Vágsziklás

	Vágsziklás (Skalka nad Váhom)
	; Vágsziklás zászlaja
	; Vágsziklás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1208
Polgármester	Anton Horečný
Irányítószám	913 31
Körzethívószám	00421 (0) 32
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	1166 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	132 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	218 m
Terület	8,68 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 18° 04′ 00″48.925000°N 18.066667°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 18° 04′ 00″48.925000°N 18.066667°E
	Vágsziklás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vágsziklás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai Skalka nad Váhom nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Skalka (egyértelműsítő lap).

Vágsziklás (1899-ig Szkalka, szlovákul Skalka nad Váhom) község Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában. Nemesújfalu és Vágutas tartozik hozzá. A legrégibb zarándokhely Szlovákia területén.

Fekvése

Trencséntől 4 km-re északkeletre a Vág folyó jobb partján fekszik. A falutól délre, a Vág mentén emelkedik ki a 345 m magas Skalka-hegy, melynek meredek hegyoldalán található az egykori bencés apátság épületegyüttese.

Nevének eredete

Neve a szláv skala (= szikla) főnévből ered.

Története

Vágsziklást 1208-ban említik először "Scala" néven. A 11. század elején a Vág folyó menti Skalka-hegyen levő barlangban élt remeteként Szent Zoerard-András és később tanítványa, szerzetestársa Zoborhegyi Szent Benedek. A szkalkai barlangjában remetéskedő Benedeket 1010 körül rablók támadták meg, akik kincset sejtve nála, a sziklákról a Vág folyóba taszították. Holtteste azonban csodás módon sérülés nélkül került elő a folyóból. A nép eltemette őt és később maradványait tanítómesterének Andrásnak csontjaival együtt ezüstkoporsóban a nyitrai székesegyházban helyezték el. A hagyomány szerint a Kissziklán, (szlovákul Malá Skalka), ahonnét a vértanúságot szenvedett Benedek testét, támadói a hegyről a folyóba vetették, tiszteletére a 12. században templomot emeltek. A remetebarlang közelében, az ún. Nagysziklán (szlovákul Veľká Skalka) 1224-ben Jakab nyitrai püspök, bencés apátságot alapított. IV. Béla 1238-ban ottjártakor a trencséni várföldekből adott egy részt az apátságnak. Az apátság csakhamar a Vágmente szellemi központja lett, virágzását azonban a tatárjárás megszakította. A szerzetesek ezután több mint száz évig viszonylagos nyugalomban élhettek. A kolostor gótikus kápolnáját, a Szent Zoerard-András és Benedek kápolnát a remetebarlangra építették rá, majd 14. és 15. században az apátságot újabb épületekkel is bővítették. 1421-ben a husziták támadták meg a kolostort és a települést. 1520-ban Thurzó György a kissziklási kéttornyú román templom helyén kápolnát építtetett. 1528-ban Kanitzer császári generális Trencsén várának bevétele után elkergette a vágsziklási szerzeteseket. Az apátság 16. századbeli megszűnését követően az 1644 és az 1773 közötti években a kolostor a jezsuita rend tulajdonába került, akik az épületegyüttest nagymértékben felújították. A Kissziklán levő templomot 1745-ben kéttornyú, barokk stílusú templommá építették át. Teljesen megújították a nagysziklási épületeket is a kistemplommal és a kolostorral. A rend itteni működése az apátság legdicsőségesebb korszakát jelentette. A jezsuita rend feloszlatása miatt a szerzetesek 1773-ban elhagyták a kolostort, minek következtében elkezdődött az épületek romosodása. A Kissziklán levő templomot 1924-ben újították fel, melynek főoltárát a két szent szobrai díszítik. A romokban levő kolostor legújabb kori felújítási munkálatai az 1990-es évek elején kezdődtek meg. A kolostor kápolnáját 1994-ben teljesen felújították, a Kissziklán levő templom felújítása pedig 2006-ban történt.

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Vályi András szerint " SZKÁLA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Szkálka hegye alatt, Apátúrsága is van; határja középszerű, piatzok Trentsénben egy mértföldnyire."^[2]

Fényes Elek szerint " Szkala, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, Trencsénhez 3 fertály: 203 kath. 7 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. a nyitrai püspök."^[3]

Népessége

1880-ban Szkala 234 lakosából 6 magyar és 192 szlovák anyanyelvű, Vágutas 142 lakosából 4 német, 137 szlovák anyanyelvű, Nemesújfalu 271 lakosából 4 magyar, 40 német és 224 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Szkala 241 lakosából 8 magyar és 207 szlovák anyanyelvű, Vágutas 153 lakosából 9 német, 144 szlovák anyanyelvű, Nemesújfalu 259 lakosából 6 magyar, 43 német és 210 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Szkala 234 lakosából 1 magyar és 210 szlovák anyanyelvű, Vágutas 173 lakosából 9 német, 163 szlovák anyanyelvű, ebből 164 római katolikus és 9 izraelita vallású, Nemesújfalu 268 lakosából 16 magyar, 25 német és 226 szlovák anyanyelvű volt, ebből 247 római katolikus, 19 izraelita és 2 evangélikus vallású.

1910-ben Szkala 225 lakosából 27 magyar, 4 német, 4 egyéb és 190 szlovák anyanyelvű, Vágutas 189 lakosából 11 magyar, 5 német és 171 szlovák anyanyelvű, Nemesújfalu 277 lakosából 17 magyar, 18 német és 242 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben Szkala 197 lakosából 1 magyar, 2 zsidó, 1 egyéb és 193 csehszlovák nemzetiségű, Vágutas 166 lakosa mind csehszlovák, Nemesújfalu 288 lakosából 4 magyar, 2 zsidó, 1 német és 281 csehszlovák volt.

1930-ban Szkala 214 lakosa mind csehszlovák, Vágutas 181 lakosa mind csehszlovák, ebből mind római katolikus vallású, Nemesújfalu 348 lakosából 347 csehszlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt, ebből 322 római katolikus, 25 evangélikus és 1 izraelita vallású.

1991-ben 984 lakosából 2 magyar és 973 szlovák volt.

2001-ben 996 lakosából 1 magyar és 987 szlovák volt.

2011-ben 1150 lakosából 3 magyar és 1127 szlovák volt.

Neves személyek

Itt hunyt el autóbalesetben 2008-ban Michal Mravík szlovák jégkorongozó.

Nevezetességei

A határában a Nagymorva birodalom idejéből származó templomromot találtak.
Az 1224-ben alapított egykori bencés apátság épületeinek maradványai a Nagysziklán, mely csupán a nyári hónapokban látogatható. Az épületegyüttes részét képezi az 1994-ben teljesen felújított Szent Zoerard-András és Szent Benedek kápolna a remetebarlanggal. A kis templom 1224-ben épült gótikus stílusban. 1664-ben a jezsuiták az egész objektumot rekonstruálták, és 1717-ben ismét felépítették a Szent Zoerard-András és Benedek kápolnát új toronnyal.
Római katolikus templom a Kissziklán. A Kissziklán eredetileg egy román stílusban épült, kéttornyú templom állt, melyet Szent Benedek tiszteletére szenteltek fel. A templom helyén Turzó György 1520-ban kápolnát építtetett, amelyet a jezsuiták 1745-ben a mai formájára bővítettek ki, és két tornyot építettek hozzá.
Szent Imre római katolikus templom a községben.
A július 17-i zarándoklat.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

		Nemsó
Szúcsgyertyános	Vágsziklás	Hőlak
	Trencsén

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]