Utagava Kunijosi
| Utagava Kunijosi | |
 | |
| Született | 1798. január 1. Edo |
| Meghalt | 1861. április 14. (63 évesen) Edo |
| Sírhely | Daisen-ji |
| Alkotott | 1814– |
| Stílusa | ukijo-e |
| Iskolái | Utagava iskola |
| Mestere(i) | Utagava Tojokuni |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Utagava Kunijosi témájú médiaállományokat. | |
Utagava Kunijosi (japánul: 歌川国芳, eredeti nevén: Ugisza Maguszaburo; 1798. január 1. – 1861. április 14.) az ukijo-e festészeti technika egyik képviselője, az Utagava iskola tagja. Az ukijo-e a 18. században alakult ki, az iskola pedig a 19. században jött létre. Több festőiskola is működött az országban, de az egyik legismertebb és legbefolyásosabb az Utagava volt. A hagyomány szerint a növendékek felvették az iskolájuk nevét, így lett ő is Utagava. Mestere Utagava Tojokuni volt.[1][2]
Élete és munkássága
[szerkesztés]
Kunijosi édesapja a selyemfestő Janagija Kicsiemon volt, és már nagyon fiatalon kapcsolatba került a művészettel. Már hét-nyolc éves korában felkeltették az érdeklődését az ukijo-e képek, így tizenkét éves kora környékén belépett az Utagava iskolába, amelyet akkor Utagava Tojokuni vezetett. Bár a mester nagyon meg volt elégedve vele, és előkelő helyet foglalt el az iskolában, 1814-ben úgy döntött, hogy otthagyja a közösséget, és önállóan folytatja munkáját.[3] Ekkor még nem érte el a várva várt sikereket, tatamik eladásával próbálta fenntartani magát. Ebben az időszakban könyvillusztrációkat, női portrékat és kabuki színészek képeit készítette. Az igazi áttörés 1827-ben történt meg, amikor megfestette a kínai klasszikus, a Szuikoden ezernyolc harcosáról készült képsorozatát. Ettől kezdve egyre több történelmi témájú alkotás került ki a műhelyéből, például a Heike monogatariról vagy a genpei háborúban egymás ellen harcoló Minamoto és Taira családról. Ezeket a nyomatokat, amelyek harcosokat ábrázoltak „musa-e”-nek nevezték.[1][4] Azonban 1841 és 1843 között a Tenpó reformok betiltották a színészek és kurtizánok ábrázolását, ami Kunijosi művészetében karikatúrákhoz vezetett. Azzal, hogy továbbra is színészek és kurtizánok képeit készítette el, csak kiforgatva, ezzel egyúttal a sógunátust is kritizálta döntéséért. Emellett egyre inkább került előtérbe a természet, tájképeket és állatokat is nagy számban festett. Az évtized vége felé azonban újból elkezdett portrékat készíteni, bár még mindig érezhető volt rajta a paródia, ugyanis a színészeket gyakran cserélte fel például macskákra.[2]
Karrierje 1856-ban tört kerékbe, amikor is teste bénulást szenvedett el, amelytől alig tudta már mozgatni a végtagjait. Bár az alkotást nem hagyta abba, de munkái már nem voltak a régiek. 1861 április 14-én hunyt el otthonában.[2]
Stílusa forradalmi volt, mind a mai napig egyedi. Később visszatért az Utagava iskolába tanítani, és számos neves diák mestere lett, köztük érdemes megemlíteni Jositosit, akit a fadobozos nyomtatás utolsó nagymesterének tartanak. Kunijosi volt az, aki megteremtette a harcosábrázolást, és érdekesség az is, hogy nemcsak férfiakat, de női hősöket is festett, amely különösen egyedi volt.[5]
Források
[szerkesztés]https://web.archive.org/web/20190428170753/http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=395.html https://www.britannica.com/biography/Utagawa-Kuniyoshi https://web.archive.org/web/20190509190701/https://www.artsy.net/artist/utagawa-kuniyoshi https://en.wikipedia.org/wiki/Utagawa_Kuniyoshi https://web.archive.org/web/20160326132816/http://www.artelino.com/articles/kuniyoshi-heroic-women.asp
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Utagawa Kuniyoshi | Japanese artist (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
- ↑ a b c (2019. május 9.) „Utagawa Kuniyoshi” (angol nyelven). Wikipedia.
- ↑ Utagawa Kuniyoshi - 176 Artworks, Bio & Shows on Artsy (angol nyelven). www.artsy.net. [2019. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
- ↑ Utagawa Toyokuni (1769-1825) és Utagawa Kuniyoshi (1798-1861). gepeskonyv.btk.elte.hu. [2019. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
- ↑ Kuniyoshi Utagawa - Prints of Heroic Women - artelino. www.artelino.com. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
