evelynek, Sylviák és a többik olyanfajta "kozmopolitizmust" jeleznek, amivel nem értek egyet. Az, hogy a hagyományos magyar keresztnevek ma már cikinek számítanak, az egy dolog, de hogy ne lehetne magyarul írni egy nevet, az nekem magas. L András^pankuš→ 2010. november 29., 16:30 (CET)

Mondjuk az András semmivel nem magyarabb név, mint mondjuk a Kevin, csak hamarabb lett átvéve, de ez van. Nem hívhatnak mindenkit Koppánynak :) Alensha 2010. november 29., 17:45 (CET)

Ez igaz. De mégsem írnám soha Andreasnak, vagy Androsznak. A Kevinnel sincs bajom, ha már valakinek ízlésficama van... de a Cewynnel már lenne. L András^pankuš→ 2010. november 29., 19:23 (CET)

Re Malatinszky: ha a "hatalom" nem szólna bele, akkor ilyen nevek is születhetnének Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116 (megtörtént eset). Szóval inkább hadd ne legyen szabad bármit anyakönyvezni, mert akkor úgy járunk, mint a kínaiak, akik előszeretettel adnak maguknak olyan angol beceneveket mint Shiny, Cool Icecat, Gucci, és Butthead. Az egyik tajvani férfi modellt Vanness Wunak hívják. És van Kingdom Yuen nevű színésznő. Szóval cska ne lehessen bármit anyakönyvezni Jöhetnek majd akkor a Kovács Rézfánfütyülők és a Lakatos Brúsz Lík. :) Bár annak fényében, hogy már Hadúrnak, Szibillnek, Dzsesszikának és Herkulesnek is lehet nevezni a gyereket... Én betiltanám az összes ilyen hülye nyugatról átvett baromságot. – Jiélún de xiǎolóng^{(Jay kissárkánya) papírtekercs} 2010. november 29., 17:06 (CET)

Nem tudom, hogy igazán baj-e ha egy gyereket Kovács Brúsz Línek hívnak, vagy legalábbis nagyobb baj-e, mint a teljesen legális Kovács Izaura. Ami pedig a Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116 nevet illeti, szerintem ha valaki demonstratív céllal öt évig nem ad nevet a gyerekének, aztán meg ezt a nevet adja, akkor ott sokkal komolyabb és mélyebb problémák vannak, amiket nem az anyakönyvi törvény, hanem a pszichiáter hivatott kezelni. Mellesleg Kína is, Amerika is és Oroszország is elég jól elvan, dacára annak hogy az embereket összevissza mindenfélének lehet hívni ezekben az országokban. Malatinszky ^vita 2010. november 29., 18:50 (CET)

Nem biztos, hogy ezt ők is így látják. L András^pankuš→ 2010. november 29., 19:23 (CET)

• (Szerkesztési ütközés után)

Megint egy olyan vita, ami nem tartozik a Wikipédiára (de ebbe bele lehet szólni, érveket pro és kontra ütköztetni) Anyakönyvezve valahogy van. Ez lehet, nem ez az anyakönyvezett neve. Vajon Charlie így van anyakönyvezve? Ha azon a nevén írnának róla, sokan azt sem tudnák kiről szólnak. Egy neves valaki, válaszhat megának egy nevet, mely Neki tetszik, és megkülönbözteti másoktól. A többi csak okoskodás, ami nem a Wiki műfaja. Ő csak ússzon y-al vagy i-vel, teljesen mindegy! Soha ne legyen ennél nagyobb gondunk! Tambo ^vita 2010. november 29., 19:37 (CET)

Vegyük úgy, hogy ez a művészneve. Ne akarjunk pápábbak lenni a pápánál, és tiszteljük meg őt a teljesítményéért annyival, hogy nem mondjuk meg helyette, hogy kell írni a nevét. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. november 29., 19:42 (CET)

Egyrészt Charlie nálunk Horváth Károly néven szerepel. Másrészt megosztom, hogy amikor Szíriában egy barátnője nevén kiakadó helyi ismerősömmel beszélgettem ("hogy lehet valakit Könnyeknek nevezni?"), és közöltem, hogy nálunk nem lehet bárminek nevezni a gyereket, hanem egy hivatalos jellegű listáról lehet csak választani, elkerekedett a szeme, hogy mik vannak. :) – Mathae Fórum 2010. december 2., 16:35 (CET)

Miért Horváth Károly, ha így tényleg kevesebben ismerik? Most nézem, a Lagzi Lajcsi is a hivatalos nevén van. Akkor Mark Twain hogyhogy maradhat Mark Twain, Madonna meg simán Madonna? Alensha 2010. december 5., 19:46 (CET)

A kérdés jogos, a WP:NÉV szerint a legelterjedtebb forma használata a javasolt. Ez a kategóriákban való megjelenés miatt is fontos (nekem például a Kategória:Magyar énekesek böngészésekor fogalmam sem lenne, ki az a Horváth Károly). Gyanítom, a cikk még az irányelv elfogadása előtt keletkezett, utána pedig senkinek nem jutott eszébe átnevezni.

Mindennek természetesen már semmi köze nincs az eredeti kérdéshez, amely elsősorban arra irányult, vajon a cikkben nem kellene-e megemlítenünk a polgári nevet/anyakönyvezett formát a leggyakrabban használt mellett. 78.131.80.59 (vita) 2010. december 5., 20:21 (CET)

Tűzoltó

Ha jól sejtem, a tűzoltóparancsnok összetételben a tűzoltó mint főnév szerepel (és nem folyamatos melléknévi igenév), tehát a 6 szótagos szabály alapján egybeírandó. Viszont mi a helyzet azzal, hogy tűzoltó parancsnokság? Szerintem ezt helyesen már kötőjellel kellene írni (tűzoltó-parancsnokság), viszont a gyakorlatban és a nevekben egybeírják, pl. Fővárosi Tűzoltóparancsnokság. Vagy ez egy kivétel lenne a szabály alól? – Mex ^plática 2010. november 30., 12:58 (CET)

Nem, nem kivétel, és igazad van, a tűzoltó-parancsnokság a 6 : 3-as szabály értelmében kötőjeles. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 30., 13:13 (CET)

Köszönöm a megerősítést. – Mex ^plática 2010. november 30., 18:03 (CET)

rendszeresen egybeírják a rendőrfőkapitányságokat is, az is ugyanilyen… Alensha 2010. november 30., 18:25 (CET)

Pedig lehetne rendőrfő-kapitányság is Ogodej ^vitalap 2010. november 30., 19:24 (CET)

Sőt, rendőrnő-kapitányság is, vagy rendőrfő-nőkapitányság is. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 30., 19:28 (CET)

Az e-nyelv.hu állásfoglalása nagyon hasonló témában hivatkozik az Osiris-féle Helyesírás [2004] 216. oldalára, mely úgy tűnik, megengedő a hat szótagnál hosszabb többszörösen összetett intézménynevek kiskötőjel nélküli egybeírásának tekintetében. (http://www.e-nyelv.hu/2010-11-18/koncert-fuvoszenekar-koncertfuvoszenekar/) Maga a kötet nem áll rendelkezésemre. Simin ^vita 2010. december 1., 23:38 (CET)

Való igaz, bár az OH. nagyon óvatosan fogalmaz: Az intézménynevek körében...a szótagszámlálási szabály figyelmen kívül hagyható, vagyis a legalább három tagból álló, hat szótagnál hosszabb összetételek esetében sem szokás kitenni a kötőjelet, mondja, példának a Pénzügyminisztérium és a Növényszervezettani Tanszék szerepel. Ezzel több baj is van. Az egyik a föltételes fogalmazás (ha szentesítjük a gyakorlatot, akkor ugyan minek ez a finomkodás, mondjuk azt, hogy esztétikai okokból a mozgószabályt nem érvényesítjük intézménynevekben és kész), a másik, hogy egy szóval nem mondja, mennyiben érvényesül ez az összes előfordulásra. Annyi bizonyos, hogy a köznévi említéskor megmarad a kiskötő, az intézménynévi szereplésekor meg ez az állásfoglalás megengedően fogalmaz. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 2., 10:25 (CET)

Hozzáteendő, hogy a 6 : 3-as szabályt ismertető AkH.¹¹ 138. szintén megengedően fogalmaz az egésszel kapcsolatban: "célszerű", mondja, "általában...tagoljuk", szóval maga ez a 6/3-as tagolás is egy segédeszköz, nem valami acélba öntött szabál, persze célszerű alkalmazni, mert segíti az értelmezést és a kiolvasást kapitális szókígyók esetén. :) Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 2., 10:28 (CET)

Nag Hammadi

Mielőtt nekiesnék a kérdéses cikk átírásának, feltenném a kérdést, hogy helyes-e a Nag Hammadi-i lelet cím. Nekem a nag hammadi lelet szimpatikusabbnak tűnne. De erre nem adok. L András^pankuš→ 2010. december 2., 17:56 (CET)

A kéttagú, értelmezhetetlen nevek esetében mindig azonos az eljárás: marad külön, marad nagy, i-képző kiskötővel járul, nyúlást jelöljük: New York-i, San Franciscó-i, tehát: Nag Hammadi-i. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 2., 18:00 (CET)

Megmagyaráznád ezt az "értelmezhetetlen" kitételt? Ha a város neve Új York vagy Szent Ferenc (vagy mondjuk Az Angyalok, hogy a Los Angeles mindkét felét lefordítsam) lenne, más volna a szabály? – Malatinszky^vita 2010. december 2., 20:37 (CET)

Kicsit gyorsan írtam le, mert ez egy viszonylag ismert alapelv, de igen, erről van szó. A Francia Guayana és az Olasz Köztársaság hiába kéttagú és különírandó, az i-képzős alakjuk rendre francia guayanai és olasz köztársasági, halmozott esetekben pedig csak az önállóan is tulajdonnévi értékű elem marad nagy: Semmelweis orvostudományi egyetemi [képzés]. Az alapcsoport a különírt többtagúak csoportja, ezeken belül két alcsoportot hagyunk meg nagy kezdőbetűsnek, és változatlannak, és kapcsolódik hozzájuk a képző kötőjellel:

1. a csupa tulajdonnévi értékű elemből álló nevek: Víg Kalmár-beli és Vas Bálint-i
2. a többelemű idegen földrajzi nevek: Sierra Madre-i és Srí Lanka-i. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 2., 22:20 (CET)

OK. Köszi. Akkor így jó, bár csodálkoztam volna, ha igazam van, mert akkor VILben lett volna hibás. De biztos, ami zicher. L András^pankuš→ 2010. december 2., 18:03 (CET)

Egyébként Nag Hammádi-i, ha már úgyis átírásról van szó. – Mathae Fórum 2010. december 2., 18:41 (CET)

Ezt vegyem úgy, hogy át kéne nevezni Hammádira? L András^pankuš→ 2010. december 2., 18:48 (CET)

Csak ha úgy akarod. Nem akarok senkit sem szándéka ellenére dolgoztatni, csak közöltem a helyes átiratot. – Mathae Fórum 2010. december 2., 19:05 (CET)

Köszi, nem tart semeddig. Ha egyszer Hammádi, akkor Hammádi lesz. L András^pankuš→ 2010. december 2., 20:03 (CET)

Bennó: Az ún. értelmezhetőség földrajzi nevek kapcsán egyedül akkor jön képbe, amikor azt kell eldöntenünk, hogy a melléknévképző (-i vagy akármi) a többelemű, de kötőjellel kapcsolt tagok kezdőbetűjét leviszi-e kicsire vagy sem. Róka-hegy, de róka-hegyi, Mzáb-völgy és Mzáb-völgyi. Ebben a konkrét kérdésben az értelmezés felhozása csak a népek összezavarására alkalmas, a többelemű különírt földrajzi neveknél nincs ilyen kérdés, ahogy aztán magad is írod: kezdő nagybetűk maradnak, ha értjük, ha nem, és az egész szerkezethez kötőjellel kapcsoljuk a képzőt. Tulajdonképpen ugyanez igaz a többelemű személynevekre is (nó értelmezés: József Attila-i, Szent Ferenc-es), de másra aztán már nem: intézményneveknél, államalakulatok nevénél stb. a képző tapad az utolsó taghoz, és az elemek kisbetűsek lesznek (itt jön megint az értelmezés, ahogy a Semmelweis egyetemes [!] vagy a francia guyanás [!] példádnál hoztad, szemben a New York-os [!] példával.) Pasztilla 2010. december 3., 00:01 (CET)

Jogos. Egyszerre akartam mondani mindent. Az értelmezhetetlen amúgy nálam = idegen. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 3., 10:54 (CET)

Nem feltétlenül, lásd: Kárpát-medencei, Bakony-éri stb. Pasztilla 2010. december 3., 22:20 (CET)

Azt mondtam, hogy nálam. Nálam föltétlenül (mármint fentebb). Ne tudjad már ezt is jobban! Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 4., 13:25 (CET)

Aigialeusz

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Az Aigialeusz (argoszi királyfi) szócikk átírása kapcsán: az illető nevét (Αιγιαλέας) Aigialeusznak vagy Aigialeosznak írjuk át? Az előttem fekvő Graves: Görög mítoszok -osz végződéssel hozza, de DD forrása meg -usszal. Melyik a helyes? – Crimea^vita 2010. december 4., 08:53 (CET)

Aigialeusz az (Αἰγιαλεύς), rosszul volt viszont írva görög betűkkel. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 4., 13:27 (CET)

Köszi. – Crimea^vita 2010. december 4., 16:44 (CET)

Szerintem az "-osz" végződés lenne helyes. Bennó, nem úgy gondoltad, hogy "-usszal" így kéne kinéznie? L András^pankuš→ 2010. december 4., 16:47 (CET)

Nem, szó sincs róla. Egy eu diftongus van a szó végi szigma előtt, abból sosem lesz -osz. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 4., 16:58 (CET)

Ha Te mondod... Mindenesetre az olasz wikiben -o végű, a többiben meg vegyesen -usz vagy -asz, attól függően, hogy görög vagy a német wikiből származik. Akkor a Graves-fordító téved? L András^pankuš→ 2010. december 4., 17:02 (CET)

Te! Mindjárt megharagszok. Az -asz az újgörögös alak, az itwiki -o-ja pedig abban a tényben leli magyarázatát, hogy az -usz végzet, AKÁRMIBŐL áll elő, taljánul mindig o-ra megy Neptunótól Egialeóig! Értve vagyok?! Amúgy nem csoda, ha bárki összekavarja, mert nem olyan egyszerű váltogatni az átírási formák között, és kapaszkodj meg az asztalban, én már olyat is láttam, hogy a fordító téved.... (sőt, szerkesztő, még sőtebb, szaklektor is!). Még egy kérdés, és százszor leíratom veled, hogy Aigialeusz. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 4., 17:13 (CET)

Jó van no... taljánul nem beszélek, az -usz végű görög szavakról pedig sokszor kiderül, hogy csak a latinos alak hibás visszaírása (ez esetben Aegaleus). A görög betűs átírását a görögön kívül meg egyedül a németen láttam, ezért normál esetben akár ott is lehetne elírás, mivel az eu és eo kettőshangzók ugyanúgy előfordulnak a görögben. Persze, hogy láttam már olyat, hogy a fordító téved (sőt...). Összeszedtem a példákat, oszt jóvan, ha az Aigaleusz a helyes, akkor az. L András^pankuš→ 2010. december 4., 18:19 (CET)

-usz végű görög szavakról pedig sokszor kiderül, hogy csak a latinos alak hibás visszaírása – valószínűleg ugyanezen okoskodás mentén született meg a hibás Aigialeosz alak... ;) Azért talán engedjük meg a görög neveknek, hogy -eusz is lehessen a végükön, annak ellenére, hogy az -usz le van foglalva. (Arról nem is beszélve, hogy az az -usz se -usz persze igazán...) Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 4., 18:26 (CET)

Bennó, remélem nem íratsz velem le semmit, de ha már erről van szó, megkérdezem, mert régóta piszkál: akkor Oidipusz király nevét hogy írták le? Hogy jön ez ki? Vagy ez is valami fordítói hiba lenne? :S – Ithildraug ^hmm? 2010. december 4., 18:36 (CET)

Halszemobjektív

Egy most készülő cikkben belinkeltem a halszemobjektívet, így jutottam a Halszemoptika cikkhez.

Gyerekkorom óta fényképezek, és mindig idegesített, amikor objektív helyett valaki optikát mondott: ezzel most se értek egyet, a cikk címében mégis így van. Persze van ott halszemobjektív is, hol egybe írva, hol két szóba.

Kérném a szakértők állásfoglalását, és akkor rendbe teszem. – Porrima^eszmecsere 2010. december 4., 11:29 (CET)

Egyértelműen egybe mindkét esetben (mind a kettő összetétel). Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 4., 13:32 (CET)

Támogatnám az objektív szó használatát az optika helyett. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. december 5., 01:13 (CET)

Tripartitum

Nemrég baráti körben felvetődött, hogy a Tripartitum latin szót hogyan kell ejteni?

• Tripartitum?
• Triparcitum?
• Tripartium?
• Triparcium?

Hogy a Wikihez is kapcsolódjon: a kérdésesnek látszó kiejtést be lehetne írni a cikkbe is. – Porrima^eszmecsere 2010. december 4., 11:35 (CET)

Tripartitum, lásd Latin nyelv#Írás és kiejtés. Nem kimondottan helyesírási téma. :) 78.131.80.59 (vita) 2010. december 4., 13:36 (CET)

Ez a KF nem csak helyesírással foglalkozik, hanem szövegminőséggel, stilisztikával, átírással, szóval az érintkező nyelvi-nyelvészeti területek is nyugodtan elférnek itt. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 4., 13:38 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) a -ti-, minthogy mássalhangzó áll utána, egyik ejtéskonvenció szerint se lenne ci, tehát az kiesik. Ha az ejtés erazmista, akkor mgh előtt ci lenne valóban (kivéve, ha s, t, x előzi meg). Az ejtés tehát nagyjából minden fontosabb szóba jöhető változat szerint tripartītum (a kalapos i a hosszúságot jelöli). És minthogy az utolsó előtti szótag hosszú, a hangsúlya is ott van (tripartítum), az -m nazális elég halkan hangzik (szó végen amúgy se erős). Lassan meg kéne írni az ejtésváltozatokról a szócikkeket. :) Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 4., 13:38 (CET)

Rockszínház vagy Rock Színház

Nem a rockszínház, mint általános fogalom helyesírásáról szeretnék véleményt cserélni. A következő szövegkörnyezetben természetes az összetett szó használata: 2011-ben is megrendezik az európai rockszínházak találkozóját. (Más kérdés, hogy az „Office” helyesírás ellenőrzője, pirossal aláhúzott hibát jelez. )

Tisztelt Szerkesztőtársak !

Fájl:Rock Színház hanghordozói.jpg

Egységesen Rock Színház
másfél évtized lemeztermésén

Hosszú anyaggyűjtés után (2010 október 1-én) kezdtem el a Rock Színház szócikkét megírni. A színház eredeti dokumentumai alapján a szócikket a két szavas alakra kereszteltem. Az építés alatt sablonnal védett cikk két héttel később „(Rock Színház lapot átneveztem Rockszínház névre: Összetételt alkotó két főnév kapocsa)” összegző megjegyzéssel átnevezésre került. A szócikk vitalapján próbáltam a kérdést megbeszélni, azonban csak egy szerkesztő nyilvánított véleményt. Az eredeti címadás is forrásokkal alátámasztott volt, ennek ellenére további kutatásba kezdtem, nem vagyok ugyanis híve, az erőből történő, személyeskedést sem nélkülöző oda-vissza átnevezéseknek. A vitalapon [1] található információkat nem duplikálom. Ezen a platformon megtalálható a Nyelvtudományi Intézettel történt levélváltásom is. A válaszban sajnos csak az általános alak helyesírására tértek ki, de nem kaptunk véleményt az illusztrált ellentmondásokról.

Örülnék ha eredményes polémiát tudnánk folytatni, amely más, hasonló esetek megoldásában is útmutatót jelentene. Én például a TÁP Színházról készülök szócikket írni, nem valószínű, hogy megteszem ezt, ha Tápszínházként kell titulálnom. – Kispados ^vita 2010. november 28., 23:26 (CET)

A szókapcsolat egyértelműen összetétel, két főnév alkotta összetett szó. Az intézmény nevének írása tehát hibás, ha következetes is. Az más kérdés, hogy ezt milyen formában jelöljük. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 29., 11:41 (CET)

Ez esetben a saját név, mint egyedi képződmény indokolja a merev helyesírási szabványtól eltérést. A rockszínházak egyikéről, a Rock Színházról van szó. L András^pankuš→ 2010. november 29., 12:35 (CET)

Én nagyon remélem, hogy marad Rockszínház, mert egy kulturális intézménynél azért elég nagy gáz nem tudni helyesen írni. A rockszínház általános fogalomtól megkülönbözteti a szóeleji nagybetű. A TÁP színház nyilvánvalóan nem lesz egybeírva, mert betűszóval nem szoktuk. Alensha 2010. november 29., 15:48 (CET)

A kulturális intézmény szerintem szándékosan nevezte el magát így. És ha ők így nevezik magukat, akkor nekünk is illene. Szerintem. L András^pankuš→ 2010. november 29., 16:25 (CET)

Miért kell(ene) egy színháznak , vagy zenekarnak a jóváhagyott, esetenként érthetetlen dogmákhoz ragaszkodni. Nekik így tetszett. Egyetértek L András véleményével. Tambo ^vita 2010. november 29., 19:37 (CET)

Szintén egyetértek L Andrással. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 2., 11:20 (CET)

1. Hadd döntse már el egy színház maga, hogy hogy hívják. A színház döntése pedig világos: Rock Színház a preferált alak. Ezek után kézen fekvő praktikum, hogy a Rock Színházról szóló cikknek a Rock Színház címet adjuk. – Malatinszky ^vita 2010. december 2., 19:26 (CET)

(Lásd alább az Evelynt. Ott is az a vélemény alakult ki, hogy ő tudja, hogyan akarja nevezni magát. Szerintem ugyan nem teljesen tudja, mint a Judithok, de mégiscsak az ő neve. L András^pankuš→ 2010. december 2., 18:51 (CET))

Egy lazán kapcsolódó kérdés: miért van az, hogy a Vígszínházat egybe, a Vidám Színpadot meg külön írjuk?

Én aligha mondanám a *vígszínházra azt, hogy köznévként létező összetett szó (szemben a rockszínházzal vagy a dalszínházzal). Nem mondunk olyat, hogy "*A Vidám Színpad egy vígszínház." Tehát a szótárilag helyes intézménynév a Víg Színház lenne. Hogy a Vígszínházat mégis egybeírjuk, annak az az oka, hogy ez intézménynévként így vált szokásossá. Éppen ez az az elv, ami alapján a Rock Színház is külön írandó.

Ha pedig valaki tud valami érvet, aminek alapján a vígszínházat, mint köznevet egybe kell írni, akkor ugyanannak az érvnek az alapján a vidámszínpadot is nyilván egybe kellene írni, akkor pedig a Vidám Színpad írásmód a precedens arra, hogy a színházak nevét írjuk csak úgy, ahogy a társulatnak tetszik.

Malatinszky ^vita 2010. december 2., 19:41 (CET)

Azt gondolom, a helytelenül írt intézménynevek, műcímek és egyebek esetében a helyes alakot a megfelelő sablonnyal kéne jeleznünk. Magyarországon nem létezik például Nemzeti Erőforrás-minisztérium nevű ojjektum, van viszont Nemzeti Erőforrás Minisztériumunk. Ha cikk születik róla, mindenképp megemlítendő, hogy az akadémiai szabályzat szerint az intézmény hivatalos neve rosszul vagyon írva. Egyebekben nem dolgunk felülbírálni a névadókat: az intézménynek az a neve, ami. A regénynek az a címe, ami. A Rock Színház Rock Színház, ha randán néz ki, akkor is. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. december 5., 15:03 (CET)

Összegzésféle és javaslat

Számtalan további példát lehetne még felhozni a színházak, intézmények névválasztási eljárására. Az általános helyesírási szabályok szigorú betartása mellett a nyelv megenged ezektől való eltérést is. A Rock Színház névadói -feltételezhetően- nem akartak egy fogalom nevén közösködni. (A rockszínházról, mint fogalomról, ha lesz időm írok egy szócikket) Nem akarták pontosítani egy előtaggal, pl: Budapesti Rockszínház; Magyar Rockszínház stb. Ebben az esetben én is helyesírási hibának minősíteném a három szavas megnevezést.

Az egy hetes vitaidőszak tapasztalatai alapján javaslatom a következő:

• Nevezzük vissza a szócikket eredeti nevére: Rock Színház
• A platformon folytatott eszmecserét másoljuk át a cikk vitalapjára.
• A szócikkben, lábjegyzetben jelöljük, hogy a névvel kapcsolatos polémia a vitalapon olvasható.

Ui: Remélem sikerül az alapítók egyikével, Miklós Tiborral felvenni a kapcsolatot. Ő egyébként a szócikk elsődleges forrásának, a MUSICAL! című lexikonnak szerzője is. Ha sikeres lesz a kapcsolatfelvétel, visszaemlékezését illetve állásfoglalását a vitalapon közzéteszem. Üdv.! – Kispados ^vita 2010. december 5., 14:42 (CET)

•  támogatom – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 6., 17:50 (CET)
•  támogatom – Malatinszky ^vita 2010. december 6., 17:53 (CET)

Kategória:Harckocsi aknák

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Amennyiben jól értelmezem a kifejezés jelentését, ez egy jelentéssűrítő összetétel, így harckocsiakna a helyes írásmód, nemde? 78.131.80.59 (vita) 2010. december 4., 22:02 (CET)

Hasonlóan értelmezem :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. december 5., 01:33 (CET)

Javítottam, a cikkeket áthelyeztem. – Winston ^vita 2010. december 6., 15:48 (CET)

LAJTA Monitor Múzeumhajó

A hadtudományi műhelyben vita folyik a hajó (monitor) elnevezésével kapcsolatban és ehhez kérünk nyelvtani segítséget. Felmerült, a szócikk jelenlegi elnevezésével kapcsolatban, hogy a HM utasításban szereplő csupanagybetűs LAJTA, az azért van, mert a hajós szakirodalom a hajóneveket hagyományosan nagybetűvel írja. A további elnevezéshez több névváltozat is szóbajött így a Lajta Monitor és az SMS Leitha (1871). A kérdés ezek után az, hogy van-e nyelvtani szabály a hajók helyesírásával kapcsolatban? Valamint a szavak kezdőbetűi a googliban szinte csak kisbetűvel van a monitor ez miatt nyelvtanilag jó lehet-e egy nagybetűs Lajta Monitor elnevezés. Köszönettel: Andrew69. 2010. december 5., 07:52 (CET)

Mivel a monitor egy hajótípus, pont mint a motorcsónak vagy a gőzhajó, szerintem a monitort kicsivel kell. (Igaz, intézménynév mondjuk lehet…) A Lajta kis/nagybetűségét passz. Alensha 2010. december 6., 18:03 (CET)

Megint belecsapok az egyiptomi lecsóba…

– remélem, ezúttal könnyebb lesz az emésztés, mint korábban. :)

Hurghada kapcsán az OH. azt írja:

Hurghada helyesebben → el-Gurdaka

Természetesen a saját helyén is szerepel:

el-Gurdaka el-Gurdakában, el-gurdakai

A Keleti nevek magyar helyesírása nem is tud semmiféle Hurghadáról (sem az arab nyelv mutatójában, sem a kötet végén, a nagy közös mutatóban), csak el-Gurdaka szerepel benne. Mitévők legyünk? Ádám ✉ 2010. december 2., 11:41 (CET)

Ez egyértelműbbnek tűnik, de azért Mathaet megkérdeném. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 2., 11:43 (CET)

Azt ti tudjátok, hogy mit tegyetek, de a klassz. arab szerinti átírás alapján al-Gurdaka lenne (bár az első magánhangzó sok átírásban a-ként szerepel u helyett, eredeti verziót nem találtam). A helyi kiejtési szabályokat nem ismerem. Ez különben felvet egy érdekes kérdést: földrajzi neveket a klasszikus vagy a helyi ejtés alapján írjunk át? Előbbi számos esetben életszerűtlen, de biztosra vehető, utóbbi esetében viszont többnyire nem ismerjük a pontos eredetit (kivétel mondjuk al-Mauszil / Moszul, illetve Himsz - Homsz). – Mathae Fórum 2010. december 2., 16:28 (CET)

Nekem úgy rémlik, hogy ezt a Luxor kapcsán kiveséztük. Az OH. közöl egy hatrészes szabályzatot, ahol külön oszlopuk van a magrebeknek, Egyiptomnak, Szíriának stb. Ha jól emlékszem, az egyiptomi nevek esetében el- névelőt hoz az OH. mindenütt. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 2., 18:02 (CET)

Itt jelzem, hogy Philae a KN. szerint Philai (ezzel a megjegyzéssel: szig [Óegy]. Ádám ✉ 2010. december 8., 12:25 (CET)

Logikás. Át is nevezem, redirrel a Philaeről. Valami oknál fogva a philaei szentély kapcsán szokásosabb az ae, azaz a latinos alak. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 8., 12:31 (CET)

Mondjuk persze az is kérdés, h ha van neki egyiptomi neve, miér nem az az elsődleges. Hogyan állunk Memphisszel és társaikkal (Alensha)? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 8., 12:32 (CET)

Eztetet egyszer már én is felvetettem. Akkor az volt s válasz rá, hogy a Memphisz és Théba a szakirodalomban is bevett névnek számít. Mondjuk elég nehéz lenne kiválasztani az előbbinél az Ineb Hedzs és a Mennofer között az elsőséget. Az utóbbinál meg a Vaszen ent Amon henut en demi neb (vagy mi a szösz...) lenne kissé hosszú. Az elnevezési irányelvben is mintha lenne valami olyasmi, hogy a legismertebb nevén kell elnevezni, és csak azután következik a korhű név. L András^pankuš→ 2010. december 8., 12:43 (CET)

A most átnevezett Philai/Philae kapcsán: ezt is igen kevesen keresnék Ai-lak vagy Pi-lak néven. L András^pankuš→ 2010. december 8., 12:46 (CET)

Az elnevezési irányelv egy kalap sz*r, az ún. legelterjedtebb nevet meg egyszerűen nem tudjuk megállapítani hitelt érdemlő módon, maximum megtippelni, pláne viszonylag kevésbé gyakran előforduló neveknél. Amúgy is unpraktikus túlmeló és teljesíthetetlen elvárás, hogy egy merőben esetleges előfordulási eloszlást méricskéljünk (és mi van, ha változik?). Józan és világos alapelvek kellenek, valamint esetenkénti mérlegelés. A Memphisz és a Théba már bőven honosnak tekinthető, de mondjuk egy Philainál ez megfontolandó. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 8., 12:58 (CET)

Sajnos sok helyen annyira meghonosodott a görög név, hogy muszáj azt használni. Ahol lehet, igyekszek az egyiptominál maradni, pl. Ahet-Aton se lett Amarna. (Egyébként örvendetes, hpgy fáraóknál egyre gyakoribb a helyesebb alak, régebben nagyon gyakori volt a sok Tuthmózisz, Szeszósztrisz, Amenóphisz, anyámkínjaisz, most már kevésbé.) Alensha 2010. december 8., 15:27 (CET)

Kategorizálás

Feltettem ezt a kérdést pár napja az Egyébnél, de senki nem adott választ. Ezért itt kérdezem meg: a kategóriákat milyen rendszer szerint kell a cikkekben elhelyzeni? ABC vagy ahogy jól esik vagyis nincs rendszer?– Engusz ^vita 2010. december 10., 03:37 (CET)

Nem nagyon van rendszer, legalábbis én nem tudok róla. A HotCat is szeszélyes ezügyben. Tehát hajrá, szabad az önmegvalósítás! :) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. december 10., 05:12 (CET)

Tulajdonnév főnév típusú összetételek közbeiktatott melléknévvel (hogyan kell helyesen írni?)

Kicsit bonyolultnak tűnhet a megfogalmazásom a címben, de legegyszerűbb, ha példával mutatom be a problémát. Azt mondom, hogy pl. Mariah Carey-album. Na de mi van akkor, ha közben egy melléknév is van, pl. azt akarom leírni, hogy 'Mariah Carey karácsonyi albuma', akkor az hogyan lesz?

• Mariah Carey-karácsonyialbum ?
• Mariah Carey karácsonyi album ?
• Mariah Carey-karácsonyi album ??

(Egyáltalán lehet-e ilyet mondani, vagy csak azt, hogy karácsonyi Mariah Carey-album?)

Kérlek, segítsetek. Köszi. – Mex ^plática 2010. november 29., 11:46 (CET)

Ez két dolog: egyrészt ha jelző furakodik egy ilyen szerkezetbe, akkor széttárjuk praclinkat, és külön írjuk jobb híján, lásd Gundel-díj versus Gundel művészeti díj, Mátyás-templom, de Julianus barát kolostor stb.

A konkrét példádban viszont egyértelműen inkább adódik a karácsonyi Mariah Carey-album szórend, mint a többi. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 29., 11:53 (CET)

Köszönettel. – Mex ^plática 2010. november 29., 12:50 (CET)

Pedig én titokban szurkoltam a „mariahcarey-karácsonyialbum” formának :D Alensha 2010. november 29., 15:32 (CET)

Csalódást okoz nekem mindig a "mondd inkább másként" típusú helyesírási megfejtés :)

Ha mégis azt kellene leírni egy karácsonyi tudósításban, hogy a megkérdezett fiatalember egy mariahcareykarácsonyialbumot szeretne ajándékozni a párjának, akkor azt hogyan kellene beleírni a cikkbe?

Nyilván eszünkbe nem jutna leírni egy cikkben, ezt látatlanban elhiszem :)

– Peyerk ^vita 2010. december 3., 20:19 (CET)

Csalódást okoz nekem mindig a "mondd inkább másként" típusú helyesírási megfejtés :) – az kár, mert a látszat ellenére a helyesírás igyekszik praktikus problémákra lehetőleg használható válaszokat adni, az átrendezés pedig sokszor a legegyszerűbb, amit el lehet követni. ;) De ha mégis le akarnád írni, arra is megvan a válasz, csak elkerülte fentebb a figyelmedet, illetve nem vezettük le a konkrét példára: Mariah Carey karácsonyi album a megoldás (ilyenkor egyáltalán nincs kötőjel, hogy össze ne zavarja az elemek hovatartozását). Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 3., 20:50 (CET)

A jelenség magyarázata, hogy gyenge nyelvérzékű emberek, ha listát készítenek, gondolatjelet írnak olyan helyre, ahova nem tudják, hogy mit kell írni. Ez, ugye, nincs a billentyűzeten, és alig lehet észrevenni, hogy milyen hosszú az a jel. Így kerülnek bele kötőjelek a felsorolásokba.

Mariah Carey: Húsvéti album

Mariah Carey: Pünkösdi album

Mariah Carey: Adventi album

Így kell ezt írni – mondta Arany János (na, itt helyénvaló a gondolatjel)

MZ/X ^vita 2010. december 11., 22:43 (CET)

Ne haragudj, de ötödszörre elolvasva se sikerült megértenem a "magyarázatodat", ráadásul még azt sem értem, miféle "jelenségre" ad magyarázatot. Miféle felsorolásokról beszélsz? Segítesz? – Peyerk ^vita 2010. december 12., 13:23 (CET)

Ásványok listája (A-B)

Elkezdtem ezt a listát: sok ásvány neve magyarra való árírása viszont gondot okozott. Aki tud az segíthet. A segítséget előre is köszönöm!– Engusz ^vita 2010. december 11., 09:41 (CET)

Birtokos szerkezet névelő nélkül

Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nem lenne helyesebb névelővel, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa? Akela ^vita 2010. december 10., 19:47 (CET)

A nevet az az intézmény határozza meg, a mely létrehozta. Nyilván az Országgyűlés. Azért, hogy ott mindenki tisztában van a nyelvhelyesség alapfogalmaival – hát nem teszem tűzbe a kezem. MZ/X ^vita 2010. december 10., 21:37 (CET)

Tulajdonnevek esetén, legyen az intézménynév, cím vagy bármi, a címszóban a névterjedelmet illenék jelölnünk, annak pedig nem része a névelő. Másik kérdés, hogy egyéb köznévi szerkezetek esetében betesszük a névelőt. Pasztilla 2010. december 11., 09:46 (CET)

1. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 11., 11:58 (CET)

No, akkor írjátok be a keresőbe "A Magyar Köztársaság" vagy "A Magyar Népköztársaság", oszt számoljátok akár csak a legördülő menüben előjövő (névelős) kék címeket, a Kormánytól az Alkotmánybíróságig. Üdv. Akela ^vita 2010. december 13., 22:45 (CET)

Magyar helyesírás szabályai – Peyerk ^vita 2010. december 14., 00:25 (CET)

Ez hogy jött ide? Ennek a címnek speciel része a névelő: A magyar helyesírás szabályai. A jelek szerint nem tetszettek megérteni, amit Pasztilla írt. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 15., 21:28 (CET)

Kategória:Arany Málna-díj: szerintem kötőjel nélkül

MegoldvaÁdám ✉ 2010. december 14., 18:23 (CET)

A Nagy Testvér díj és hasonlók analógiájára, l. OH. 226. o., több cikket már átnevezgettem (Ezüst Medve díj, Arany Sas díj, Arany Medve életműdíj különírva, kötőjel nélkül, Európai Filmdíj második tagja egybeírva, ez utóbbi az Állami Díj analógiájára), de gondoltam, egy teljes kategória átmozgatása előtt azért csak kikérem a véleményeteket megerősítésül. Végül is az is szempont, hogy az első tag önállóan tulajdonnév-e, mint a Soros Alapítvány-életműdíj esetén a Soros Alapítvány, sőt a Golden Globe-díjat is ide sorolják, de szerintem az előbbiek meg az Arany Málna akkor sem ilyen. Ádám ✉ 2010. december 12., 01:32 (CET)

Háhh! lebuktál, azonmód véres késsel. Hónapok óta rendelkezésünkre áll a szerénységem által gyártott kiváló összefoglaló-segédeszköz: Szerkesztő:Bennó/Tulajdonnevek helyesírása (fejlesztés alatt), annak az 5. típusába tartozik az Arany Málna díj, és természetesen külön. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 12., 15:05 (CET)

Ha már a lebukásnál tartunk, az az Eötvös Lóránd-emlékérem nem valami jó fémjelzés ott az elején. Azért köszi a megerősítést. Ádám ✉ 2010. december 12., 18:07 (CET)

Hálátlan disznó. Ha már a lebukásnál tartunk, hallottál-e már a Wikipédia:Szerkessz bátran! irányelvről? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 12., 18:24 (CET)

Akkor már csak azt kéne kitalálni, hogy ennek az ominózus díjnak a kiosztása Arany Málna díj kiosztó lenne, vagy van valami fenomenális, gordiuszi megoldás? (vö. Különírt összetételtípusok listája) Ígérem, hálás kismalac leszek ezután. Ádám ✉ 2010. december 12., 18:32 (CET)

Erről elég egyértelműen szól a mondott hely: a több különírt tagból álló díjnevekhez az összetételi tagok különírással kapcsolódnak, sajnos nincs gordiuszi megoldás, nekem legalábbis nem jut eszembe most. :) A hálás kismalac tökéletes! Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 12., 18:39 (CET)

Esetleg Arany Málna-gála? (Mint az Oscar-gála.) Igaz, nem hiszem, hogy így neveznék… Ádám ✉ 2010. december 12., 19:07 (CET)

Ez végül is nem rossz ötlet egyáltalán! Ti. olyan díjnév ez, ami önmagában is értelmes, mint a Citromdíj. Az Arany Málna-kiosztó tökéletesen érthető, míg mondjuk egy Életfa-kiosztó problémás a díjnévi mivolt jelzése nélkül. Szerintem az Arany Málna esetében belefér ez a huszárvágás, amit alkalmaztál. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 12., 19:09 (CET)

Akkor végül is Arany Málna-gála vagy Arany Málna-kiosztó a javaslatod? A kiosztóért szerintem kiosztanak majd minket a szerkesztő kollégák… Ádám ✉ 2010. december 12., 20:46 (CET)

Hát asz mán a szempontunkból mindegy. :) De legyen gála, ha nekik jobban tétszik? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 12., 20:50 (CET)

Matrica a lökhárítón

Van egy ilyen kategória az autókra ragasztott izék között, hogy „lökhárító matrica”. Ha ebből többféle hasonló tematikájú készül és azok sorozatot alkotnak, akkor az „lökhárítómatrica-sorozat” (szerintem), vagy „lökhárító matrica-sorozat”, esetleg „lökhárító matrica sorozat”? Egybe, külön, vagy kötőjellel szeretném inkább írni? -- 2010. december 15., 18:29 (CET)

A nyertes a lökhárítómatrica-sorozat, lásd mozgószabály (a lökhárító-matrica ui. eleve kiskötőjellel írandó a 6 : 3-as szabály mián mint hármas összetétel, ami hét szótagból áll; ehhez járul a zújabb összetételi tag). Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 15., 18:32 (CET)

Adassék neked 1000 kenyér, 1000 sör és minden jó dolog a gyors válaszért! <off>A 6 : 3-as szabályról miért London jut eszembe? Nem is szeretem a focit…</off>-- 2010. december 15., 21:01 (CET)

Filmcímek, ha zárójelben...

Korábban szó volt róla, hogy a dőlt betűs szavakhoz tapadó írásjeleket is dőlttel kell írni (Samat készített is ennek javítására bot-ot). A kérdésem: ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a film-, regény- stb. címek zárójelbe kerülnek? Azért kérdezem, mert így mintha összemosódna maga a filmcím az írásjelekkel. Pl.:

a) változat, ha csak a cím dőlt betűs, "...mint Jancsó filmjeiben (Így jöttem, Csillagosok, katonák), ahol...";

b) változat, ha az írásjelek is: "...mint Jancsó filmjeiben (Így jöttem, Csillagosok, katonák), ahol...".

Utóbbi esetben minden egybemosódik. Mégis így kell? – Vadaro ^vita 2010. december 15., 19:28 (CET)

Ez nem kelléses ügy, hiszen tipográfiai hagyomány vonatkozik rá, nem pedig normatív rendezés. Igen, a hagyomány szerint, amit a legtöbb tipográfiai irány követni látszik, ha egy zárójelpáron belül kurzív a tartalom, akkor a tapadó zárójelpár is kurzív. Ha vegyes a tartalom, akkor a többségben lévőhöz szokás igazodni, és ebben az esetben nem számít, hogy mondjuk a tapadó szó más szedésű (tehát mondjuk egy tíz szavas zárójelben az utolsó szó kurzív). Általában is a tapadó írásjelek követik annak a szedését, amihez tapadnak. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 15., 20:24 (CET)

Vettem, kösz szépen. – Vadaro ^vita 2010. december 15., 22:04 (CET)

Brit Antarktiszi Terület

Az ausztrál antarktiszi terület és a francia déli és antarktiszi területek alapján nem kéne ez csupa kisbetű legyen? – Einstein2 ^{ide írj} 2010. november 21., 18:35 (CET)

Erre nem tudok válaszolni, mivel ez a jogállásától is függ, bár nekem is több mint valószínűnek tűnik, hogy a másik kettővel egyező a jogállása, ennélfogva az írásmódja is. Kíváncsi lennék mások hozzászólására. Ádám ✉ 2010. november 24., 14:24 (CET)

Asia-Pacific Film Festival

Megírtam az Asia-Pacific Film Festival szócikket. Maradjon-e ez a neve, vagy félig angol-félig magyar Asia-Pacific Filmfesztivál? Vagy teljesen magyar Ázsiai–Csendes-óceáni Filmfesztivál? Köszi.- RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 7., 12:45 (CET)

Szvsz ezt nyugodtan lehetne magyarul, teljes értékű a magyar kifejezés, jól is hangzik, miért ne? – Szilas vitalapom 2010. december 7., 17:01 (CET)

Egyetértek, de kicsinek kicsi lesz, mint a legtöbb eseménynév. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 7., 17:25 (CET)

De ez nem egy szimpla esemény, hanem egy fesztivál hivatalos neve. – Jiélún de xiǎolóng^{(Jay kissárkánya) papírtekercs} 2010. december 7., 17:45 (CET)

A többi filmfesztivál szócikkünkben is nagybetűk vannak, mint a fesztiválok nevei (Kategória:Filmfesztiválok). - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 7., 17:51 (CET)

A kategóriában rendetlenségek vannak, de ha elmégy egészen a Cannes-i fesztiválig, kiderül, hogy bizony csupa kisbetű. :) Viszont a csendes-óceáni kicsit suta megnevezés lenne, nyilván nem tengeri, hanem térségi az a fesztivál. – Pagony^foxhole 2010. december 7., 17:57 (CET)

Ez esetben rendet kellene tenni a kategória tagjainak neveiben, nemdebár? – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 7., 20:28 (CET)

De az Ázsiai–Csendes-óceáni térségi filmfesztivál viszont már elég erőltetett lenne. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 7., 19:51 (CET)

Ázsiai–Csendes-óceáni filmfesztivál, semmi más.

Tengertelen országként furán szemléljük a világot. A "mediterrán együttműködés" is "Földközi-tengeri együttműködés" magyarul. Rendes hajózó népségek nem akadnak meg, nekik magától értetődő hogy tengeren hajózni lehet, nem fesztiválozni és együttműködni, viszont a tenger össze is köti a partjain lévő földeket.

– Peyerk ^vita 2010. december 7., 20:20 (CET)

Szóval akkor át kéne nevezgetni a szócikk címeket? Hawaii Nemzetközi filmfesztivál? Moszkvai Nemzetközi filmfesztivál? Az N betűk maradnak nagyok? - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 10., 21:38 (CET)

Szerintem az is kicsi, de majd az okosok megmondják... – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 10., 23:12 (CET)

Nem azért mondom, de nekem kis cs-vel jobb lenne a csendes, tehát: Ázsiai–csendes-óceáni filmfesztivál. Végül is Csendes-óceán → csendes-óceáni. Akkor lenne jó a nagybetű, ha minden tag nagybetűs lenne. Ádám ✉ 2010. december 12., 01:05 (CET)

Ho-hó, ebben bizony van valami! – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 15., 11:47 (CET)

Hahóó, valaki helyesírásokos adjon irányt a témában, mert javítani kéne a szócikk címeket, és még egy rakás fesztivál-szócikket írnék valamikor. Köszi. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 17., 23:16 (CET)

Alapvetően kicsi, mint minden eseménynév. Ettől akkor szoktunk eltérni, ha azonos néven intézményi háttér áll egy rendezvény mögött (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár), de aki nem akar nyomozni, az egyszerűen kezeljen mindent kicsivel, abból baj nem lehet. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 18., 18:50 (CET)

Autokláv - Autoklávozás

Létezik ilyen szóhasználat, hogy autoklávozás? Vagy inkább sterilizálás autoklávval/ban. Nem kéne-e az utóbbi szócikket bedolgozni az előbbibe? - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 15., 11:21 (CET)

Az angolban ez egy szócikk van ipari autoclaving is http://en.wikipedia.org/wiki/Autoclave_(industrial) , én ez utóbbi jelentését ismertem. Szóval egyértelműsíteni is kell. – Jiélún de xiǎolóng^{(Jay kissárkánya) papírtekercs} 2010. december 15., 12:14 (CET)

Mivel munkámhoz kapcsolódóan részben foglalkozom a sterilezési eljárásokkal is, az autokláv és az autoklávozás fogalmakat ugyan össze lehet dolgozni, de az előbbi a gép felépítését és működését lenne hivatott leírni, az utóbbi pedig azt a folyamatot, ahogy a sterilezendő anyagokat, eszközöket sterilizálják bennük. – Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. december 15., 14:41 (CET)

Az Autokláv szócikk az ipari alkalmazásra, az Autoklávozás kifejezetten a sterilizálásra hegyezi ki a mondanivalót. Az autoklávok nagyon fontos ipari berendezések, például a timföldgyártás kikerülhetetlen berendezése is, s e tekintetben a leírás egészen korrekt, ha rövid is. (Csendben bevallom, én az autoklávozás kifejezéssel még nem találkoztam).  … szalax ^vita 2010. december 15., 16:43 (CET)

Az egészségügyben, ahol sterilezésre használják, ott bevett kifejezés a gyakorlatban a klávozás. Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. december 15., 18:53 (CET)

Az Autoklávozás szócikk egy kutyulmány. Belekeveri a hőlégsterilizálást, keveri a fogalmakat, a folyamatokat. Sterilizálási eljárások címmel kellene átdolgozni az egészet. Ha érkezésem lesz rá, rendbe teszem, megvan az Epidemiológiai Intézet kiadványa, ami ennek szakmai bibliája. Addig is tettem rá lektor sablont. A másikat lehet, hogy át kéne nevezni Autokláv (ipari) címre, és az eü-s cikkből áttenni azt a nyúlfarknyit, ami nem eü. vonatkozású. Vélemény? Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. december 15., 19:08 (CET)

•  támogatom  … szalax ^vita 2010. december 15., 22:38 (CET)
• Jól hangzik. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 15., 23:40 (CET)

Na átpakolni átpakoltam azt a két mondatot, bár szerintem az autokláv is sántít, ugyan a műszaki részéhez keveset értek.Szerintem keverve van a termosztáttal... alkalmasint majd arra is kerítek sort, addig hagyjuk, ha eddig kibírta így, ellesz még egy darabig. A másik fontosabb téma, azt kell előre venni. Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. december 16., 18:46 (CET)

Köszi!!! - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 18., 21:07 (CET)

Montserrat Garcia Riberaygua vagy Montserrat García Riberaygua?

MegoldvaJavítottam. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 18., 19:47 (CET)

Vajon hogyan kell írni helyesen az andorrai szlalomkajakosnő nevét? Szerintem az utóbbi, hosszú í-vel. Az interwikik szerint is:

• en:Montserrat García Riberaygua
• es:Montserrat García Riberaygua

és az Olimpiaműhely által használt adatbázis szerint is: [2]

Vélemények? – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 17., 23:11 (CET)

Ilyen esetekben (ha azt látod, hogy az egyszerűbb alak szerepel a kicsit bonyolultabban előállítható mellékjeleshez képest) szinte mindig arról van szó, hogy valaki lespórolta a megfelelő mellékjelet, tehát az egyszerűen pótolandó. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 18., 18:39 (CET)

Frankfurtok

A két Frankfurtról szóló cikkek címei: Frankfurt (Oder) illetve Frankfurt am Main. Nem tudom, hogy az Odera-Frankfurt illetve a Majna-Frankfurt elnevezés meghonosodott-e, lehetne-e azokat használni. Ha marad a német név, akkor viszont azt nem értem, hogy miért nem Frankfurt an der Oder; azt leszámítva, hogy a német wikin is így, zárójellel szerepel. – Hkoala 2010. december 12., 14:30 (CET)

Az OH Frankfurt am Main és Frankfurt an der Oder alakokat hoz, a Frankfurtnál azonban Majna-Frankfurt és Odera-Frankfurt alakokat (természetesen kiskötőjellel), megjegyezve, hogy ezek a magyar formák. – Pagony^foxhole 2010. december 12., 14:33 (CET)

Pálmarepülőkutya

Rábukkantam a pálmarepülőkutya és a madagaszkári pálmarepülőkutya nevekre. Hogyan kellene helyesen írni: talán pálma-repülőkutya? (Ha egyáltalán létezik ez a név, az interneten ugyanis csak WP-val kapcsolatos oldalon látható: wapedia és tükrözések)Csigabi^{itt a házam} 2010. december 19., 10:02 (CET)

Ha már repülőkutya, akkor van még egy pár: Dobson-vállbojtosrepülőkutya, Peters törpe vállbojtos-repülőkutya, Wahlberg vállbojtos repülőkutya. Ezeket sem ártana egységesíteni. Csigabi^{itt a házam} 2010. december 19., 10:08 (CET)

Állatnevek helyesírása ügyében az állatos műhellyel érdemes konzultálni. Bennó^fogadó 2010. december 22., 10:18 (CET)

skálad, szkald, skald

MegoldvaIthildraug 2010. december 24., 09:27 (CET)

Valaki meg tudná mondani hogy van ez magyarul? Ebben a tanulmányban a szklandként fordítják (47. old., alulról 6. sor), a Pallasban skáladként szerepel, de láttam már magyar szövegben is skaldként (erre most hirtelen nem találok linket). Akkor melyik? – Ithildraug ^hmm? 2010. december 19., 22:53 (CET)

Van egy olyan halvány megérzésem a szkald lesz a helyes: a VIL-ben többször láttam most szerepelni szkaldikus költészet formában. – Ithildraug ^hmm? 2010. december 22., 10:45 (CET)

Magam is mindig szkald alakban találkoztam vele Bernáth írásaiban, a Njáls saga magyarázó jegyzeteiben stb. Pasztilla 2010. december 22., 12:16 (CET)

Hogy ne legyen olyan egyszerű találtam néhány példát a szkáld formára, bár remélem ezek nem túl mérvadók:[3], [4], [5]

Nyilván skáld-ra is lehet találat még magyar szövegkörnyezetben is, de a szkald/szkaldikus tényleg elég bevett. Pasztilla 2010. december 23., 23:10 (CET)

OK, akkor ezt fogom használni. – Ithildraug ^hmm? 2010. december 24., 09:27 (CET)

Emberi jogok

Van arra nyomós indok, hogy Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata cikk címének minden szava nagy kezdőbetűs, szemben Az emberi jogok európai egyezménye cikk címével?

– Malatinszky ^vita 2010. december 23., 15:36 (CET)

A puszta véletlen. Még senki se járt arra, aki észrevette volna. Bennó^fogadó 2010. december 23., 21:39 (CET)

Madrid–Levante-nagysebességű vasútvonal

MegoldvaIthildraug … 2010. december 27., 22:08 (CET)

A spanyol nagysebességű vasútak szócikkeinek a címeiben javítottam a viszonylatot jelölő nagykötőjelre a kiskötőket, de ennél az egynél van egy kiskötő a nagysebességű szó előtt is. Ugye ez az 1 a hibás, és a többi a jó, amiknél ugyanott szpész van? – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 22., 00:54 (CET)

Igen. – Pagony^foxhole 2010. december 22., 00:57 (CET)

Köszönöm, javítom! B.Zsoltot ezen túlmenően figyelmeztettem a viszonylatokat jelölő szócikkcímekben alkalmazandó nagykötőkre. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 22., 01:10 (CET)

Hozzátenném, hogy ha simán csak a vasútvonal van ott, akkor nagyon is kiskötős, ez zavarhatta meg. Csak ilyenkor írjuk külön, amikor még egy jelző is odaspékelődik az összekapcsolandók közé. Bennó^fogadó 2010. december 22., 10:17 (CET)

Michalakis Kiriakidis és Andreas Kouniaides

MegoldvaÁtneveztem őket – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 28., 12:42 (CET)

Nemrég találtam a fenti 2 cikket. Az urak ciprusiak, ilyenformán görögből kellene átírni a nevüket. Az biztos, hogy nem ez a magyarban alkalmazandó átírási forma, ahogy jelenleg a szócikkek címe szerepel. Tudna valaki segíteni a javításukban? – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 27., 22:33 (CET)

Esetleg tudnál adni görög betűs eredeti alakot? – Ithildraug ^hmm? 2010. december 27., 22:36 (CET)

Hát ez az, hogy nem. Mi vagyunk az első wiki, ahol megvannak ezek a cikkek, és semmilyen más oldalon se találtam az angolos átírásuk mellett görög névalakot is. Lajos52 cikkei egyébként. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 27., 22:49 (CET)

Ezt és ezt találtam, ezek angol átírású görög szöveget írnak vissza görög betűsre: ez alapján a nevek: Μιχαλάκης Κυριακίδης, valamint Ανδρέας ??. A Kouniaidesszel nem tudnak nálam mint kezdeni. Nem merem most hirtelen átírni azt ami megvan, át kell tanulmányozom még egyszer az útmutatót előtte. – Ithildraug ^hmm? 2010. december 27., 22:59 (CET)

Ez a lap ciprusi játékvezetőket sorol fel, köztük van Μιχάλης Κυριακίδης, aki magyar átírásban Mihálisz Kirjakídisz (figyelem: nem Mihalákisz, Mihálisz), de újgörögben nem vagyok penge. A másik krapeknak nyomát sem találom. Esetleg keresni kellene egy mérközést, amit ő vezetett, aztán a mérkőzés leírását görög nyelvű találatok közt keresni a guglin. Pasztilla 2010. december 28., 01:20 (CET)

Hogy lássátok, milyen jó vagyok hozzátok: Ανδρέας Κουνιαίδης, azaz Andréasz Kuniédisz, hogy hol leltem, maradjon az én titkom (a neten ). A másik stimmelni tűnik: Mihalákisz Kiriakídisz. Bennó^fogadó 2010. december 28., 10:23 (CET)

Bocsi: még egy Pasztillának: nem lesz j az iótából, csakis szó elején, hangsúlytalan helyzetben mgh előtt, ez a három egyszerre kell hozzá. Bennó^fogadó 2010. december 28., 10:28 (CET)

Köszi, ezt nem tudtam. Viszont: most miért Mihalákisz, és miért nem Mihálisz? Pasztilla 2010. december 28., 11:37 (CET)

Hát azt nem tudom, mert mindkettő lehetséges, de most megnéztem, sokkal több a találat a Miháliszra. Bennó^fogadó 2010. december 28., 11:41 (CET)

Guangzhou-Shenzhen-Hong Kong Express Rail Link: ez mi lenne magyarul?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Nem helyesírási, mint inkább fordítási, szaknyelvi és nyelvhelyességi kérdés. Mivel Kína összes többi nagysebességű vasútvonalának neve magyarul szerepel már, vissza lehetne adni ezt is magyarul? Ádám ✉ 2010. december 23., 01:08 (CET)

Nekem a Guangzhou–Shenzhen–Hong Kong nagysebességű vasútvonal (nagykötőjellel) eléggé kézenfekvőnek tűnik. – Malatinszky ^vita 2010. december 23., 13:14 (CET)

Egyetértek, annyi kiegészítéssel, hogy a Hongkongot én egybeírnám. (Külön szócikként is egybe van írva.) – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 23., 20:08 (CET)

Jogos. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. december 23., 21:36 (CET)

Azért kérdezem, mert az angol a nagysebességű vasútvonalak között további különbséget tesz: High-Speed Railway, Passenger Railway, Passenger Dedicated Line, Intercity Railway és ez az Express Rail Link, és akkor csak azokat említettem, amelyeknek létezik már szócikkük. A magyarban tehát nem jelezzük a különbséget? Ádám ✉ 2010. december 23., 15:00 (CET)

Talán inkább várd ki valaki nálam okosabb véleményét. – Malatinszky ^vita 2010. december 23., 16:01 (CET)

Tekintve, hogy Magyarországon még sima nagysebességű vasútvonal sincsen… :) Nem tudok róla, hogy akár a hazai szakmai nyelv használna külön terminológiát a különböző szintű nagysebességű vonalakra (arról nem is beszélve, hogy már az alapfogalom is eltérő tartalmú országról országra). Ettől még lehet, hogy mégis. Ha addig nem felejted el, akkor kérdezd meg január elején újra, és rákérdezek. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. december 23., 18:14 (CET)

1. A Hongkongra vigyázzatok. Bennó^fogadó 2010. december 23., 21:39 (CET)

Úgy látom, a vasútműhelyt senkinek sem jutott eszébe megkérdezni. :-DDD Pótoltam, a cikkben pedig átjavítottam a települések nevét pirosról kékre. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. december 27., 13:56 (CET)

A kérdés bonyolult, úgyhogy én emiatt az angolt próbálom követni többé-kevésbé.

Nézzük, milyen vasútvonalak is létezhetnek:

• hagyományos vonal, vmax = 160 km/h
• hagyományos vonal, átépítve nagyobb sebességre, vegyes forgalommal, vmax >= 160 km/h
• emelt? sebességű vonal vmax = 160 km/h - 200 km/h
• nagysebességű vonal vmax = 200 km/h - 300 km/h (vagy 350 km/h?)
• nagyon nagy sebességű vonal vmax >= (300? - ) 350 km/h

Hogy még bonyolultabb legyen, vannak a városi gyorsvasutak is, pl: S-Bahn. Ezek nem nagysebességűek, a magyar megnevezés eléggé megtévesztő. Aztán van még olyan vasút, mely nagysebességű, de szinte "elővárosi" forgalmat bonyolít, és olyan is, mely nagy távolságokat köt össze.

Továbbá: vannak 2-3-4 vágányú vonalak is, melyeknél kettő hagyományos, kettő nagysebességű, vagy az arány 1:2, 2:1...

Remélem segítettem! :) – B.Zsolt ^vita 2010. december 27., 14:41 (CET)

Javaslatom a Kuangcsou-Sencsen-Hongkong nagysebességű vasút. Használjuk a magyaros átírást! VT^levéltár 2010. december 27., 15:34 (CET)

Pontosabban: Kuangcsou-Sencsen-Hongkong nagysebességű vasútvonal – B.Zsolt ^vita 2010. december 27., 17:27 (CET)

Még pontosabban: Kuangcsou–Sencsen–Hongkong nagysebességű vasútvonal, mert a nagykötő azért csak nagykötő marad magyaros átírásban is – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 27., 19:15 (CET)

Köszönöm szépen a szakszerű hozzászólást! Sajnos jelenleg az a megállapodás van érvényben, hogy a kínai neveket nem írjuk át (kivéve persze a meghonosodottakat, pl. Peking, és a közneveket), úgyhogy attól tartok, a megoldás esetünkben a Guangzhou–Shenzhen–Hongkong nagysebességű vasútvonal lesz. (Ettől függetlenül nem bánnám, ha újra napirendre tűznénk az átírás kérdését, és akkor jó esetben még használhatnánk a javasolt alakot.) Ádám ✉ 2010. december 27., 23:08 (CET)

Napirenden van, már egy jó hónapja. A tervezet lapját linkelő szakasz sajnos archiválódott időközben a WP:KF-JAV-on, de most visszahoztam rá, hogy szem előtt legyen. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 27., 23:28 (CET)

Megjegyzem a Guangzhou-nak inkább Kanton-ként kéne szerepelnie, így ismeri mindenki, ez meghonosodott már a magyar nyelven (lásd pl. kantoni nyelv és nem kuangcsoui nyelv), tehát sokkal inkább a Kanton–Shenzhen–Hongkong nagysebességű vasútvonal tűnik számomra helyesnek. – Laci.d ^vita 2010. december 27., 23:59 (CET)

Hogy egy kifejezés részeként mi használatos, az nem azonos azzal, hogy a kifejezéstől függetlenül mi használatos (pl. sziámi macskát és sziámi ikreket mondunk, de Thaiföldet azért Thaiföldnek hívjuk, akármennyire is meghonosodott a korábbi időkig a Sziám név). Kantonnal kapcsolatban ezzel együtt is jónak tűnik a felvetés, de meg kell nézni az OH.-t, hogy az hogy írja, a WP:KÍNAI alapján. Ha ott létezik Kanton címszó, azon nyomban át lehet nevezni (én is örülnék neki). Ádám ✉ 2010. december 28., 11:00 (CET)

Megnéztem az OH.-t, Kanton van benne, úgyhogy ezt javítom is a címben. Ádám ✉ 2010. december 29., 23:00 (CET)

Nyolc halhatatlan

Kérem szépen, hogy a kínai átírás spécijei közül valaki vessen egy pillantást a cikkre. Én a neveket úgy vettem át, ahogy más wikipédiákon találtam, és az nem feltétlenül lesz jó nálunk is. Egy megjegyzés: a témához való utánanézésnek a francia Wikipédia cikkei jobbnak ígérkeznek, mint az angolé. Karmela^üzenőlap 2010. december 27., 12:43 (CET)

Ha más Wikipédiákon a pinjint használják (és jól írják), az nálunk is jó lesz, mivel jelenleg ez a megállapodás. Melléjük természetesen üdvös lenne majd beszúrni a magyar átírást. Ádám ✉ 2010. december 29., 15:44 (CET)

Nőmozgalom vs feminizmus

Meglepődve láttam, hogy nincs Kategória:Nőmozgalom. Létrehoztam, és elkezdtem belekatalogizálni cikkeket. A nyolcadikig jól is ment, ekkor bukott ki először, hogy olyan viszont van, hogy Kategória:Feminizmus.

Most mi legyen? Melyik használhatóbb?

Karmela^üzenőlap 2010. december 28., 17:42 (CET)

Időközben példának vettem a német Wikipédiát, ahol velünk ellentétben az egész kérdéskör alaposan ki van építve, és a már nálunk is jól bevezetett feminizmus kategória mellett tettem le a voksot.

Viszont ha már szóba került: nincs nőmozgalom cikkünk és a feminizmus cikk is elég gyengén van kistafirozva, forrása sincs. A németet lenne érdemes alapul venni ezúttal, mert az ő Frauenbewegung és Feminismus fogalmuk hasonlóan körülhatárolt mint a magyar, vagyis inkább fordítva, alighanem német példára használjuk ezeket a szavakat.

Tehát egy ötlet, hátha valaki németül tudó szívesen lefordítaná ezeket a szép cikkeket.

Karmela^üzenőlap 2010. december 28., 20:58 (CET)

Azért azon jót somolygok, hogy pl. az Országos Nőtanács hajdani elnökét a Feminizmus kategóriába soroljuk ma. Tempura mutantur, ahogy George Mikes írta a Japán-könyvében. – Pagony^foxhole 2010. december 28., 21:05 (CET)

Tompora mutantur, ahogy mifelénk mondják. ;) Nesze neked nőmozgalom! Bennó^fogadó 2010. december 30., 11:02 (CET)

biztos, hogy ez a kettő ugyanaz? szerintem a feminizmus az elmélet, a mozgalom a gyakorlat. vagy ilyesmi. Alensha 2010. december 31., 00:04 (CET)

Kósz nem Kosz?

Az újgörög nevek átírási szabályai szerint az ómegát, ha nem hangsúlyos, rövid o-val írjuk át. Itt viszont ugye felmerül a magyar szóval való egybeesés kérdése. [Persze lehet egyértelműsíteni is: Kosz (sziget).] Mi legyen? Ádám ✉ 2010. december 29., 15:19 (CET)

Bennem sosem merült fel, hogy Kósz egy újgörög sziget lenne. :-DDD Kósz egy ógörög sziget, amelyet azóta senki nem vitt el, és most az újgörögök használják, de a világ mégiscsak a kószi Hippokratész, az orvostudomány atyja szülőhelyeként ismeri. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. december 30., 01:26 (CET)

Mellesleg én nem vagyok nyelvész, csak kérdezem: van olyan, hogy egy szó egytagú, nem valami prepozíció vagy névelő, hanem tulajdonnév, és mégis hangsúlytalan? Nekem ez nehezen hihető. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. december 30., 09:43 (CET)

Ádám: hogy tudna egy egyszótagos szó nem lenni hangsúlyos? Természetesen Kósz az minden formájában. Bennó^fogadó 2010. december 30., 10:58 (CET)

Az angolban számos egy szótagos szó lehet nem hangsúlyos, pl. a jobb angol nyelvtanok leírják, hogy a some mely jelentéseiben hangsúlyos, és mely jelentéseiben hangsúlytalan (jóllehet ez determináns, bár mindegyik esetben más- és másképpen). A kérdésfeltevés amúgy szerintem nem feltétlen értelmes, hiszen miért pont a hangsúlynak kéne kizárólagos szerepet játszania, mi van, ha mondjuk adott esetben a hosszúság is elegendő, vagy mi van, ha a hangsúlyt egy másik, nyelvtanilag fontosabb szó veszi át? (Csak elvileg vetem föl.) – Egyébként is azt hittem, az átírásnál az írott alakot vesszük figyelembe, márpedig az írott alakon nincs hangsúlyjel: Κως. Köszönöm mindenesetre a választ. Ádám ✉ 2010. december 30., 11:30 (CET)

Egyébként biztos jó az átírási útmutató újgörög részében az ómegára vonatkozó "általában o" leírás? L András^pankuš→ 2010. december 30., 11:36 (CET)

Igen. Amikor ó-val adjuk vissza (hangsúlyos helyzetben), az sem hosszúságjelölés! Bennó^fogadó 2010. december 30., 11:40 (CET)

Mennyivel eccerűbb az ógörög... L András^pankuš→ 2010. december 30., 11:43 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) A hangsúlyra vonatkozó költői kérdésem természetesen a görögre volt értendő. ;) Az átírásban hangsúlyt jelölünk, nem hosszúságot (az úg-ben az ómega és az omikron jelölte hangok ejtése közel azonos). A helyzet azért mégsem ennyire egyszerű, történt ugyanis 1982-ben egy helyesírási reform. Ezzel még foglalkozni kell a jövendőben, mert tényleg nincs tisztázva (a WP:GÖRÖG pl. egy hangot sem ejt róla). Egyelőre szerintem maradjunk abban, hogy az ÚNMH.-t követjük, ami a reform után jelent meg, és annak tudatában is a régi hangsúlyjelölést közli (Kósz hangsúlya ún. hajtott). Ha jól tudom, de ez nem biztos, az új rendszerben az egyszótagosokon nem jelölik a hangsúlyt, mert az mindig van. Az új rendszer monotonikus jelölést alkalmaz, formailag pedig kizárólag az éleset használja. Na ez az a pont, ahol további nyomozások és szakértések volnának szükségesek... Bennó^fogadó 2010. december 30., 11:39 (CET)

Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy "nem valami prepozíció vagy névelő, hanem tulajdonnév"; itt ugyan nem soroltam fel az összes olyan szót, ami hangsúlytalan tud lenni egyes nyelvekben, de azért látható belőle, hogy a some nem jó példa, bizonyos értelemben közelebb áll az előzőekhez (szándékosan hangsúlyoztam a tulajdonnévi jelleget, hogy az összes szóba jöhető "futottak még" szótól megkülönböztessem). A hangsúlyjel elmaradása pedig szerintem nem jelent hangsúlytalanságot, hiszen általános haszálat során nem szokás hangsúlyjeleket tenni, ennek inkább akkor van jelentősége, ha valamiért kiteszik, nem akkor, ha nem. (Még egy kicsit buzgólkodom, mert felcsillant a remény, hogy néhány évi szünet után ismét növelhetem az Ádám-számlálót a userlapomon. :-)))) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. december 30., 11:59 (CET)

Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy „jóllehet ez determináns”. Az említett nyelvtan ezt a kategóriát kifejezetten „névelőfélék”-ként magyarosítja. Más szóval tisztában vagyok vele, hogy a some nem igazán jó példa, úgyhogy a válaszomnak ez a része inkább Bennó felvetését volt hivatott cáfolni. A lényeg a lényeg: én naivan úgy hittem, hogy az átírásnál nem kell a szótagszámmal foglalkozni, hanem betűről betűre egyszerűen meg lehet oldani, már legalábbis a görögnél. Mondjuk azt sem értem, hogy ha valami egy ma is létező földrajzi képződmény, akkor az átírásakor miért kéne visszanyúlni a harmadfél ezer évvel korábbi írásmódhoz: a hagyomány miatt? Ádám ✉ 2010. december 30., 12:16 (CET)

Kezdek megharagudni. Olvasod te egyáltalán, amit írok? Először is: nem vetettem fel semmit. Azt szögeztem le, hogy a görögben nincs hangsúlytalan egyszótagos szó (kivéve a partikulákat, de a Kósz nem partikula). Ami meg az írásmódot illeti: minimum 1982-ig teljesen változatlan formában írták a Kószt: 1 db kappa, 1 db ómega (rajta hajtott ékezet) 1 db szó végi szigma. 1982 nem harmadfélezer éve volt. Bennó^fogadó 2010. december 30., 12:50 (CET)

OK, most már kezd világosodni, köszönöm. Ha legközelebb a magamfajta egyszerű lények szintjén fogalmazol, elkerülheted, hogy begurulj… Ádám ✉ 2010. december 30., 13:11 (CET)

Én vizsgáztam a determinánsokból, de azok a mátrixokkal kapcsolatos és az egyenletrendszerek megoldásában nagy szerepet játszó mennyiségek. :-DD Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. december 30., 18:07 (CET)

Fakusz vagy fakúsz

Hogyan írjuk a madár nevét, fakusz vagy fakúsz? Itt [6], volt róla egy vita, de nem sikerült megoldani. VC-s^üzenet 2010. december 29., 15:43 (CET)

OH 682: fakúsz, fakúszfélék. – Hkoala 2010. december 29., 15:53 (CET)

MME monitoring.hu, Greenfo.hu, IDRE és a Védett madarak

Nagy Európai Madárkalauz, Fordította:Schmidt Egon, Budapest: Office Nova. ISBN 963 8185 91 0 (1995) 

A világ madarai. Budapest: Panem Kft. ISBN 963 545 006 0 (1994) , de szinte, csak rövid u-s alakról tudok példát hozni. VC-s^üzenet 2010. december 29., 16:00 (CET)

Én is úgy tudom, hogy rövid u-val írjuk, úgy hogy fakusz. Az általam magyar nevek forrásául használt Novum állatvilág enciklopédia-ban is (ami komolyabb műnek számít, szaklektorok által ellenőrzött) fakusznak hívják mindegyik fajt. Hiába kúszik a fára, magyar nem fakúsz, hanem fakusz. Mint a fenti források is bizonyítják. Állatneveknél több esetben is előfordult, hogy nem az OH az irányadó, hanem a bevett szakmai névhasználat.Attis ^vita 2010. december 29., 16:42 (CET)

A Madárvilág Európában könyv is rövid o-val írja: fakusz. misibacsi*^üzenet 2010. december 30., 07:40 (CET)

Én sem tudok szabadulni attól a szubjektív berögződésemtől, hogy a Búvár Zsebkönyvektől a már említett Európa madaraiig minden rövid u-val hozza (de a Biológiai lexikon és a Magyar nagylexikon is), és így szoktam meg. Sajnos sem az etimológiai, sem a tájszótárban, sem a Szily-féle nyelvújítási szótárban nem szerepel. Arról nem beszélve, hogy ejteni végképp rövid u-val ejtik a madarászok is. Elképzelni nem tudom, miért döntöttek a helyesírászok egy rögzült alak utólagos etimológiai kiigazítása (kúszik → kúsz) mellett a kiejtéskövető hagyományőrzés ellenében. Pasztilla 2010. december 30., 10:07 (CET)

Az utólagos nyújtás úgy látszik gyakori lesz. Nemcsak a fakusz nyúlt meg fakúszra, hanem az árboc is árbócra. [7] Na az ilyesmik azok a változtatások, amiknek az okát csak a látszattevékenység fenntartásában tudom látni: így elmondhatják, hogy csináltak valamit. Hogy mégis mit, az nem számít. L András^pankuš→ 2010. december 30., 12:48 (CET)

Ha ez igaz, akkor jó hír, az árbóóócért már megéri újraírni! :-))) Szinte látom már, ahogy BinBot végighasítja a Wikipédia vizeit, hogy kijavítsa hosszú ó-ra. A hírrel az a baj, hogy nincs dátuma, az "eredeti cikk" linkre kattintva meg nem jön be az eredeti cikk. Ezenkívül nem derül ki belőle, hogy szabályzatról vagy szótárról szól, mert szépen keveredik benne a kettő. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. december 30., 23:54 (CET)

Standard vs. sztenderd

MegoldvaL András^pankuš→ 2010. december 30., 12:54 (CET)

Szerintem ez a kifejezés már van annyira bevett státuszban, hogy hasfájás nélkül lehessen a sztenderd-et használni. Vagy nem jól gondolom?

Az apropó: [8] L András^pankuš→ 2010. december 30., 10:50 (CET)

Nincs nálam az OH., de a http://www.magyarhelyesiras.hu csak a standard formát hozzá. Ádám ✉ 2010. december 30., 12:21 (CET)

Az OH. szótári része hozza mindkettőt, az 1277. oldalon a standard, az 1342. oldalon a sztenderd és sztenderdizál szerepel. A magyarázó részben a szerzők következetesen a sztenderd (nyelv, jelenség, hang stb.) formát használják. Igen, igen, van végre OH-m, a Jézuska hozta! Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. december 30., 12:34 (CET)

Köszi, így az OH szerint bevett alaknak mondható, igaz? L András^pankuš→ 2010. december 30., 12:49 (CET)

Igen, egyértelműen. Bennó^fogadó 2010. december 30., 12:51 (CET)

OK. Akkor lépek. L András^pankuš→ 2010. december 30., 12:54 (CET)

Az OH szerint a "standard" az elfogadott írásmód. Nem tudom, hogy ha mindkét alak szerepel, akkor mi a teendő. misibacsi*^üzenet 2010. december 30., 14:30 (CET)

Tekintve, hogy a helyesírási szótár mind a „standard”, mind a „sztenderd” alakot helyesnek ismeri el, az eredeti standard kontra sztenderd kérdéshez nem kívánok hozzászólni. Van azonban egy felmérő jellegű kérdésem, egy általános javaslatom az ilyen, egyébként csekély horderejű problémák megoldására, és egy észrevételem Laszlovszky Andris eljárásával szemben.

• A felmérő kérdés: Az világos, hogy ha az van leírva, hogy „sztenderd”, akkor azt úgy olvassuk ki, hogy sztenderd. De azt, hogy „standard”, ti hogy mondjátok ki? Standardnak vagy sztenderdnek? Itt most nem arra vagyok kíváncsi, hogy melyik kiejtés a „helyes”, hanem hogy ti személyesen melyiket használjátok. Én például standardnak ejtem ezt a szót.
• A megoldási javaslat: Úgy érzem, a standard/sztenderd kérdés, hasonlóan a médium/média/médiák kérdéshez, vagy mondjuk a file/fájl kérdéshez olyasmi, aminek a tartalmi jelentősége kicsi, de valamiért alkalmas arra, hogy az emberek idegeit borzolja. Lám, a jelen esetben két szerkesztőt is eléggé zavart a kérdés ahhoz, hogy „átjavítsa” a „helytelen” változatot; az egyik még annyira is fontosnak találta a kérdést, hogy erre a kocsmafalra vigye. Szerintem az ilyen helyzeteket jobb úgy megoldani, hogy átfogalmazzuk a mondatot.

Én például néhány hónapja egy színészről szóló cikkben azt írtam, hogy az illető „a Csíkszeredán működő Csíki Játékszín” alapítója. Egy-két nappal később egy szerktárs „Csíkszeredán!?” megjegyzéssel átírta ezt arra, hogy „a Csíkszeredában működő...” Utána lehet keresni az interneten: írják így is meg úgy is. Nekem a „Csíkszeredában” ugyanolyan rossznak tűnik, mint a „Miskolcban”, de gondolom másnak meg a Csíkszeredán ugyanolyan rossz, mint a „Debrecenen”. Ha úgy hagyom a szerktárs javítását, ha nem, lesz, akinek az nem tetszik. Inkább átírtam a mondatot ezért arra, hogy „a csíkszeredai Csíki Játékszín”, amivel azóta sincs senkinek semmi baja.

A jelen esetben is, ahelyett, hogy azon agyalunk, hogy amit a kantoniak nem értenek, az a standard vagy a sztenderd mandarin nyelvjárás, nyugodtan írhatunk inkább jelző nélkül a mandarin nyelvjárásról, a Pekingben is beszélt mandarin nyelvjárásról, a hivatalos mandarin nyelvjárásról, esetleg a többségi mandarin nyelvjárásról. A bekezdés értelme nem változik semmit, csak éppen megkerülünk egy vitás kérdést.

• Az észrevétel L. András ezzel szemben „jav.” szerkösszefoglalóval visszaállította a Misibácsi „javítása” előtti változatot, ezzel is jelezve, hogy itt nem ekvivalens alakok közötti választásról, hanem (elnézét a szarkasztikus megfogalmazásért) a jó és a rossz közötti harcról van szó. De ez még rendben is lenne, én se vagyok egy Gandhi. Az viszont kifejezetten visszatetsző a szememben, ahogy Andris az egész vitát (a kérdés felvetésétől a „Megoldva” sablon elhelyezéséig) két óra négy perc alatt átnyomta, nem várva meg azt, hogy mondjuk Misibácsi, akivel itt igazából vitatkozott, véleményt nyilváníthasson. Mire jó ez?

Malatinszky ^vita 2010. december 30., 16:18 (CET)

Elnézést, nem gondoltam volna, hogy egy három betűs szerk.összefoglaló esetleg valakinek böki a csőrét. Végül is egyáltalán nem az a lényeg, hanem ami a szerkesztéssel a cikkbe került. Tehát nyilvánosan megkövetek mindenkit, akit a "jav." szerkösszefoglaló bántott.

Másfelől viszont én egyáltalán nem vitatkoztam Misibácsival, feltettem a kérdést, amire választ is kaptam. Mire kellett volna még várni? Az pedig igaz, hogy minden mondatot át lehet fogalmazni. Ez az út viszont mindenki előtt nyitva áll.

Harmadfelől pedig ez a kérdés nem a "fontossága" miatt merült fel, hanem mert kíváncsi voltam mások véleményére is. Erre való a kocsmafal, és nem mindig egetrengető kérdések fordulnak itt meg. L András^pankuš→ 2010. december 30., 16:26 (CET)

Hozzáteszem, hogy a szerkesztésem visszavonásához adott szerk.összefoglaló ugyan bőbeszédűbb, mint én voltam, csak épp – mint ez éppen fentebb kiderült – nem igaz. Az jobb? Azt ezek után ugyanis nem lehet állítani, hogy "az OH szerint standard". Mindenesetre továbbra is állítom, hogy ha az OH mindkettőt tartalmazza és alkalmazza, akkor azt honosodottnak lehet/kell tekinteni, és akkor a magyaros változatát tartom használandónak. Erre vonatkozott a kérdésem, erre kaptam választ. L András^pankuš→ 2010. december 30., 16:57 (CET)

Elkerülte a figyelmemet, hogy közben Misibácsi visszavonta a szerkesztésedet. Igazad van, ez sem jobb. Abba továbbra sem akarok belemenni, hogy a standard vagy a sztenderd-e a helyesebb változat. A kérdésről van véleményem, mint ahogy a mortadella ízéről is van véleményem, de ez aligha számít. Mindenesetre a vitás szót kivettem a mondatból, ami így ugyanolyan értelmes maradt. Javaslom, most már foglalkozzunk valami fontosabbal. Malatinszky ^vita 2010. december 30., 17:41 (CET)

Kétségtelen, hogy az OH mindegyiknek hozza az igésített változatát is, de a nyelvi sztenderdhez csak ez utóbbit. Fölösleges visszaállítgatni. – Pagony^foxhole 2010. december 30., 17:47 (CET)

Misibácsi mire alapozza, hogy „Az OH szerint a "standard" az elfogadott írásmód.”? Leírja ezt valahol az OH.? Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. december 30., 19:11 (CET)

Nem írja le. Tovább kell lapozni a sztenderdhez is. :) – Pagony^foxhole 2010. december 30., 19:21 (CET)

Bocs, nem jól írtam, az OH mindkét alakot hozza.

Az Akadémiai Kiadó az, ami kizárólag a standard alakot listázza (ezt kellett volna írnom). misibacsi*^üzenet 2010. december 30., 20:11 (CET)

Mi azonban, mint tudjuk, több okból is az OH-t tekintjük elsődleges tanácsadónak. – Pagony^foxhole 2010. december 30., 20:23 (CET)