Vuno
| Vuno | |
 | |
| Vuno részlete | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Vlora |
| Község | Himara |
| Alközség | Himara |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 486 fő[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 321 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 08′ 23″, k. h. 19° 41′ 37″40.139722°N 19.693611°EKoordináták: é. sz. 40° 08′ 23″, k. h. 19° 41′ 37″40.139722°N 19.693611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vuno témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vuno település Albánia délnyugati részén, az Albán-Riviérán, Himara várostól légvonalban 6, közúton 8 kilométerre északnyugati irányban. Vlora megyén belül Himara község, illetve Himara alközség települése.[2] Görög kisebbség lakta falu, görög neve Vunó (Βουνό).
Fekvése
[szerkesztés]Vuno az Albán-Riviérán, az Akrokerauni-hegyvidékhez tartozó Mblerëza-hegy (Maja e Mblerëzës, 1095 m) déli tájolású, a Jón-tengerre néző lejtőin fekszik, mintegy 2 kilométerre a tengerparttól. A falu északi határának legmagasabb pontja a 718 méteres Mjegullosh-hegy (Maja e Mjegulloshit), a település belterülete 300–400 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.[3] Vunot átszeli a Fier–Vlora–Saranda közötti SH8-as jelű főút.[4]
Története
[szerkesztés]A falu görög neve, Βουνό eredetileg dombot jelentett, s a régészeti kutatások alapján már az i. e. 2. században település állt a helyén. Egy 1431-es összeírás alkalmával huszonkét vunói családot jegyeztek fel. Fénykorát a 18. században élte, ekkor épült fel négy, ma is álló temploma.[5] A második világháború során a brit Special Operations Executive tervbe vette egy támaszpont kiépítését a vunói tengerparton, ahonnan a megszállókkal szembeni fegyveres ellenállást támogatták volna, 1944. február 3-án azonban a német hadsereg megszállta a települést és környékét.[6] A felmentő harcok során a falu egy része leégett, és a tengerparti síkon egy újabb településrész jött létre. A leégett település évtizedekre romos állapotban maradt.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés]Legjelentősebb nevezetessége négy 18. századi egyházi épülete: az értékes freskókkal rendelkező Szent Mihály- (Kisha e Shën Mëhillit), Mesodhiai Szűz Mária- (Kisha e Shën Mërisë Mesodhi), Szent Szotir- (Kisha e Shën Sotirës) és Szent Szpiridon-templomok (Kisha e Shën Spiridhonit). Egyike az Albán-Riviéra falvainak, ahol a hagyományos kőházak és szűk, kövezett utcácskák egy része fennmaradt, négy lakóház élvez műemléki védelmet, köztük a Nushi fivérek szülőháza. A 20. század második felében múzeumfalunak nyilvánították, és egy szépen restaurált hagyományos házban falumúzeum is működött.[8][9]
A település délnyugati előterében húzódik a kirándulókat vonzó Gjipe-szurdok és strandja, a Vunóhoz tartozó partvidéken pedig a jalai strand (Plazh i Jalës) várja a strandolókat.[10]
Vuno nevezetes szülöttei
[szerkesztés]- Spiro Koleka (1908–2001) kommunista politikus.[11]
- Gogo Nushi (1913–1970) és Kosma Nushi kommunista politikusok.[12] 1991 előtt a szülőházukban berendezett emlékkiállítás mutatta be az életüket.[13]
- Dhimitër Anagnosti (1936) filmrendező, forgatókönyvíró.[14]
- Robert Ndrenika (1942) színházi és filmszínész.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ GeoNames (angol nyelven), 2005
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983. ; vö. Nagel 1989 :98.
- ↑ Shqipëria e Jugut / Southern Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)
- ↑ Dienes 2017 :79.
- ↑ Pearson 2005 :324., 326.
- ↑ Nagel 1989 :98.
- ↑ Nagel 1989 :98.; Dienes 2017 :79.
- ↑ Lista e monumenteve – Rrethi i Vlorës (’Műemlékek jegyzéke – Vlora kerület’). www.imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. december 20.) arch
- ↑ Dienes 2017 :201.
- ↑ Elsie 2010 :233.
- ↑ Elsie 2010 :335.
- ↑ Nagel 1989 :98.
- ↑ Elsie 2010 :13.
- ↑ Elsie 2010 :324.
Források
[szerkesztés]- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145