Vickers géppuska
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Vickers közepes géppuska | |
Típus | Közepes géppuska |
Ország | Egyesült Királyság |
Alkalmazás | |
Alkalmazás ideje | 1912–1968 |
Használó ország | Nemzetközösség, Egyesült Királyság, India, Pakisztán, Nepál |
Háborús alkalmazás | Első világháború, Második világháború, Koreai háború |
Műszaki adatok | |
Űrméret | .303 (7,7 mm) |
Lőszer | .303 British (7,7 mm × 56 R) |
Tárkapacitás | 250 (hevederes) |
Működési elv | önműködő, gázelvételes (vízhűtéses) |
Tömeg | 15 kg (szerkezeti) 23 kg (vízzel töltve) kg |
Fegyver hossza | 1100 mm mm |
Csőhossz | 720 mm |
Elméleti tűzgyorsaság | 600 lövés/perc |
Gyakorlati tűzgyorsaság | 450 lövés/perc |
Max. lőtávolság | 4100 m |
Irányzék típusa | nyílt |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vickers közepes géppuska témájú médiaállományokat. |
Angol gyártmányú I. világháborús közepes nyílt irányzékú géppuska. Gyártását 1912-ben kezdték el és 1968-ig használták is. A géppuska működéséhez jellemzően hat-nyolcfős csapatra volt szükség: az egyik lőtt, a másik betette a lőszert, a többi segített a fegyver, annak lőszereinek és pótalkatrészeinek szállításában.
1913-ban szerelték a kísérleti Vickers EFB1 kétfedelű repülőgépre, ami valószínűleg a világ első célirányos harci repülőgépe. Mire azonban az éles verzió, a Vickers FB5 a következő évben szolgálatba állt, a fegyverzetet Lewis fegyverre cserélték. Később a Nemzetközösség országai, India, Pakisztán, Nepál és a Föld több országának hadserege is használta.
A géppuska a Maxim-géppuska leszármazottja. Később a második világháborúban, majd pedig a koreai háborúban is alkalmazták.