Turcsek

	Turcsek (Turček)
	Turcsek
	; Turcsek zászlaja
	; Turcsek zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Stubnyafürdői
Rang	község
Első írásos említés	1371
Polgármester	Oľga Wagnerová
Irányítószám	038 48
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TR
	Népesség
Teljes népesség	619 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	674 m
Terület	53,01 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 18° 54′ 40″48.758333°N 18.911111°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 18° 54′ 40″48.758333°N 18.911111°E
	Turcsek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turcsek témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turcsek (szlovákul Turček, németül Turz) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Alsó- és Felsőturcsek egyesítésével jött létre.

Fekvése

Körmöcbányától 7 km-re északra található.

Története

Alsóturcsek

1371-ben „Thurczia Inferior” néven említik először. 1442-ben „Niderturcz” a neve. A falu sokáig a körmöcbányai polgárok tulajdona volt, majd 1502-től Körmöcbánya városának birtoka. Ekkor – 1502-ben – „Turtsek” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lakói főként fakitermeléssel foglalkoztak. 1784-ben 42 házában 515 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Turcsek. Két tót falu Túrócz Várm. földes Urok Körmöcz Bánya Városa, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Berghez közel, mellynek filiáji; földgyeik soványak, káposztájok, ’s tormájok nevezetes; itten veszi Túrócz vize eredetét, melly a’ határjában lévő hegynek tövéből ered.”^[2]

1828-ban 49 háza és 550 lakosa volt, akik szénégetésből, bányászatból, fafeldolgozásból éltek. A 19. században megalakult a molnárok céhe. 1849. január 18-19-én Görgey honvédjei itt ütköztek meg az osztrákokkal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turcsek (Alsó), német falu, Thurócz vmegyében, Bars vmegye határszélén: 505 kath. lak. Fürészmalom; roppant erdőség. F. u. Körmöcz városa, s ez ut. p.”^[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

1945 tavaszán a németek 182 ellenállót lőttek itt agyon. A háború után a német lakosságot kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek. Alsó- és Felsőturcsek községeket 1951-ben egyesítették.

Felsőturcsek

1371-ben „Thurzia” alakban Körmöcbánya birtokaként szerepel először írott forrásban. 1552-ben „Oberturz”, 1786-ban „Turcschek” néven említik. 1784-ben 54 házában 570 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Turcsek. Két tót falu Túrócz Várm. földes Urok Körmöcz Bánya Városa, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Berghez közel, mellynek filiáji; földgyeik soványak, káposztájok, ’s tormájok nevezetes; itten veszi Túrócz vize eredetét, melly a’ határjában lévő hegynek tövéből ered.”^[2]

1828-ban 55 háza és 577 lakosa volt. Lakói erdei munkákból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turcsek (Felső), német falu, Thurócz vmegyében, magas erdős hegyek közt: 564 kath., 13 evang. lak. Földei főképen csak zabot teremnek. F. u. Körmöcz városa.”^[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

A háború után a német lakosságot kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek. Alsó- és Felsőturcsek községeket 1951-ben egyesítették.

Népessége

1910-ben Alsóturcseknek 765, Felsőturcseknek 881, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 716 lakosából 603 szlovák és 93 német volt.

2011-ben 661 lakosából 571 szlovák és 58 német.

Nevezetességei

Alsóturcsek kápolnája 1901-ben épült késő gótikus stílusban a korábbi kápolna helyén.
A felsőturcseki részen látható a körmöci bánya 14. századi vízvezetéke.
1996-ban a falu közelében víztározó épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[:0-2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[auto_nHTSG7bRxLkIIc6 P0rkwg-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]