Ugrás a tartalomhoz

Tyúkhúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tyúkhúr
Közelkép a tyúkhúrról
Közelkép a tyúkhúrról
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Szegfűfélék (Caryophyllaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Alsineae
Nemzetség: Csillaghúr (Stellaria)
L.
Faj: S. media
Tudományos név
Stellaria media
(L.) Vill.
Szinonimák
Szinonimák

a faj szinonimái:

  • Alsine apetala Kit. ex Nyman
  • Alsine avicularum Lam.
  • Alsine barbata Stokes
  • Alsine bipartita Gilib. [Invalid]
  • Alsine brachypetala Opiz
  • Alsine elongata Jord. & Fourr.
  • Alsine glabella Jord. & Fourr.
  • Alsine gussonii Jord. & Fourr.
  • Alsine media L.
  • Alsine media (L.) Druce [Illegitimate]
  • Alsine media var. transiens (Bég.) Tzvelev
  • Alsine repens Vell.
  • Alsine vulgaris Moench
  • Alsinella wallichiana Sw.
  • Arenaria vulgaris Bernh.
  • Stellaria apetala Ucria ex Roem.
  • Stellaria glabra Raunk.
  • Stellaria hiemalis Raunk.
  • Stellaria media var. apetala (Ucria ex Roem.) Gaudin
  • Stellaria media f. apetala Rouy & Foucaud
  • Stellaria media f. malachioides Macloskie
  • Stellaria media var. media
  • Stellaria media var. normalis Speg.
  • Stellaria monogyna D. Don

a Stellaria media subsp. cupaniana szinonimái:

  • Alsine cupaniana Jord. & Fourr.
  • Stellaria cupaniana (Jord. & Fourr.) Bég.
  • Stellaria media subsp. postii Holmboe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tyúkhúr témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tyúkhúr témájú médiaállományokat és Tyúkhúr témájú kategóriát.


Tyúkhúr, nyers
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 0 kcal   0 kJ
Szénhidrátok63.9 g
- Étkezési rostok  20.5 g
Zsír1.48 g
Fehérje 24.23 g
Tiamin (B1-vitamin)  0.02 mg2%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.14 mg12%
Niacin (B3-vitamin)  0.51 mg3%
C-vitamin  375 mg452%
Kalcium  27.99 mg3%
Vas  1.372 mg11%
Magnézium  0.9813 mg0% 
Mangán  0.0913 mg4% 
Foszfor  4.676 mg1%
Kálium  8.647 mg0%
Nátrium  6.328 mg0%
Cink  0.289 mg3%

A tyúkhúr vagy közönséges tyúkhúr (csibehúr, tikhúr, tyúkbegy) (Stellaria media) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, általánosan elterjedt, a nitrogénben gazdag talajokat kedvelő gyomnövényfaj. Egyéves, hideg évszaki növény; ősszel vagy télen csírázik, majd áttelel.

Előfordulása

[szerkesztés]

Ez a növény Európában őshonos, azonban számos észak-amerikai térségbe is betelepítették.

Alfaja

[szerkesztés]
  • Stellaria media subsp. cupaniana (Jord. & Fourr.) Nyman

Megjelenése

[szerkesztés]

A tyúkhúr vékony karógyökerével, heverő szárának csomóiból eredő bojtos gyökereivel szilárdan kapaszkodik a földben. Levelei átellenesen állnak. A szár alsó levelei nyélbe keskenyednek. Virágai aprók, fehérek, a levelek hónaljában vékony kocsányokon fejlődnek, magánosak vagy álernyős virágzatot alkotnak. Virágaiban a csészék szabadok, ami az Alsinoideae alcsalád jellemzője. A felső állású magházból fogakkal nyíló hosszúkás toktermés fejlődik. Egyedenként több ezer mag terem. A virágzás és a termés megjelenése időben nem különül el. A magvak 2 °C-on már csíráznak, csírázóképességüket 25 évig is megtarthatják a talajban. Kora tavasztól késő őszig virágzik, gyakran enyhe téli napokon is.

Szaponintartalma miatt fogyasztása nagyobb mennyiségben hasmenést, hányást okozhat egyes állatoknál (ló, szarvasmarha, bárány).

Hatóanyagai

[szerkesztés]

A-vitaminban, C-vitaminban, magnéziumban, foszforban és kvarcban gazdag.[1]

Gyógyhatásai, felhasználása

[szerkesztés]

Vese- és májtisztító, kőoldó hatást tulajdonítanak neki.[2] Tápláló, frissítő hatása miatt gyengélkedő betegeknek adják. A belőle főzött tea bevérzések ellen javasolt.

A nyers, fiatal hajtásokból saláta készíthető kellemes, édes íze miatt. Omlettekbe sütve, vagy levesbe, főzelékbe főzve is fogyasztják.[1]

Klinikai kísérletek szerint a tyúkhúrnak antioxidáns, gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, antidiabetikus és szorongásoldó hatása van.[3] Emellett hatékony a következő betegségek ellen is:

  • májbetegségek:
    • 6 nap alatt a hepatitisz B vírusok 25-28%-át elpusztította[4]
    • patkánykísérletekben, vizes kivonata javította a májspecifikus vérszérum szinteket[5]
  • levelekből kivont SmAMP3 nevű peptidje gombaölő hatású,[6][7]
  • elhízás,[8][9]


A növényt csak tiszta környezetben szabad gyűjteni, hogy elkerüljük a nehézfémekkel való szennyeződés kockázatát.[10] A tyúkhúrral való érintkezés során az emberek mindössze kb. 2%-a mutat allergiás reakciókat.[11]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]