Visočane
| Visočane | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Poličnik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23241 |
| Körzethívószám | ( 385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 350 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 12′ 14″, k. h. 15° 20′ 49″44.203922°N 15.346992°EKoordináták: é. sz. 44° 12′ 14″, k. h. 15° 20′ 49″44.203922°N 15.346992°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Visočane falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poličnikhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zára központjától légvonalban 13 km-re, közúton 16 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén fekszik.
Története
[szerkesztés]Ravni kotar legősibb falvai közé tartozik. A falutól északra fekvő temetőben álló régi plébániatemploma a 12. században épült. Első írásos említése 1446-ban történt, amikor plébániája mellett akkori papját is megemlítik.[2] Területe a 14. század végétől velencei uralom alatt állt. 1581-ben Poličnik várának elestével török uralom alá került, majd 1669-ben a kandiai háborút lezáró békével került vissza a Velencei Köztársasághoz. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 190, 1910-ben 298 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek, de sokan dolgoztak a közeli Zárán is. 2002-ben Ivan Kevrić plébános a falu szülötte kiadta “Visočane” című monográfiáját, melyben feldolgozza a falu történetét, az itt szolgált papok tevékenységét, az iskola történetét, az itt élő családok eredetét, a honvédő háború itteni eseményeit és a néprajzi hagyományokat.[2] A településnek 2011-ben 372 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 190 | 473 | 211 | 278 | 258 | 298 | 530 | 444 | 506 | 526 | 547 | 534 | 488 | 524 | 396 | 372 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a falu közepén áll. A 18. században építették, 1875-ben Josip Toth plébános idejében meghosszabbították, akkor nyerte le mai formáját. 1896-ban, majd 1986-ban teljesen megújították. A templom egyhajós épület, sekrestyével, márvány főoltárán Paduai Szent Antal szobra áll baljában a kis Jézussal, jobbjában fehér liliommal. Berendezéséből említésre méltó még Szent Mihályt ábrázoló fából faragott szobra (eredetije ma a zárai egyházi műtárgyak állandó kiállításán látható), a szintén fából faragott Szeplőtelen fogantatás szobor, valamint a kőből faragott keresztelőkút és szenteltvíztartó. A homlokzat feletti harangtornyában két harang látható. Ezek egyike az I. világháborúban beolvasztásra került, de 1988-ban pótolták. A templom előtt helyezték el 2002-ben a két világháború áldozatainak emlékművét. A plébániaházat a 18. században építették, 1996 és 2000 között bővítették és megújították.[2]
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt régi plébániatemploma a 12. században épült. Több évszázadig szolgált a falu plébániatemplomként. Legértékesebb tárgya az 1497-ben öntött harang, mely az egyik legrégibb megmaradt harang Dalmácia területén. A templomot 1977-ben megújították. Benne egy kőoltár és Szent Antal szobra látható. A templomot a falu temetője övezi.[2]
- A Poličnik felé vezető út mellett egy 1988-ban épített kis úti kápolna áll a Boldogasszony tiszteletére szentelve.
További információk
[szerkesztés]- Poličnik község hivatalos oldala (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- A Veritas egyházi folyóirat cikke a faluról és templomáról (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Visočane (A település története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
