Várkút

	Várkút (Hradište)
	; Várkút zászlaja
	; Várkút zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Poltári
Rang	község
Első írásos említés	1411
Polgármester	Pavol Lašák
Irányítószám	985 25
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	PT
	Népesség
Teljes népesség	240 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	18 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	297 m
Terület	14,51 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 29′ 29″, k. h. 19° 43′ 21″48.491389°N 19.722500°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 29″, k. h. 19° 43′ 21″48.491389°N 19.722500°E
	Várkút weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Várkút témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Várkút (1899-ig Hradistya, szlovákul: Hradište) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése

Losonctól 25 km-re északkeletre, a Vepor-hegység déli részén, a Držkovo-patak völgyében fekszik. Határában ered a Szlatina-patak.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek.

A település a 13. században keletkezhetett, első írásos említése 1411-ben "Hradischa" alakban történt. 1435-ben "Hradissa", 1454-ben "Haradihcha", 1573-ban "Hradistia" alakban említik a korabeli források. A füleki váruradalomhoz tartozott. A 15. században a Perényi család birtoka. 1598-ban Orlé Miklós a birtokosa. 1715-ben 10, 1720-ban 13 háztartása adózott. A 18. század elején a Szent-Iványi család tulajdonában állt. Iskolájának első tanítójáról 1746-ból van feljegyzés. 1828-ban 60 házában 608 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, de a 19. századig faárukészítéssel, bognármesterséggel is foglalkoztak. Határában két malom is működött. 1831-ben és 1873-ban kolerajárvány pusztított a községben.

Vályi András szerint "HRADISTYA. Tót falu Nógrád Várm. lakosai katolikusok, fekszik Dévénhez 2 mértföldnyire, határja jó, fája, réttye, és más szép vagyonnyai is vagynak."^[2]

Fényes Elek szerint "Hradistya, tót falu, Nógrád vmegyében, 16 kath., 592 evang. szorgalmatos lakosokkal, kik sok faeszközöket készitenek. F. u. Szentiványi. Ut. p. Losoncz."^[3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Várkút (azelőtt Hradistya). A vármegye felső részén, az Ipoly közelében fekvő kisközség, 146 házzal és 690 lakossal, a kik tótajkúak s vegyesen róm. kath. és evangélikus vallásúak. Postája Ipoly-róna. távírója és vasúti állomása Ipolyszele. 1435–1454-ben Fülek várához tartozott s ekkor a Perényi család birtokában találjuk. 1598-ban Orlé Miklós volt a földesura. 1715-ben 10 és 1720-ban 13 tót háztartást írtak össze e helységben. A XVIII. század elejétől kezdve a Szent-Ivány család volt az ura. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. Az evangélikus templom 1898-ban épült. 1831-ben és 1873-ban a kolera dühöngött a községben. A községhez tartozik Várkút-irtvány."^[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 791-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 296 lakosából 286 szlovák volt.

2011-ben 255 lakosából 233 szlovák.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1898-ban épült szecessziós stílusban, oltárképét 1949-ben készítették.
Jézus Szíve kápolnáját 1923-ban építették.
Klasszicista kúriája 1822-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]