Amerikai Egyesült Államok
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
.svg)
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: /jʊˈnaɪtəd steɪts ʌv əˈmɛɹ̠ɪkə/) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.
9,83 millió négyzetkilométeres területével és 331 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül kiemelkedő, a világ GDP-jének mintegy ötöde.
Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a 19. és a 20. században nőtt meg. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma egészen addig, ameddig elsősorban Kína, másodrészt India, Oroszország és más országok nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje fel nem zárkózik hozzá.[7]
Földrajz
[szerkesztés]
Domborzat
[szerkesztés]
Az USA természetföldrajz szempontjából a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:
ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.
- Belső- vagy Központi-síkság
Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.
- Öt-tó vidéke vagy Nagy-tavak vidéke
Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:
Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője, a Niagara-vízesés. A jégkorszak következményeként morénavonulatok alakultak ki itt (például: Oak Ridge – Tennessee államban).
Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (a Mississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.
- Préri-tábla
Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.
- Partmenti síkságok
Délkeleten a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.
A Cirkumpacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.
A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok.
A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.
- Belső medencék és fennsíkok
A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand Canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásra rakódás egyetlen kapavágás nélkül.
Az USA legmagasabb pontja az alaszkai Denali 6194 m.
Vízrajz
[szerkesztés]
Legfőbb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon, Arkansas, Rio Grande, Colorado, Ohio, Vörös (Red)-folyó, Columbia, Snake, Yellowstone.
Éghajlat
[szerkesztés]
Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféle éghajlat alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedves kontinentális északon, és esős szubtrópusi délen. Florida déli csúcsának éghajlata trópusi, akárcsak Hawaii-é. A nyugati hosszúság 100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat száraz a Nagy-medencében, sivatagi délnyugaton, mediterrán Kalifornia partvidékén, óceáni Oregon és Washington partvidékén, valamint Dél-Alaszkában.
A szélsőséges időjárás nem szokatlan - a Mexikói-öböl partján fekvő államokban gyakori a hurrikán, Középnyugaton (Midwest) pedig a tornádó.
|
Élővilág képekben              .jpg)   |
Élővilág
[szerkesztés]Az Egyesült Államok ökológiailag rendkívül változatos. Az 1973-as veszélyeztetett fajokról szóló törvény védi a veszélyeztetett fajokat és azok élőhelyeit.
Környezetvédelem
[szerkesztés]Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal, az USA szövetségi kormányzatához tartozó hivatal, melynek feladata a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozás, az emberi egészség védelme a természeti erőforrások: föld, víz, levegő megőrzésén keresztül. Az EPA létrehozását Richard Nixon kezdeményezte, működését 1970. december 2-án kezdte meg, ettől kezdve ez a hivatal az első számú felelős az Amerikai Egyesült Államok környezetvédelmi tárgyú szabályozásáért. Igazgatóját közvetlenül az USA elnöke jelöli ki. Az EPA nem tartozik a kormányügynökségek közé, de általában vezetője bekerül a kabinetbe. A jelenlegi hivatalvezető és helyettese Stephen L. Johnson, illetve Marcus Peacock. A hivatalnak mintegy 18 000 főállású alkalmazottja van, a 2007-es adatok szerint 7,3 milliárd amerikai dollárral gazdálkodhatott.
Nemzeti parkok
[szerkesztés]
A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját, Yellowstone-t. Az országban hatvanhárom nemzeti park, valamint több száz más, szövetségi szinten kezelt park, erdő és vadon hagyott terület található. Az ország területének 28,8%-a van a kormány tulajdonában. Ennek nagy része védett terület, a többit bérbe adták kőolaj- és földgázbányászat, más bányászati tevékenység, fakitermelés, illetve marhatartás céljára; 2,4%-át használják katonai célokra.
Természeti világörökség
[szerkesztés]Az UNESCO által elismerten a természeti világörökség része:
- Yellowstone Nemzeti Park;
- Grand-kanyon Nemzeti Park;
- Everglades Nemzeti Park;
- Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán: Kluane Nemzeti Park, Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park, Glacier Bay Nemzeti Park, Tatshenshini-Alsek Tartományi Park (Kanadával közös);
- Redwood Nemzeti Park;
- Mamut-barlang Nemzeti Park;
- Olympic-hegység Nemzeti Park;
- Great Smoky-hegység Nemzeti Park;
- Yosemite Nemzeti Park;
- Hawaii Vulkánok Nemzeti Park;
- Carlsbad Caverns Nemzeti Park;
- Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark (Kanadával közös).
Történelem
[szerkesztés]Az USA létrejötte
[szerkesztés],_by_John_Trumbull.jpg)
Nagy-Britannia 13 amerikai gyarmata 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút az új állam nyerte Nagy-Britanniával szemben.
A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.
Az amerikai polgárháború
[szerkesztés]A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Karolina, Észak-Karolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat.
Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború; 1861–1865). Az ötéves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége.
1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.
Nagyhatalommá válás
[szerkesztés]-Eagle_(with_flag).jpg)
.jpg)
A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.
Az első világháború idején az USA az Antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe. Amikor azonban 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek (a britek legfőbb katonai ellátója és hitelezője USA volt).
Az ezt követő évek gyors gazdasági fellendülését a nagy gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra Franklin Delano Roosevelt elnök meghirdette a New Dealnek („új megállapodás”) nevezett politikát, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot.
Az Egyesült Államok kezdetben a második világháborúba sem lépett be, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. Az amerikai közvéleményre azonban drámai hatást gyakorolt a Pearl Harbor elleni váratlan japán támadás, és a következő nap, 1941. december 8-án az USA hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A II. világháború 1945-ös szövetséges győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengült Nagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és a kapitalista világ vezető hatalmává vált.
A hidegháború
[szerkesztés]A második világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kelhetett versenyre. Így kialakult az úgynevezett kétpólusú demokratikus-kommunista világ, melyben két szuperhatalom szövetségi tömböket alakított ki, a Észak-Atlanti Szerződés Szövetségét (NATO-t) és a Varsói Szerződést. A szó szoros értelmében háború nem tört ki a két ország között, „csak” a két szuperhatalom által támogatott kisebb országok között (például koreai háború, vietnámi háború, a harmadik világ polgárháborúi stb.). A korszak (a CIA-KGB által vívott titkosszolgálati csörtéket leszámítva) így leginkább ideológiai összecsapásokból állt, melyek legfontosabb következménye az atomháború fenyegetése volt, de része volt még a fegyverkezési verseny és az űrverseny is. Valójában a hidegháború utolsó éveire szinte már az élet minden területére kiterjedt, a kultúra, a sport és más, elvileg politikamentes tevékenységekre is (lásd az 1980-as moszkvai és a '84-es Los Angeles-i olimpiát).
1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsendegyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.
A 60-as években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnámi háborúba.
Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését.
Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 15%-át jelentő feketék polgárjogi mozgalma.
A déli – jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó – államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés.
1964. július 3-án törvény született a feketék és a nők diszkriminációja ellen.
A közelmúlt
[szerkesztés]
Az USA 1989 decemberében megszállta Panamát. 1990. augusztus 2-án katonákat küldött a Perzsa-öbölbe, amikor Szaddám Huszein elfoglalta Kuvaitot. Az öbölháború 1991 februárjának végére Kuvait felszabadításával befejeződött.
1993-ban az USA (ENSZ felhatalmazás mellett) néhány száz katonából álló elit egységeket küldött Szomáliába (Delta Force, Rangers) rendfenntartó feladatokra, ám több hónapos tétlenség, majd egy szerencsétlenül megszervezett, tizenkilenc amerikai katona és ezerötszáz szomáliai életét követelő akció után (melynek célja eredetileg a lázadó kormány tagjainak elfogása lett volna, ellenséges városi terepen) az egységeket kivonták. 1998-ban a délszláv háborúban a NATO is részt vett, és sok amerikai katona harcolt a fronton.
2001. szeptember 11-én terrortámadás érte a New York-i World Trade Centert és a Washington melletti Pentagont, és az USA ezután szövetségeseivel megtámadta Afganisztánt, mivel a közép-ázsiai ország menedéket adott a támadás szervezőinek. Az afganisztáni háború alatt az ENSZ az ország újjáépítésében és humanitárius szerepekben vállal szerepet, míg a NATO katonailag is támogatja azt. Mindkét tevékenység túlnyomórészt amerikai erőforrások segítségével folyik.
2002-ben George W. Bush elnök mások mellett Irakot is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására. 2003-ban az USA kormánya a CIA jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USA Szaddám Huszein iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező) tömegpusztító fegyvereire hivatkozva az iraki háború keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött az iraki polgárháború.
Mindkét országban jelenleg is harcok dúlnak, összesen körülbelül 170 ezer amerikai katona részvételével. Az amerikai harctéri veszteségek Irakban nagyjából 3500 katonát jelentenek. Az iraki lakosság körében esett halálos áldozatok száma vitatott. Az amerikai hadsereg szándékosan kerülte az iraki polgári áldozatok összeszámlálását,[8] az iraki hatóságok pedig képtelenek voltak arra, hogy pontos statisztikákat vezessenek.[9] Az Iraq Body Count projekt csak a hivatalos vagy médiaforrások által megerősített haláleseteket követi, és így a 90-100 ezer körüli halálozási adatuk alsó becslésnek tekinthető. A Lancet orvosi hetilap 2006 októberében megjelentetett egy cikket, amely statisztikai mintavétel segítségével 655 ezerre becsülte a halálos áldozatok számát. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a polgárháborúban 4,2 millió iraki vált földönfutóvá.[10]
Az iraki beavatkozást az amerikaiak mintegy kétharmada elutasította, többek között ennek is köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - mióta közvélemény-kutatási adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett.
2009. január 20-án hivatalába lépett Barack Obama, az USA 44. elnöke; ő az első afroamerikai, aki ezt a posztot betölti.
2017. január 20-án hivatalába lépett Donald Trump, az USA 45. elnöke. Dwight D. Eisenhower óta Trump az első amerikai elnök, aki elnökségét megelőzően semmilyen politikai tisztséget nem töltött be, egyúttal az eddigi második legidősebb és leggazdagabb hivatalba lépett elnök.
2021. január 20-án hivatalába lépett Joe Biden, beiktatásakor a legidősebb elnök.
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Az Egyesült Államok államformája szövetségi köztársaság, jogrendjének alapja az amerikai alkotmány. A jelenlegi alkotmány a világ legrövidebb és leghosszabb ideje érvényben lévő alaptörvénye, 1787. szeptember 17-én fogadták el. A tizenhárom alapító állam közül elsőként Delaware ratifikálta 1787. december 7-én, utolsóként pedig Rhode Island két év és öt hónappal később, 1790. május 29-én. A mai napig összesen huszonhétszer módosították, az első tíz alkotmánymódosítás Bill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és a huszonhét alkotmánymódosításból.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]
A végrehajtó hatalom feje az elnök (jelenleg Joe Biden), akit legfeljebb kétszer, maximum négyéves időszakra választ meg az 538 tagú elektori kollégium, az egyes államok, illetve a Szövetségi Kerület szavazatai alapján. Az elnök helyettese az alelnök (jelenleg Kamala Harris), aki az elnök akadályoztatottsága, lemondása, leváltása vagy halála esetén maga látja el az elnöki teendőket.
A törvényhozói hatalom két házból áll: a képviselőház és a szenátus. Ezt a két házat összefoglaló néven kongresszusnak hívják. A képviselőház vezetője a házelnök (2023 januárjától Kevin McCarthy); a szenátus elnöki posztját hivatalból az Egyesült Államok mindenkori alelnöke tölti be.
Az igazságszolgáltatás feje az Egyesült Államok Főbírója (Chief Justice of the United States) (jelenleg John G. Roberts); ő vezeti a kilenctagú Legfelsőbb Bíróságot, amely a végső szintje a szövetségi fellebbviteli eljárásoknak, és elvi irányítást gyakorol az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok fölött. A szövetségi bírákat az elnök nevezi ki, és megbízatásuk élethosszig tart, de hivatalba lépésükhöz a Szenátus jóváhagyása szükséges, menesztésük pedig a Képviselőház indítványára a Szenátus jóváhagyásával történhet, ha törvénybe ütköző cselekményt követnek el.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]
Az Egyesült Államok 50 tagállamból és az egyik államhoz sem tartozó fővárosból („Szövetségi Kerület”) áll.
Nem tartoznak az Amerikai Egyesült Államok területéhez, de amerikai szuverenitás alatt állnak a következő területek:
Lakatlan
[szerkesztés]
- Baker-sziget
- Howland-sziget
- Jarvis-sziget
- Johnston-atoll
- Kingman-zátony
- Midway-szigetek: a Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó két kis szigeten haditengerészeti támaszpont működik. 1867 óta tartozik az Egyesült Államokhoz. Jelenleg természetvédelmi terület.
- Státusz: önkormányzat nélküli terület.
- Népesség: a támaszpont személyzete
- Hivatalos nyelv: angol
- Palmyra-atoll
- Navassa-sziget:
- Terület: 5,2 km²
- Népesség: ideiglenesen lakott.
- Státusz: tengerentúli terület.
- Petrel-szigetek
- Serranilla-sziget
- Wake-sziget: a Marshall-szigetektől északra található csendes-óceáni szigeten a légierő támaszpontja működik. Hozzátartozik még két kis sziget: Wilkes és Peale.
- Státusz: önkormányzat nélküli terület
- Terület: 7,8 km²
- Népesség: a támaszpont személyzete
- Hivatalos nyelv: angol
Lakott
[szerkesztés]
- Amerikai Szamoa (autonóm): a Szamoa-szigetek keleti, hét szigetből (Tutuila, Aunu'u, Ta'u, Ofu, Olosega, Swains-sziget, és Rose-atoll) álló csoportja, Hawaiitól 3700 km-re délnyugatra a Csendes-óceán déli részén. A lakosság mezőgazdaságból és halászatból él emellett jelentős az idegenforgalom is.
- Státusz: önkormányzat nélküli terület
- Székhely: Pago Pago 3520 fő, a Tutuila szigeten
- Terület: 194,8 km²
- Népesség: 62 000 fő (1997)
- Népsűrűség: 318,3 fő/km²
- Hivatalos nyelv: angol, szamoa (forrás: A világ országai című könyv)
- Amerikai Virgin-szigetek: a Karib-tenger északkeleti szegélyén a Kis-Antillákhoz tartozó három nagyobb lakott és 65 kisebb, zömmel lakatlan szigetből álló szigetcsoport.
- Északi-Mariana-szigetek (társult állam): 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re. Hat szigete lakott.
- Státusz: társult állam teljes önkormányzattal
- Székhely: Chalan Kanoa 3400 fő
- Népesség: 76 300 fő (2003)
- Terület: 477 km²
- Hivatalos nyelv: angol, chamorro
- Guam: a Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re a Csendes-óceánban. Fontos katonai támaszpont.
- Státusz: önkormányzat nélküli tengerentúli terület
- Székhely: Agana, 1140 fő
- Terület: 549 km²
- Népesség: 162 100 fő (2004)
- Népsűrűség: 265,9 fő/km²
- Hivatalos nyelv: angol, chamorro
- Puerto Rico (társult állam): a Nagy-Antillák legkeletibb tagja.
Hivatalos nyelv
[szerkesztés]Az Egyesült Államoknak szövetségi szinten nincsen hivatalos nyelve. Ez azt jelenti, hogy sem az alkotmány, sem a különböző törvények nem tüntetnek ki egyetlen nyelvet sem hivatalos nyelvként. A gyakorlatban a hivatalos ügyek intézésének nyelve az angol (bár az angolul nem tudók általában kapnak nyelvi segítséget), és rendszerint angol nyelven folyik a törvényhozás, a bíróságok és a végrehajtó hatalom szerveinek munkája. Angol nyelven alkotják meg a törvényeket, és bizonyos kivételektől eltekintve az angoltudás feltétele az állampolgárság elnyerésének.[11][12]
Az állami, illetve helyi szintű közigazgatásban az egyes tagállamok, megyék, települések néha hivatalos nyelvként deklarálják az angolt, máskor az angolt és egy vagy több helyi kisebbség nyelvét, legtöbbször a spanyolt.
Védelmi rendszer
[szerkesztés]
Az USA hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből, a haditengerészetből, a tengerészgyalogságból, a különleges erőkből, a hadászati parancsnokságból, a parti őrségből és a Nemzeti Gárdából áll. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008-as évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a volt.[13] Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak.[14]
Népesség
[szerkesztés]
Az Amerikai Egyesült Államok népessége:
- 1980-as évi népszámláláskor 226 millió fő,
- 1990-es adatok alapján 248 millió fő,
- 2003-ban 292 millió fő
- 2006-ban elérte a 300 millió főt
- 2014-es adatok alapján 318 457 000
- 2017-es népsz. szerint 325 millió fő.
Az ország népsűrűsége 36 fő/négyzetkilométer (2021). A népességnövekedés 0,7%-os, a születések száma 12 születés/1000 lakos, a halálozási ráta 8 halálozás/1000 lakos, míg a migráció 3 migráns/1000 lakos. A gyermekvállalási ráta 1,8 gyermek/nő. A születéskor várható élettartam 80 év. Az életkori megoszlás: 0 és 18 évesek a lakosság 27%-át, a 19 és 64 évesek a 60%-át, a 65 év felettiek pedig az ország 13%-át teszik ki. A városi lakosság aránya 2021-ben 83%.[15]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés]Szövetségi szinten az Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve. Az angol 30 tagállamban hivatalos,[16] Hawaii államban az angol mellett hivatalos még a hawaii is.[17]
Lásd még: Amerikai indián nyelvek, Afroamerikaiak, Mexikói származású amerikaiak
Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai hivatalos nyelveinek listája
- Etnikai megoszlás: fehér – 80%, afro-amerikai – 13%, ázsiai – 4,5%, őslakos (indián, eszkimó, aleut) – 1%, kettő vagy több etnikumhoz tartozó – 1,5%, spanyol anyanyelvű (csikánó) – 15,2%, cigány – 0,4%.
Népességnövekedés
[szerkesztés]Az Egyesült Államok népességnövekedése kiemelkedően magas minden másik fejlett országhoz képest. A minden évben jelentős mértékű bevándorlás mellett magasak a születési és halálozási mutatók, valamint az átlagos gyermekvállalási ráta is magas. Ez a népességnövekedés azonban minden etnikumnál különböző értéket mutat, vonatkozik ez a születésekre és a migrációra egyaránt. 2050-re megváltozhat az ország etnikai megoszlása. Spanyol anyanyelvű lehet az akkori népességnek akár 25%-a is. Az ázsiaiak aránya 7% körül alakulhat. Az afro-amerikaiak aránya valószínűleg nem változik lényegesen a mostanihoz képest, tehát 14% körül lesz. A nem spanyol anyanyelvű fehérek aránya viszont 55% körüli értékre csökkenhet, népességszám alapján viszont a mostanihoz képest biztosan többen lesznek. 2050-re valószínűleg 420 millió körül alakul majd az Egyesült Államok lakóinak száma. Egyes adatok szerint ez akár a 438 milliót is elérheti. A népességszám változásában jelenleg is nagy jelentőségű a migráció alakulása. A jelenlegi bevándorlásoknak több mint a 60%-a kizárólag a mexikói határ környékén összpontosul, de emellett jelentős a karibi és az ázsiai térségből irányuló bevándorlás is. Napjainkban jelentős problémákat okoz az országnak az illegális bevándorlás. Jelenlegi becslések szerint mintegy 12 millióan tartózkodnak engedély nélkül az országban. Az Egyesült Államokban 2007-es adatok szerint egy nőre átlagosan 2,1 gyermek jutott. Hasonlóan magas gyermekvállalási rátával a fejlett országok közül Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik. Sok középosztálybeli családban van legalább 2 gyermek. Azonban ez az adat is más értékeket mutat a különböző etnikumokra vonatkoztatva. A gyermekvállalás a legmagasabb a spanyol anyanyelvűeknél, ahol átlagosan egy nőre 3 gyermek jutott. Az afro-amerikaiaknál egy nőre 2,2 gyermek, az ázsiaiaknál egy nőre 1,9 gyermek, a fehér amerikaiaknál pedig egy nőre átlagosan 2 gyermek jutott. A bevándorlás és a születésszám alakulása mellett kis mértékben ugyan, de hozzájárul a növekedéshez a várható élettartam tartós növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése is. A növekedés mértékét illetően többféle előrejelzés van a jövőre, de 40 év múlva valószínűleg 400 millió felett lesz az Egyesült Államok lélekszáma, megtartva ezzel a 3. helyet az országok között.
Vallási háttér
[szerkesztés]Az amerikai népesség 85-90%-a tartozik valamelyik vallási felekezethez. Egyes adatok szerint a nem hívők és a válaszadást megtagadók aránya 10-15%. Habár egy 2003-as felmérésben a vallásosak aránya a 30 éven aluliak közt 85-88%. Ez az arány a 30 éven felüliek közt 92-95%. Egyes emberek idősebb korukban döntenek vallási felekezethez tartozás mellett.
- Vallási megoszlás: protestáns – 49% (baptista, metodista, pünkösdi, evangélikus, református, anglikán), római katolikus – 22%, ortodox keresztény – 2%, mormon – 5%, muszlim – 2%, zsidó – 1,5%, felekezeten kívüli – 1,5%.
Városok, agglomerációk
[szerkesztés]| Az Egyesült Államok legnagyobb városai és agglomeriációi | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| # | Város neve (Állam) | Város (2019)[18] | Agglomeráció (2019)[19][20][21][22] | ||
| 1 | New York (New York) | 8 336 817 | 19 979 477 | ||
| 2 | Los Angeles (Kalifornia) | 3 979 576 | 13 131 431 | ||
| 3 | Chicago (Illinois) | 2 693 976 | 9 533 040 | ||
| 4 | Houston (Texas) | 2 320 268 | 7 066 141 | ||
| 5 | Phoenix (Arizona) | 1 680 992 | 4 857 962 | ||
| 6 | Philadelphia (Pennsylvania) | 1 584 064 | 6 096 120 | ||
| 7 | San Antonio (Texas) | 1 547 253 | 2 550 960 | ||
| 8 | San Diego (Kalifornia) | 1 423 851 | 3 338 330 | ||
| 9 | Dallas (Texas) | 1 343 573 | 7 233 323 | ||
| 10 | San José (Kalifornia) | 1 021 795 | 1 998 463 | ||
| 11 | Austin (Texas) | 978 908 | 2 227 083 | ||
| 12 | Jacksonville (Florida) | 911 507 | 1 504 980 | ||
| 13 | Fort Worth (Texas) | 909 585 | 7 102 796 | ||
| 14 | Columbus (Ohio) | 898 553 | 2 078 725 | ||
| 15 | Charlotte (Észak-Karolina) | 885 708 | 2 636 883 | ||
| 16 | San Francisco (Kalifornia) | 881 549 | 4 729 484 | ||
| 17 | Indianapolis (Indiana) | 876 384 | 2 048 703 | ||
| 18 | Seattle (Washington) | 753 675 | 3 979 845 | ||
| 19 | Denver (Colorado) | 727 211 | 2 932 415 | ||
| 20 | Washington (District of Columbia) | 705 749 | 6 280 487 | ||
| 21 | Boston (Massachusetts) | 692 600 | 4 628 910 | ||
| 22 | El Paso (Texas) | 681 728 | 845 553 | ||
| 23 | Nashville (Tennessee) | 670 820 | 1 959 495 | ||
| 24 | Detroit (Michigan) | 670 031 | 4 292 060 | ||
| 25 | Oklahoma City (Oklahoma) | 655 057 | 861 505 | ||
| 26 | Portland (Oregon) | 654 741 | 2 478 810 | ||
| 27 | Las Vegas (Nevada) | 651 319 | 2 227 053 | ||
| 28 | Memphis (Tennessee) | 651 073 | 1 348 260 | ||
.jpg)
Bővebben:
Lásd még:
Tagállamok
[szerkesztés]- Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája népesség szerint
- Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája népsűrűség szerint
Gazdaság
[szerkesztés]| Gazdasági mutatók | ||
|---|---|---|
| GDP (nominális) | 21,4 billió $ (2019) | [23] |
| GDP növekedési ráta | - 2,4% (2020 Q4) | [24] |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | 65 118 $ (2019) | [25] |
| Államadósság | 20,8 billió € (2019) | [26] |
| Államadóssági ráta | 108,7% (2019) | [26] |
| Infláció | 1,7% (2021. február) | [27] |
| Foglalkoztatottsági ráta | 57,6% (2021. február) | [28] |
| Munkanélküliségi ráta | 6,2% (2021. február) | [29] |
| Minimálbér | 1024,1 € (2021) | [30] |
| Bérnövekedés üteme | 0% (2021. február) | [31] |
| Jegybanki alapkamat | 0,25% (2021. március) | [32] |
| SZJA | 37% (2020) | [32] |
| ÁFA (általános) | Nincs törvényileg előírt, egységes szövetségi áfa. | [33] |
| TAO | 21% (2020) | [32] |
Az Egyesült Államok gazdasága a technológiailag legerősebb a világon. Az amerikai cégek a technológiai fejlődés élvonalában vagy annak közelében vannak, különösen a számítógépek, a gyógyszerek, az orvosi, repülőgép- és katonai felszerelések terén; előnyeik azonban a 20. század közepe óta csökkentek.[34] A nominális GDP és a nettó vagyon alapján az USA a világ legnagyobb gazdasága, a vásárlóerő-paritás (PPP) szerint Kína után a második.[35]
Az USA gazdasága a 2010-es években a világgazdaság több mint 22%-át teszi ki. Fejlett ipari ország, a világ egyik meghatározó gazdasági hatalma. A Világgazdasági Fórum 2009–2010-es listája szerint a világ 2. legversenyképesebb országa.[36]
Gazdasági adatok
[szerkesztés]Gazdasági adatok 2005–2020 között.[37]
| Év | Nominális GDP (milliárd USD) |
GDP per fő ( USD) |
GDP növekedés (reál) |
Infláció (százalékban) |
Munkanélküliség (százalék) |
Költségvetési egyenleg (GDP % -ban)[38] |
Államadósság (GDP % -ban)[39] |
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP % -ban) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2020 (becsl.) |  20,234.0
|
57,589
|
−5.9 %
|
 0.6 %
|
 11 %
|
− N/A
|
|
− N/A
|
| 2019 |  21,428.0
|
64,674
|
2.3 %
|
1.8 %
|
3.5 %
|
−4.6 %
|
78.9 %
|
−2.5 %
|
| 2018 | 20,580.2
|
62,869
|
2.9 %
|
2.4 %
|
3.9 %
|
−3.8 %
|
77.8 %
|
−2.4 %
|
| 2017 | 19,519.4
|
60,000
|
2.4 %
|
2.1 %
|
4.4 %
|
−3.4 %
|
76.1%
|
−2.3 %
|
| 2016 | 18,715.0
|
57,878
|
1.6 %
|
1.3 %
|
4.9 %
|
−3.1 %
|
76.4%
|
−2.3 %
|
| 2015 | 18,224.8
|
56,770
|
2.9 %
|
0.1 %
|
5.3 %
|
−2.4 %
|
72.5%
|
−2.2 %
|
| 2014 | 17,521.3
|
54,993
|
2.5 %
|
1.6 %
|
6.2 %
|
−2.8 %
|
73.7%
|
−2.1 %
|
| 2013 | 16,784.9
|
52,737
|
1.8 %
|
1.5 %
|
7.4 %
|
−4.0 %
|
72.2%
|
−2.1 %
|
| 2012 | 16,155.3
|
51,404
|
2.2 %
|
2.1 %
|
8.1 %
|
−5.7 %
|
70.3%
|
−2.6 %
|
| 2011 | 15,517.9
|
49,736
|
1.6 %
|
3.1 %
|
8.9 %
|
−7.3 %
|
65.8%
|
−2.9 %
|
| 2010 | 14,964.4
|
48,311
|
2.6 %
|
1.6 %
|
9.6 %
|
−8.6 %
|
60.8%
|
−2.9 %
|
| 2009 | 14,418.7
|
46,909
|
−2.5 %
|
−0.3 %
|
9.3 %
|
−9.8 %
|
52.3%
|
−2.6 %
|
| 2008 | 14,718.6
|
48,302
|
−0.2 %
|
3.8 %
|
5.8 %
|
−4.6 %
|
39.4%
|
−4.6 %
|
| 2007 | 14,477.6
|
47,955
|
1.9 %
|
2.9 %
|
 4.6 %
|
−0.8 %
|
35.2%
|
−4.9 %
|
| 2006 | 13,855.9
|
46,352
|
2.9 %
|
3.2 %
|
4.6 %
|
−0.1 %
|
35.4%
|
−5.8 %
|
| 2005 | 13,093.7
|
44,218
|
3.3 %
|
3.4 %
|
5.1 %
|
−1.2 %
|
35.8%
|
−5.7 %
|
Ipar
[szerkesztés]Bányászat
[szerkesztés]- feketeszén: Appalache-hegység nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
- vasérc: Felső-tó vidékén,
- színes- és nemesércek: Sziklás-hegység, Alaszka
- uránérc: Sziklás-hegység
- kőolaj, földgáz: Kalifornia, Mexikói-öböl partján (Texas, Louisiana), Alaszkában – kimerülőben
- kősó: Texas
- kén: Texas
- foszfát: Florida
Energiagazdaság
[szerkesztés]
Elsősorban a szénhidrogénekre épül, de nagyon jelentős az atomenergia-felhasználása (21%) is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország. Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a rendelkezésre állási mutatójuk.
Nagyobb megújuló energiatermelők:
- Vízerőmű: Columbia és Colorado folyó
- Szélerőmű: Texas, Iowa, Kalifornia
- Naperőmű: Colorado és a délnyugati államok
Feldolgozóipar
[szerkesztés]Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finommechanikai és elektronikai berendezések, illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.
Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl partján épültek legnagyobb kőolaj-finomítók. Nagyobb ipartelepek:
- vaskohászat: Appalache-vidék (Pittsburgh, Bethlehem), Nagy Tavak vidéke (Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, Duluth).
- alumíniumkohászat: New Orleans, Mobile, Baton Rouge.
- autógyártás: Detroit, Cleveland, Buffalo, Baltimore, Kansas City.
- repülő-, rakétagyártás: Baltimore, Philadelphia, Minneapolis-St. Paul, Denver, San Diego, Los Angeles, San Francisco, Houston, Atlanta, Seattle (Boeing).
- elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles.
- kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Baton Rouge, Los Angeles (a texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik).
- élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, Kansas City.
- Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek.
- Hadi ipar a nyugati területeken összpontosult a II. világháború idején. Ez alapozta meg San Diego, Los Angeles, San Francisco hatalmas kikötővárossá fejlődését.
- Észak-Atlanti-partvidék: Európából érkező bevándorlók virágoztatták fel nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt kínálva, amely elsősorban a kohászatra és energiaiparra volt hatással, később a munkaerő felértékelődött és felváltották a hagyományos iparágakat a technológia és szolgáltatás szektor kínálta termeléssel.
- A Nagy-tavak ((5)Tó-vidék) környékén ma is a hagyományos nehézipar-városok a jellemzőek.
Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy Pittsburgh is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.
Kereskedelem
[szerkesztés]
A kereskedelem központja New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada (Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc víziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans az egyik kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.
Korábban északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Coláról. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról.
Külkereskedelem
[szerkesztés]A 2010-es évek végén az Egyesült Államok a világ legnagyobb importőre és a második legnagyobb exportőr.[40]
- Főbb importtermékek: nyersolaj, feldolgozott olajtermékek, olajszármazékok, műszaki cikkek, gépkocsik, ipari termékek, élelmiszer.
- Főbb exporttermékek: általános élelmiszeripari termékek, gépkocsik, ipari felszerelések és alkatrészek, mezőgazdasági termékek, luxuscikkek.
Főbb kereskedelmi partnerek (2018-ban):[41][42]
- Export:
Európai Unió 18,7% 
Kanada 18,3% 
Mexikó 15,9% Kína 8% Japán 4,4% - Import:
Kína 21,4% Európai Unió 18,9% Mexikó 13,2% Kanada 12,6% Japán 6%
Mezőgazdaság
[szerkesztés]
Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli, és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi-sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.
- Közép-Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban).
- Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés.
- Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi.
- Parti-síkság: Virginia – dohány, Mississippi delta – rizs, cukornád, Florida – zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés.
- Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gazdálkodással.
- Kordillerák: fűszertelepek.
- Szarvasmarha-tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben (Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással.
- Minneapolis, St. Louis, Kansas City a malom- és húsiparáról híres.
Űrkutatás
[szerkesztés]Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az űrkutatás központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb űrközpont mégis Floridában, Cape Canaveral-ben van.
Közlekedés
[szerkesztés]
Közúti
[szerkesztés]Több mint 4,2 millió kilométer út található az Egyesült Államokban országszerte; ezek lehetnek alacsonyabb és magasabb rendű utak egyaránt.
A mindennapos közlekedés egyik legelterjedtebb módja az autó. 2017-ben 1000 lakosra több mint 900 jármű jut,[43] ami meghaladja az európai uniós átlagot.
A 21. század elején egy átlagos amerikai naponta 55 percet tölt vezetéssel, mialatt 47 kilométert tesz meg.[44]
A közúti tömegközlekedésben a Greyhound játssza a vezető szerepet, mint az ország legnagyobb autóbusztársasága, amely több mint 3700 városba közlekedtet autóbuszokat.
Vasúti
[szerkesztés]Személyszállítás
[szerkesztés]A nemzeti vasúttársaság az Amtrak. Elsősorban nagy távolságban közlekedtet személyszállító vonatokat, irányonként naponta átlagosan egyszeri vagy kétszeri alkalommal (kivéve az északkeleti országrészt). A Keleti-parton található Észak-Amerika legmodernebb vasútvonala, a Northeast Corridor. Itt közlekedik az Acela Express is, amely Washingtont köti össze Bostonnal.
Teherszállítás
[szerkesztés]A vasútvonalak túlnyomó részét (240 000 km) inkább csak teherszállításra használják, amelyeken több vasúttársaság is osztozik. A legtöbb tehervonat akár több kilométer hosszú is lehet, mutatva ezzel, hogy az Egyesült Államokban a teherszállításért elsődlegesen a vasút felel. A vonalak legnagyobb része nem villamosított.
Légi
[szerkesztés]Az Egyesült Államokban 2008-ban közel 15 000 repteret tartottak számon, amellyel világelsők. A nagyobb városoknak általában több repülőtere van, amelyeket az utasszállító légitársaságok előszeretettel ki is használnak. Érdekesség, hogy az USA az egyetlen ország, amelynek nincs nemzeti légitársasága. 2001. szeptember 11. óta különösen magas szintű a repülőterek biztonsági szintje. De sok légitársaság üzemel az Egyesült Államokban (American Airlines, Northwest Airlines, Delta Air Lines).
A legfrekventáltabb belföldi útvonal a New York – Los Angeles útvonal, amelyen évente megközelítőleg 1,8 millió ember utazik; a legfrekventáltabb külföldi útvonal pedig a New York – London útvonal, amit évente 3 millió utas használ.
Vízi
[szerkesztés]Az Amerikai Egyesült Államok vízhálózata az átlagosnál sokkal sűrűbb. A nagy pacifikus nyomás hatására a folyók leginkább a kontinens keleti felében futnak (pl. a Mississippi-Missouri, az Ucayali-Amazonas és a Paraná-Paraguay vízrendszerek), a legnagyobb vízgyűjtő területe az Atlanti-óceánnak van.
_with_view_to_Newark_Bay_-_panoramio.jpg)
| No. | Kikötő | Állam |
|---|---|---|
| 1 | Port of South Louisiana | Louisiana |
| 2 | Houston | Texas |
| 3 | Port Newark–Elizabeth Marine Terminal | New Jersey New York |
| 4 | Beaumont | Texas |
| 5 | Long Beach | Kalifornia |
| 6 | Port of Hampton Roads | Virginia |
| 7 | New Orleans | Louisiana |
| 8 | Corpus Christi | Texas |
| 9 | Baton Rouge | Louisiana |
| 10 | Los Angeles | Kalifornia |
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | AA-AL, K, N, W |
| ITU zóna | 1, 6, 7, 8 |
| CQ zóna | 3, 4, 5, 6 |
Kultúra
[szerkesztés]
Kulturális intézmények
[szerkesztés]Kulturális világörökség
[szerkesztés]
Híres egyetemek
[szerkesztés]- Princetoni Egyetem
- Harvard Egyetem
- Columbia Egyetem
- Massachusetts Institute of Technology
- Yale Egyetem
- Stanford Egyetem
- Chicagói Egyetem
- Pennsylvaniai Egyetem (Philadelphia)
- California Institute of Technology
- Georgetown Egyetem
- Cornell Egyetem
- Berkeley Egyetem
Művészet
[szerkesztés]Film
[szerkesztés]
Zene
[szerkesztés]
.png)
Irodalom
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]
Viselkedéskultúra
[szerkesztés]Sport
[szerkesztés]
Az Államokban négy nyári – St. Louis (1904), Los Angeles (1932), Los Angeles (1984), Atlanta (1996) – és négy téli – Lake Placid (1932), Squaw Valley (1960), Lake Placid (1980), Salt Lake City (2002) – olimpiát rendeztek eddig. A nyári játékokon az atlétika, a téli játékokon pedig a gyorskorcsolya a legnépszerűbb az amerikai sportolók körében.
Motorsportok terén igen gazdag az Egyesült Államok, itt rendezik meg például 1948 óta a NASCAR sorozatot, valamint a rivális bajnokságát, az IndyCar Seriest. 1911 óta rendezik meg a legendás Indianapolis 500 elnevezésű viadalt, mely egész Amerikában nagy népszerűségnek örvend, illetve 1959 óta a Daytona 500-at, melyet a „NASCAR Super Bowljának” is neveznek az országban.
Az USA két Formula–1-es vb-győztest adott a világnak: 1961-ben Phil Hill, 1978-ban pedig Mario Andretti lett világbajnok. 2010-ben debütált volna a Formula–1-ben a USF1, az első amerikai F1 alakulat, de pénzügyi gondok miatt nem vállalták az indulást. Jelenleg a Haas az egyetlen amerikai csapat a Forma–1-ben. 2023-ban három nagydíjat is rendeznek az Államokban a sport népszerűsítése miatt. A miami, az amerikai és a Las Vegas-i versenyek lesznek megrendezve.
Michael Phelps minden idők eddigi legsikeresebb sportolója az ötkarikás játékokon, a 2008-as pekingi olimpián úszásban megszerzett 8 egyéni aranyérmével világrekordernek számít.
Michael Jordant, minden idők legnagyobb hatású sportolóját, az amerikai NBA kosárlabda-bajnokságban mutatott játéka alapján a valaha volt legjobb és legsikeresebb kosárlabdázójának és egyben sportolójának is tartják.
A Red Bull Air Race műrepülő világbajnokságban 2004 és 2007 között amerikai bajnokot avattak: Kirby Chambliss (2004, 2006), Mike Mangold (2005, 2007), akik az amerikai légierő vadászpilótából avanzsáltak műrepülő pilótává.
Muhammad Ali amerikai olimpiai és világbajnok nehézsúlyú ökölvívó (1960), a század egyik legnagyobb sportolójának tartják. Mike Tyson történelmet írt azzal, hogy csaknem 20 évesen lett a legfiatalabb nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok (1986), aki arról várt híressé, hogy legtöbb ellenfelét K.O.-val (knock-out – „kiütés”) győzte le.
Az egyik legnépszerűbb sport az amerikai futball, amely nem tévesztendő össze a labdarúgással, amit az amerikai angolban soccernek hívnak. A leghíresebb csapatok ezek: Indianapolis Colts, New England Patriots, Green Bay Packers, Dallas Cowboys.
Lásd még: Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok sportélete
Ünnepek
[szerkesztés]Szövetségi ünnepek
[szerkesztés]
Az Egyesült Államokban tizenegy szövetségi ünnepnap van; ezek közül ötnek a dátuma kötött, öt mindig hétfőre, egy pedig mindig csütörtökre esik.[46] Az ezekre a napokra vonatkozó munkaszüneti nap csak szövetségi alkalmazottakra érvényes. A magánszektor dolgozóinak munkaszüneti napjáról a munkaadó dönt
Állandó dátumú szövetségi ünnepek
[szerkesztés]- Újév – január 1. – Az újév megünneplése hasonló, mint Európában. Országszerte tűzijátékokat tartanak. A legnagyobb esemény ezen a napon a New York-i Times Square-en a visszaszámlálás.
- Juneteenth Nemzeti Függetlenségi Nap – június 19.
- Függetlenség napja – július 4.
- Veteránok napja – november 11.
- Karácsony – december 25. (Bővebben: Karácsony az Amerikai Egyesült Államokban)
- Ha egy szövetségi ünnep hétvégére esik, a munkaszüneti napot átteszik a következő munkanapra.
Változó dátumú szövetségi ünnepek
[szerkesztés]
- Martin Luther King születésnapja – január harmadik hétfője
- George Washington születésnapja – február harmadik hétfője
- Emlékezet napja – május utolsó hétfője
- A munka ünnepe – szeptember első hétfője
- Kolumbusz-nap – október második hétfője
- Hálaadás napja – november negyedik csütörtöke
Egyéb ünnepek
[szerkesztés]
- A magyar szokással ellentétben az Egyesült Államokban (és sok más országban is) nem május első, hanem második vasárnapján ünneplik az anyák napját.
- Nem ér fel az anyák napja népszerűségével.
- Elnökök napja – február
- George Washington, az USA első elnöke 1732. február 22-én született. Az ünnepet minden amerikai elnök tiszteletére tartják.
- Valentin-nap – február 14.
- Szent Patrik napja – március
- Az ír származású amerikaiak ünnepe a március 17-ei Szent Patrik-nap. A legnagyobb ünnepségeket New Yorkban, Bostonban és Chicagóban tartják. Az emberek tetőtől talpig zöldbe öltözve mutatják ki a Írország iránti szeretetüket.
- Hazafiság napja – szeptember 11. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás 2974 áldozatának emléknapja.
- Halloween – október 31. (Mindenszentek előestéje)
- Kwanzaa – december 26. – január 1. – afro-amerikai ünnep a karácsonyi ünnepkörben
Érdekességek
[szerkesztés]
- Jelképesen 2006. október 17-én, magyar idő szerint 13:42-kor érte el az ország népessége a 300 milliót.[47]
Az amerikaiak életében központi helyet foglal el az autó. A családok négyötödének van legalább egy kocsija. A személyforgalom 83%-át ezzel bonyolítják le. A kipufogógáz okozta szennyeződés így egyre több államot késztet arra, hogy szigorúan ellenőrizze a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátását.
- Az amerikai állampolgároknak átlagosan több az adósságuk mint a vagyonuk.
Lásd: Az amerikai álom
Turizmus
[szerkesztés].jpg)
A leglátogatottabb turisztikai célpontok 2008-ban:[48]
| Név | Helyszín | Látogató (millió fő)[49] |
|---|---|---|
| Walt Disney World Resort | Orlando, Florida | 45 |
| Mall of America | Bloomington, Minnesota | 40 |
| Times Square | New York, New York | 35 |
| Las Vegas Strip | Las Vegas, Nevada | 31 |
| National Mall and Memorial Parks | Washington, D.C. | 24 |
| Disneyland Resort | Anaheim, Kalifornia | 22,1 |
| Faneuil Hall Marketplace | Boston, Massachusetts | 20 |
| Fisherman's Wharf/Golden Gate Area | San Francisco, Kalifornia | 14 |
| Niagara-vízesés | New York (állam) | 12 |
| Great Smoky-hegység Nemzeti Park | Észak-Karolina és Tennessee | 9,4 |
| Navy Pier | Chicago, Illinois | 8,6 |
| Lake Mead National Recreation Area | Las Vegas, Nevada | 7,6 |
| Empire Mall | Sioux Falls, Dél-Dakota | 7 |
| Universal Orlando Resort | Orlando, Florida | 6,2 |
| SeaWorld Orlando | Orlando, Florida | 6 |
| San Antonio River Walk | San Antonio, Texas | 5,1 |
| Salt Lake Temple | Salt Lake City, Utah | 5 |
| Delaware Water Gap National Recreation Area | New Jersey és Pennsylvania | 4,8 |
| Universal Studios Hollywood | Los Angeles, Kalifornia | 4,7 |
| Metropolitan Művészeti Múzeum | New York, N.Y. | 4,5 |
| Waikiki Beach | Oahu, Hawaii | 4,5 |
| Grand Canyon | Arizona | 4,41 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ nincs hivatalos nyelv az Államokban
- ↑ Annual Estimates of the Resident Population for the United States, Regions, States, District of Columbia, and Puerto Rico: April 1, 2020 to July 1, 2024 (NST-EST2024-POP). Népszámlálási Hivatal, 2024. (Hozzáférés: 2024. december 24.)
- ↑ QuickFacts : United States. Népszámlálási Hivatal. [2024. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 24.)
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2020
- ↑ IMF World Economic Outlook Database, April 2016. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
- ↑ Kiss Károly - A sas és a sárkány harca / el sem hinné, Kína milyen sok tekintetben hagyta le máris Amerikát (Válasz Online, 2021.08.30)
- ↑ Transcript: Donald Rumsfeld on 'FOX News Sunday'. [2008. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 27.)
- ↑ Iraq Body Count: Why is it so hard to count, anyway?
- ↑ The Continuing Needs of Iraq's Displaced. [2007. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Official Language of the U.S.. USA.gov. Az Egyesült Államok szövetségi kormányzata. [2014. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
- ↑ Study Materials for the English Test. U.S. Citizenship and Immigration Service. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
- ↑ Department of Defense (PDF). [2009. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
- ↑ Népszabadság
- ↑ The World Factbook. cia.gov. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ English in the 50 states. proenglish.org. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
- ↑ The Constitution of the State of Hawaii – Article XV – Section 4. Hawaii Legislative Reference Bureau. [2013. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
- ↑ Bureau, US Census: Population and Housing Unit Estimates Tables (amerikai angol nyelven). The United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
- ↑ American FactFinder - Results. web.archive.org, 2020. március 24. [2020. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
- ↑ Metropolitan and Micropolitan Statistical Areas Totals: 2010-2016. web.archive.org, 2018. június 22. [2018. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
- ↑ Bureau, US Census: Census.gov (amerikai angol nyelven). Census.gov. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
- ↑ American FactFinder - Results. archive.ph, 2020. február 13. [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=US
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/gdp-growth-annual
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=US&view=chart,
- ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/usa
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/inflation-cpi
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/employment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/unemployment-rate
- ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/usa
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/wage-growth
- ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/united-states/indicators
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/united-states/sales-tax-rate
- ↑ CIA World Factbook. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
- ↑ Report for Selected Country Groups and Subjects (PPP valuation of country GDP) (amerikai angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
- ↑ A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). imf.org . (Hozzáférés: 2020. április 13.)
- ↑ (2018. július 27.) „Federal Surplus or Deficit [- as Percent of Gross Domestic Product]” (angol nyelven).
- ↑ CBO Historical Data-Retrieved April 13, 2020
- ↑ World Trade Statistical Review 2019. World Trade Organization. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ "U.S. trade in goods with World, Seasonally Adjusted". United States Census Bureau.
- ↑ a számba beletartoznak az autók, teherautók és buszok is, de a kétkerekűek, így a motorkerékpárok nem. Vehicle Statistics: Cars Per Capita. Capitol Tires
- ↑ A közlekedési hatóság 2001-es felmérése. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
- ↑ U.S. Port Ranking By Cargo Volume. American Association of Port Authorities, 2013. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ Federal Holidays - Office of Personnel Management
- ↑ 300 millióan az amerikaiak. Index, 2006. október 17. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 12.)
- ↑ Baedeker, Rob (May 5, 2008), "America's 25 Most Visited Tourist Sites", ForbesTraveler (Forbes), <http://www.forbestraveler.com/best-lists/most-visited-us-tourist-attractions-story.html>. Hozzáférés ideje: May 19, 2008 Archiválva 2009. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- TOPOGRÁF TÉRKÉPÉSZETI Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- Life Lines, pre-intermediate student's book
Irodalom
[szerkesztés]- Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)
További információk
[szerkesztés]
- usa.lap.hu - linkgyűjtemény
- Vogel Dávid., Az Egyesült Államok - Latin-Amerika-politikájának változása
- Vogel Dávid., Venezuela a bolivári úton - Az elmúlt két évtized politikai történelme -
Magyar vonatkozások
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Amerikai angol nyelv
- NASA
- Az Amerikai Egyesült Államok nukleáris kísérleti robbantásainak listája
- Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma
- Amerikai Fizikai Társaság
- Amerikai konyha
- Időzónák az Amerikai Egyesült Államokban
 Észak-Amerika | |
|---|---|
.svg) Közép-Amerika | |
 Karib-térség | |
.svg) Dél-Amerika | |
| Függő területek |
|
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Tagok |
|  | ||||||
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) tagországok | ||
|---|---|---|
|  | |
