Vannes

	Vannes
	Vannes
; Vannes címere	; Vannes zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Bretagne
Megye	Morbihan
Polgármester	David Robo (2014–2020)
INSEE-kód	56260
Irányítószám	56000
Testvérvárosok	Lista Cuxhaven; Fareham; Mons;
	Népesség
Teljes népesség	54 420 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1 634 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0–56 m
Terület	32,30 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 39′ 18″, ny. h. 2° 45′ 42″47.655000°N 2.761667°WKoordináták: é. sz. 47° 39′ 18″, ny. h. 2° 45′ 42″47.655000°N 2.761667°W
	Vannes weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vannes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Vannes, bretonul: Gwened, város Franciaország nyugati részén, Bretagne régióban, Morbihan megye székhelye (prefektúra). Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

A város Bretagne egyik népszerű turisztikai központja, sok középkori és reneszánsz emlékkel, rendezvényekkel. Július második hetének végén rendezik meg a Journées médiévales nevű látványos középkori napokat, augusztus 15-én pedig, a bástyák tövében, a Fête d’Arvor ünnepséget. Lakosainak száma 54 420 fő (2021. január 1.).^[1] Vannes Saint-Avé, Saint-Nolff, Séné, Arradon, Ploeren, Plescop, Theix-Noyalo és Theix községekkel határos.

Története

Vannes Bretagne egyik legrégibb települése. A kelták egyik törzsének is ez volt a fővárosa Vaneti néven. A partmenti hajózás és az ónnal való kereskedés révén a görögökkel, föníciaiakkal is kapcsolatba kerültek. Később a római időkben Julius Caesar is hadjáratot vezetett ellenük szárazon és vízen is. Morbihan öblében ütköztek meg a római gályák Vannes akkori lakóinak tölgyfából készült erős hajóival, melyek jellegzetességét bőrből szabott vitorláik adták.

Bretagne első hercege, az önálló királyi dinasztia megalapítója, Nominoé a 9. század első felében itt rendezte be székhelyét. A később hercegséggé átminősített királyság utolsó hercegnője, Bretagne-i Anna itt mondatta ki 1532-ben a parlamenttel Bretagne és Franciaország unióját.

Vannes a középkorban szinte bevehetetlennek tartott megerősített város volt.

Látnivalók

Cathédrale St-Pierre – a 13. századi székesegyházból csupán a bal oldali torony maradt meg, annak sisakja is 19. századi hozzáépítés. A templom nagy része a 16. században készült el, egyes részei gótikus stílusúak, de a főhajó északi oldalának félkör alakú kápolnája már reneszánsz jellegű. A templomban sok emlék idézi Ferreri Szent Vincét. A spanyol dominikánus hittérítő szerzetes a pápa megbízásából jött Bretagne-ba, Vannes városában lakott. Halálát egy szép festmény ábrázolja a katedrálisban, sírja a bal oldali második kápolnában van. A kincstár értékei közül kiemelkedő egy festett és bőrrel borított 12. századi láda.
Maison de Saint Vincent-Ferrier – a szent ebben a házban halt meg.
La Cohue – az egykori vásárcsarnok mai formájában az 1600-as években alakult ki, egyes részei azonban 13. századiak. Ma a Musée des Beaux-Arts, normandiai festők műveivel, és a Musée du golfe et de la mer, a Morbihan-öböl természettudományi múzeuma van a falai között.
Palace Henri IV. – a város egyik tere, melyet négyszáz éves házak szegélyeznek.
Hotel de Roscanvec – a 16. századi épület ma a Természettudományi Múzeumnak ad otthont.
Château Gaillard – a 15. századi palota egykor a breton parlament otthona volt. Ma a Musée archéologique épülete, jelentős gyűjteménnyel a történelem előtti és a későbbi korok régészeti leletéből.
Palace de Lices – ez a tér volt a színhelye Franciaország és Bretagne egyesülésekor rendezett ünnepségeknek.
A régi várfal – az egykori védművekből több kapu: a Porte Poterne, délen a Porte St-Vincent, északon a Porte Prison, és néhány régi vártorony is áll, ezek közül a legszebb a Tour du Connétable.
Château de l’Hermine – az egykori hercegi palota a várfal mentén, hatalmas kertje, a Promenade de la Garenne ma nyilvános park.
Lavoir – a kicsiny, és a város egy részében lefedett, Marle-patak partján állnak az egykori mosóházak, jellegzetes fagerendás, kis tornyos épületek.
Aquarium océanographique et tropical – óceáni és trópusi akvárium cápákkal és külön csarnokban szabadon repkedő trópusi pillangókkal.