Valjevo

	Valjevo (Ваљево)
	Városközpont
; Valjevo címere	; Valjevo zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Kolubarai
Község	Valjevo városi
Rang	város
Polgármester	Zoran Jakovljević
Jegyző	Liliana Mitrović
Irányítószám	14103, 14104, 14105, 14106, 14109, 14111, 14112
Körzethívószám	381 14
Rendszám	VA
Testvérvárosok	Lista Privigye; Pfaffenhofen an der Ilm; Sittard; Rehovot; Nikšić;
	Népesség
Teljes népesség	90 312 fő (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	185 m
Terület	905 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 16′, k. h. 19° 53′44.266667°N 19.883333°EKoordináták: é. sz. 44° 16′, k. h. 19° 53′44.266667°N 19.883333°E
	Valjevo weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Valjevo témájú médiaállományokat.

Valjevo (régi magyar nevén Macsókő^[2]), szerbül Ваљево / Valjevo) történelmi város és közigazgatási egység Nyugat-Szerbiában, a Kolubarai közigazgatási körzet központja. Mintegy 100 km-re fekszik Belgrádtól, a Kolubara folyó partján, 185 méteres tengerszint feletti magasságon, 905 négyzetkilométer területen. Valjevo öt másik községgel (járással) együtt alkotja a Kolubarai körzetet, együttes lakosságuk csaknem 180 000 fő. A Valjevo városi községnek 2011-ben összesen 90 301 lakosa volt, közülük 58 184 városi és elővárosi lakos, 32 117 fő pedig vidéki.

Valjevo első említése 1393-ból ismeretes (Történelmi archívum, Dubrovnik).

Földrajza

Valjevo földrajzi fekvése kedvező, több természetes közlekedési útvonal találkozásában fekszik. Folyójába, a Kolubarába számos mellékfolyó torkollik be a városban és környékén, később pedig a Szávába ömlik. Autópálya és fontos vasútvonalak haladnak el mellette, repülőtere is van.

Éghajlata

A környék klímája mérsékelten szárazföldi, helyi mikroklimatikus különlegességekkel. Az évi átlagos középhőmérséklet 11°С. A leghidegebb hónap január, -0,2°С középhőmérséklettel, a legmelegebb július, 21,4°С átlaghőmérséklettel. Legmagasabb valaha mért hőmérséklete 42,5°С, a legalacsonyabb -29,6°С. A légnyomás nagy változékonyságot mutat a városban, a legnagyobb középértékkel októberben és januárban, 998,3 mbar és 998,0 mbar.

A levegő relatív páratartalma éves átlagos értéke Valjevo területén 74,6% azaz levegő páratartalma mérsékelt.

Az évi napos órák száma átlagosan 198,9, azaz 44,8%-os a lehetséges maximumhoz képest. A legnaposabb hónap július (281,8 órával) és a legfelhősebb december (68,6 óra napsütéssel). Az évi csapadék átlaga 785,7 mm; a legesősebb hónap a június, 100,1 mm, a legszárazabb pedig február, 45,9 mm-rel. Hó átlagban 30,9 napig van míg a kolubarai és a tamvai medencében, évi átlagban 40 napig. Általában az első havas nap december 1, az utolsó nap általában március 16.

A neve etimológiája

A szerb neve valószínűleg a szerb Valj személynévből keletkezhetett; ezen a helyen egy Valj nevű embernek lehetett birtoka. A magyar nevéről kapta a nevét a Macsói bánság is, amelynek székhelye volt a 13. és 15. század között.

A története

A petnicai barlangban talált nyomok szerint, már a kőkorszakban léteztek települések Macsó területén. 1393-ban, nevének első írásos említésekor, már számottevő kereskedelmi központ volt, ahová Rijekából jöttek a kereskedők. 1459-től török uralom alá került. A 16. század második felére a lakosság nagyobb része felvette már az iszlám vallást.

Az első sikertelen szerb felkelés után a 19. század elején, a második szerb felkelés (1815-17) sikerével szabadult fel a város a török uralom alól. 1826-ban Valjevóban 150 keresztény és 30 muzulmán ház volt. 1855-ben dolgozták ki a város modernizálásának tervét, amelyben az utcák derékszögben metszették egymást. Ennek egy része meg is valósult.

A 20. században a városipari és kulturális központtá fejlődött. Az első világháború során Valjevo közelében zajlott le a kolubarai csata. A második világháborúban is nagy rombolásokat élt át a város, valamint a 20. század végén is, amikor a NATO bombázta Jugoszláviát.