Ugrás a tartalomhoz

Vaszan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Kacujo Szampo: Szeki Takakazu műve a Bernoulli-számokról és binomiális együtthatókról

A vaszan (japánul: 和算, Hepburn-átírással: wasan) japán matematika, az Edo-korban kifejlesztett hagyományos matematika. Jószan (洋算) (Hepburn-átírással: Yōsan) volt a nyugati matematika neve ebben az időszakban.

Története

[szerkesztés]

1639-ben Japán teljesen elzárkózott a külvilágtól. A szakoku, a nemzeti izoláció alatt többek között betiltották a külföldi könyveket is. A nyugati matematikával csak a 18. században kerültek (újra) kapcsolatba. Ebben az időszakban alakult ki Japán hagyományos matematikája, a vaszan, és a szangaku, a matematikai tábla.

A 16. század vége felé számtannal, algebrával és geometriával foglalkozó klasszikus kínai művek érkeztek Koreán át az országba (Csu Szhih-Csieh: Bevezetés a matematika tanulásba (Szhuanszhue Csimeng), Szuanfa: A matematika módszerei, Jáng Huí :Kilenc fejezet a matematika művészetéről). A vaszan matematikusai önálló munkával továbbfejlesztették a kínaiaktól átvett algebrai és numerikus technikákat (pld. Horner-séma). Szeki Takakazu tíz évvel megelőzte Leibnizet, amikor bevezette a determinánsokat. A vaszan problémafelvetésekből állt, amelyek a matematikai analízist, a számtant, a kombinatorikát, a számelméletet és a geometriát érintették.

Enri a kör területének kiszámítása: Arkhimédész és a Knidoszi Eudoxosz n-oldalú sokszögekre, a vaszan n számú négyzetre osztotta a kört. Az enri az integrálszámítás kezdetleges formája volt. A vaszan matematikusai a differenciálszámítás egy formáját is kifejlesztették. 1700 körül a pí számot 10 tizedesjegy pontossággal adta meg Szeki Takakazu. Takebe Kenkó 1723-ban 41, Macunaga Rjóhicu 1739-ben 50 tizedesjegy pontossággal határozta meg a pi számot.

A vaszan könyvek feladatgyűjteményekhez hasonlítottak, problémafelvetéseket és megoldásokat tartalmaztak. Az idai (konomi) speciális könyv volt, hátsó oldalán olyan problémát vetettek fel, aminek megoldása nem szerepelt a könyvben. Ha sikerült a feladat megoldása, újabb könyv jelent meg, amely már magában foglalta az előző kérdést és megoldását, és amelynek végére újabb problémafelvetés került. Ezek a kihívások ösztönözték a matematikusokat.

A matematikát népszerűsítő tanítók (juureki szanka) gyalog járták be a tartományokat, és oktatták az érdeklődőket, nőket, férfiakat egyaránt. Néhányan naplót is vezettek útjukról és tapasztalaikról.

1868-ban a Meidzsi-restauráció reformja a nyugati matematikát (jószan) részesítette előnyben a vaszannal szemben.

A vaszan kiemelkedő matematikusai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Tony Rothman, Hidetoshi Fukagawa: Japanese Temple Geometry (angol nyelven) (pdf). physics.princeton.edu, 1998. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 7.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vaszan&oldid=25166534”