Vratnik (Zengg)
| Vratnik | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Zengg |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Darko Nekić |
| Irányítószám | 53273 |
| Körzethívószám | 385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 605 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 42″, k. h. 15° 00′ 24″44.978430°N 15.006680°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 42″, k. h. 15° 00′ 24″44.978430°N 15.006680°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vratnik falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Zengghez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zengg központjától 15 km-re keletre, a Velebit-hegység területén a 23-as számú főút mentén fekszik. A 698 méter magas Vratnik-hágónál kezdődik az Észak-Velebit területe.
Története
[szerkesztés]Vratnik területén ősidők óta fontos kereskedelmi út vezetett át a Velebit-hegységen és már a római korban az itt átvezető út forgalmát ellenőrző őrállomás és vámhely működött. A település neve a „vrata” (kapu) főnévből származik, mivel itt volt a szárazföld belsejéből tenger felé a hegyeken át vezető legjárhatóbb hágó kezdete. Ez az ősidők óta ismert hágó nagyban hozzájárult a közeli Zengg városának fejlődéséhez. Itt haladt át a Pannóniából Dalmácia felé vezető legjelentősebb kereskedelmi és hadi útvonal. Ezért egyúttal jelentős stratégiai pont is volt, ahol mindig katonai őrhely állt. Ezt bizonyítják a plébániatemplom környékén leletek, többek között egy a múlt század végén talált felirat, amely egy itteni Mitrász-szentély létét igazolja. Mithrászt különösen a katonák között tiszteleték sokan. A kereszténység felvétele után a barbár istenséget Mihály arkangyal és Szent György tisztelete váltotta fel. Az ő templomaikat, amint ebben az esetben is történt a pogány istenek szentélyeinek helyére építették. A vratniki plébánia területének ókori és középkori benépesüléséről nincs történeti forrás, de az itt talált régészeti leletek ezt kétségtelenné teszik. A 16. században azonban a Lika területét ért török támadások miatt a lakosság száma jelentősen megfogyott, a Zengg és Otocsán közötti terület időnként teljesen elnéptelenedett. A 17. század elején Sveti Juraj vidéke ideiglenesen benépesült, a mai vratniki területre azonban csak 1655 után érkeztek az észak-dalmáciai Biograd, Nin és Benkovac környékéről származó telepesek. Ezekhez aztán később bunyevácok is csatlakoztak, akik vissza délre vándorolva Krmpote és Krivi Put vidékét népesítették be. A letelepülés tényét jelzi, hogy ahol emberek laktak ott kis templomok is épültek. Ennek első jelét Vratnik tenger felőli részén Majorijén találjuk, ahol a Szent Mihály templomban Benedikt Bedeković püspök 1708-ban oltárt szentelt. Itt temették el Jure Furlant, akit 1727-ben Zenggből Otocsánra vezető útján rablók öltek meg. A templom a 18. század közepétől Sveti Križ plébániájához tartozott. 1763-ban ide tartoztak Stubalj, Melnice, Stolac és Veljun, valamint a ma már nem létező Francikovac falvak is. Veljunt és Francikovacot aztán 1790-ben az újonnan alapított krivi puti plébániához csatolták. A mai Szent Mihály plébániatemplomot 1769-ben kezdték építeni az akkor már rossz állapotú majorijei régi templom helyén és 1777-re épült fel. Felszentelésére 1795-ben került sor, miután berendezése is elkészült. Az 1807-ben alapított új plébániához Stubalj, Melnice településeket és Veljun egy részét csatolták. Vratnik temetőjét 1787-ben létesítették, első iskoláját 1836-ban alapították. Első tanítója Božo Maras volt. A falunak 1857-ben 361, 1910-ben 354 lakosa volt. 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 59 lakosa volt. A településen nyaranta a tengerpart felé menő óriási forgalom halad át
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 361 | 0 | 0 | 411 | 289 | 354 | 306 | 230 | 298 | 261 | 191 | 173 | 155 | 100 | 75 | 59 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templomát 1769-ben kezdték építeni az akkor már rossz állapotú régi templom helyén és 1777-re épült fel. Felszentelésére 1795-ben került sor, miután berendezése is elkészült. Eredeti Szent Mihály-szobra ma a senjska dragai Szent Kereszt templom szószéke felett található. 1807-óta plébániatemplom, anyakönyveit 1775-óta vezetik. Utoljára 1997-ben renoválták.
- A tengerpart felé vezető főútról nagyszerű kilátás nyílik az Adria Zengg körüli részére és a környező szigetekre.
További információk
[szerkesztés]- Zengg város hivatalos honlapja (horvátul)
- Zengg turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A gospić-zenggi püspökség honlapja (horvátul)
- Zengg információs portálja (horvátul)
Források
[szerkesztés]- Ante Glavičić: Stara i nova groblja, grobovi na području grada Senja i šire senjske okolice (1992) (horvátul)
- Vedrana Glavaš: Prometno i strateško značenje prijevoja Vratnik u antici Zadar, 2010 (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
