Ugrás a tartalomhoz

V. Bonifác pápa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Bonifác pápa
a katolikus egyház vezetője
Született?
Nápoly
Megválasztása619. december 23.
Pontifikátusának
vége		625. október 25.
Elhunyt625. október 25.
Róma
Előző pápa
Következő pápa
I. Adeodát
I. Honoriusz
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Bonifác pápa témájú médiaállományokat.

V. Bonifác (latinul: Bonifacius), (? – 625. október 25.) volt a 69. pápa az egyház történelmében 619. december 23-tól. Pontifikátusa elején Itáliát még veszedelmes seregek dúlták, így jóságáról, adakozó oldaláról hamar megismerhették az emberek. Rendeleteivel igyekezett megszilárdítani az egyházat. Mindig különös figyelemmel fordult Anglia felé, ahol terjeszteni akarta a keresztény vallást.

Élete

[szerkesztés]

Nápolyban látta meg a napvilágot egy vallásos családban. A papi hivatást választva pár év múltán archidiakónus lett, majd a pápai hivatal egyik legbefolyásosabb tagja. Amikor I. Adeodát pápa meghalt, a római zsinat Bonifácot választotta meg utódjának, azonban mindeddig ismeretlen okokból több mint egy év elteltével, 619. december 23-án szentelték fel. Ebben az időben Itália békéjét egy eunuch, bizonyos Eleutherius lázadása borította fel. Eleutherius volt egyben a Ravennai Exarchátus fejedelme is. Seregével Róma felé vonult, közben egyre nagyobb területeket foglalt el. Mielőtt a szent város falai elé ért volna, saját katonái ölték meg a ravennai zsarnokot.

A Liber Pontificalis alapján Bonifác zsinatain több rendeletet is alkotott. Az egyik legfontosabb egyházi döntése volt, a templomi menedékjog lefektetése. Ez több évszázadon át fennmaradt és a világi törvény legtöbbször tiszteletben tartotta. A templomi menedékjog értelmében a bűnös, akármit követett el, Isten házában menedéket lelhet, és amíg ott van a világi hatalmak nem rendelkezhetnek fölötte. Ezen kívül Bonifác elrendelte, hogy a pápai jegyzők végrendelet kérdésében vegyék át a császári gyakorlatot. Pontifikátusa alatt előírta azt is, hogy a ministránsok nem fordíthatják le a vértanúk hagyatékait kedvük szerint, és nem vezethetnek le kereszteléseket a diakónusok helyett. Amint az látható nagy horderejű kérdésekről is döntött a pápa, mégis mindig elérte, hogy a klérus szeresse és kövesse őt. A Liber Pontificalis ezért is nevezte Bonifácot az emberek között a legszelídebbnek.

Építkezéseiről nem maradtak fenn adatok, viszont azt tudjuk, hogy a Via Nomentana mentén ő fejezte be és szentelte fel a Szent Nikomédész temetőt.

Bonifác pontifikátusának egyik legjellegzetesebb momentuma közé tartozik az angol egyház felé irányuló szeretete. A távoli új vidékben nagy reményeket látott. Beda Venerabilis írásai nyomán tudjuk, hogy a pápa több buzdító hangnemű levelet is küldött Mellitusznak, Canterbury érsekének, és Justusnak, Rochesteri püspöknek. Ezek közül nem maradt fenn egyik forrás sem, azonban egy 624-ben íródott levél maradványai mai napig megőrződtek. Ebben Bonifác az immár Canterbury érsekké szentelt Justusnak elküldte a palliumot, az érseki hatalom szimbólumát, és a következő sorokkal biztatta: "Irányítsd aszerint püspökeidet, miként az alkalom megkívánja."

A pápa nemcsak az angliai klérussal vette fel a kapcsolatot levélben, hanem Beda szerint Bonifác 625-ben sürgető üzenetet továbbított a northumbriai udvarba, Eadwine királynak, amelyben az uralkodót a bálványok ledöntésére és a kereszténység terjesztésére kérte. Ezen kívül Ethelberga királynőnek is írt levelet, amelyben Bonifác arra kéri, hogy minden befolyását vesse latba férjénél, hogy Northumria földje is Isten országához csatlakozzon.
A mindig segítőkész pápát végül 625. október 25-én ragadta el a halál. Hamvait a Szent Péter-bazilika őrzi.

Művei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző pápa:
I. Adeodát 		Következő pápa:
I. Honoriusz
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V._Bonifác_pápa&oldid=23134442”