Vintijan
| Vintijan | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Medulin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Goran Buić |
| Irányítószám | 52203 |
| Körzethívószám | ( 385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 186 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 29 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 42″, k. h. 13° 51′ 36″44.845000°N 13.860000°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 42″, k. h. 13° 51′ 36″44.845000°N 13.860000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vintijan (olaszul: Vintian) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Medulinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget déli csücskén, Póla központjától 3 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra a Veruda-öböltől 500 méterre levő magaslaton fekszik. Az öbölben kikötő és egy régi gáztelep található. A domb oldalában régi kőbányák maradványai látszanak. A falut gazdag és sűrű növényzet övezi.
Története
[szerkesztés]Azon a magaslaton ahol ma Vintijan áll a bronzkorban az Isztria egyik legnagyobb erődítménye volt, amelynek átmérője meghaladta a száz métert. Építőjéről a régészeti kutatások alapján egyelőre nem rendelkezünk információval, azonban a vaskorban már bizonyosan a félsziget névadója, a hisztri nép birtokolta. A Veruda-öböl körül a Verudela-foknál újkőkorszaki település, míg a Veruda-szigeten bronzkori falu volt. A domb oldalában volt több ókori kőbánya közül a legjelentősebb Vinkuran, római nevén Cavae Romane, melynek anyagából építették a pólai amfiteátrumot és számos szobor is készült belőle. A Veruda-szigeten a középkorban gótikus templom épült, amely bizonyosan régebbi, mint a közelében 1624-ben épített ferences rendi Szűz Mária-kolostor, melynek maradványai ma is látszanak. A kolostort a francia megszállás idején 1806-ban zárták be és a ferencesek Pólán új kolostort építettek helyette. A velenceiek erődöt építettek ide, amely az öböl bejáratát védte. Az erőd a 19. században az osztrák–magyar védelmi rendszer része volt.
A falunak 1880-ban 86, 1900-ban 113 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokta hoztak Isztrián. 1920-tól 1943-ig Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően Isztria német megszállás alá került, amely 1945-ig tartott. A település végül csak 1945. május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, aminek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 168 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból élnek és a közeli Pólára járnak dolgozni, ahol szintén a turizmus és a vendéglátás területén tevékenykednek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 86 | 108 | 113 | 0 | 0 | 97 | 62 | 64 | 93 | 143 | 0 | 0 | 126 | 168 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Medulin község hivatalos oldala (horvátul)
- Medulin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Vintijan az Istrapédián (horvátul)
- Pješčana uvala története (horvátul)
