Tudatos jelenlét
A tudatos jelenlét (másképpen: éber figyelem, tudatosság, tiszta tudatosság, éberség, páli: szati, szanszkrit: szmrti, angol: mindfulness) „a figyelem irányítása egy adott módon: szándékosan és ítélkezésmentesen a jelen pillanat tapasztalatai felé”.[1] A tudatos jelenlét a buddhizmus egyik alapvető gyakorlata, legelső teljes leírása a Szatipatthána szuttában található. Ma már széles körben használják világi környezetben is.
A tudatos jelenlét gyakorlása a megvilágosodáshoz vezető buddhista ösvény fontos eleme. Nyugati elterjedésében és népszerűsítésében szerepet játszott Jon Kabat-Zinn amerikai orvos mindfulness-alapú stresszcsökkentés (Mindfulness-Based Stress Reduction, MBSR) elnevezésű programja.[2] A tudatos jelenlét az öntudat egyik tulajdonsága, amelyről már régóta feltételezik a tudósok, hogy meghatározza a jóllétet.[3]
Az 1970-es évek óta a klinikai pszichológia és a pszichiátria területén kifejlesztettek egy sor tudatos jelenlétre épülő terápiás alkalmazást, hogy olyan embereken segítsenek, akiknek különböző pszichológiai problémákkal és/vagy testi nehézségekkel kell szembenézniük.[4] A tudatos jelenlét gyakorlatait széles körben alkalmazzák különböző mentális és fizikális problémák kezelésében, főként Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, valamint egyéb, fejlett angolszász országokban. Fő klinikai alkalmazási területei: krónikus fájdalom (beleértve ebbe a fájdalomzavart is), a depresszióba való visszaesés megelőzése, kényszeres zavar, szorongásos állapotok (nemcsak klinikai területen), daganatos betegek támogatása, a függőségbe való visszaesés megelőzése.[5] Az érzelmek kezelésének egyik különlegesen hatékony módszereként világszerte nagy népszerűségre tett szert.
Klinikai kísérletekkel kimutatták a tudatos jelenlét gyakorlásának általánosan jótékony mentális és fizikai hatását. Az MBSR-re és hasonló modellekre épülő módszereket széles körben alkalmazzák ma már iskolákban, börtönökben, kórházakban, rendőrségnél, katonaságnál és egyéb közintézményekben is.
A tudatos jelenlét gyakorlása, formális meditációi
[szerkesztés]A tudatos jelenlét gyakorlásához nem szükséges semmilyen formális testhelyzetet felvenni, vagy egyéb szabályoknak megfelelni. A tudatos jelenlét ugyanis nem formális meditációs gyakorlatok sora, hanem az élet megélésének egy módja. Az élet bármelyik pillanatában lehet ugyanis azt gyakorolni, hogy ítélkezésmentesen és kíváncsian a jelen pillanatban tapasztaltak felé fordulunk.
A tudatos jelenlét jelenthet buddhista és világi gyakorlatot is. Magában a gyakorlatban nincs különbség, ám az alapmotivációk különböznek. A buddhista gyakorló végső célja a megvilágosodás elérése, míg a világi gyakorló fő célja, hogy az életminősége javuljon. Míg angol nyelvi környezetben a mindfulness szó egyaránt jelenthet buddhista és világi gyakorlást, addig magyar nyelvterületen egyre inkább elterjedt az a szokás, hogy a tudatos jelenlét vagy a mindfulness a szekuláris gyakorlásra utal, míg a buddhista gyakorlatokat inkább hagyományos nevekkel illetik, pl. vipasszana, szatipatthána.
A gyakorlatnak alapul szolgáló ősi, buddhista szöveg, a (Maha)szatipatthána szutta szerint 4 fő tárgya lehet a tudatos figyelemnek: a test (érzetek, az érzékszerveken keresztül érkező információk, ide tartozik a légzés is), az érzések és érzelmek, a tudattartalmak (gondolatok) és a dhammák.[6] A dhammák (pl. keletkezés-elmúlás, minden jelenség lényegnélkülisége) fölötti szemlélődés nem része a világi mindfulness-gyakorlásnak. A tudatos jelenlétet mindenféle testhelyzetben (fekvés, ülés, állás), illetve mozgás közben is lehet gyakorolni, habár a formális ülőmeditáció a leggyakrabban alkalmazott forma. Ilyenkor a gyakorló csukott vagy nyitott szemmel, egy széken vagy párnán ülve, kiegyenesített háttal gyakorol.[web 1] Ugyanakkor számos olyan gyakorlási lehetőség van, amikor cselekvés közben is gyakorolhatjuk a tudatos jelenlét, pl. evés vagy ivás közben is. Az MBSR-tanfolyam alapgyakorlata például a tudatos evés.[7][8]
A tudatos jelenlét gyakorlásának alapvető jelentőségű eleme, hogy a gyakorló észreveszi, amikor a tudat elkalandozott a figyelem tárgyától, és ilyenkor szelíden, de határozottan visszahozza a figyelmet oda, ahová eredetileg is irányítani akarta. Jellemzően a gondolatok terelik el a figyelmet a jelen pillanat tapasztalatától, vagyis a gyakorló időről időre azzal szembesül, hogy egy elképzelt helyen/időben tartózkodik (múlt, jövő, máshol), elkalandozva a jelenből. A Harvard Egyetem egyik kutatása szerint az észak-amerikai felnőttek ébrenléti idejük átlag 46,9%-ában valami másra gondolnak, mint amire figyelnek, és ilyenkor általában nehéz érzelmeket és gondolatokat tapasztalnak.[9]
A tudatos jelenlét az utóbbi évtizedekben az egyik leginkább kutatott témává vált az idegtudományok, a pszichiátria és a pszichológia területén. Ezek a kutatások arra utalnak, hogy a megközelítés hatékonysága főképp a figyelemtudatosítás, a testtudatosság és az érzelemtudatosítás fejlődésének köszönhető. A tudatos jelenlét gyakorlásával megváltozik az egyén viszonya a saját önképéhez/identitásához is – ez is fontos átalakító tényező.[10] Az agyi képalkotás rohamosan fejlődő technológiája segített megérteni, mi is történik az agyban a tudatos jelenlét tartós gyakorlása során. E kutatások bebizonyították, hogy főképp az agykéregben, az insulában, a temporoparietális agykéregben, a frontolimbikus hálózatban és az alapértelmezett (default) üzemmódú hálózat szerkezeteiben következik be változás."[11]
Története
[szerkesztés]Buddhizmus
[szerkesztés]A tudatosság a modern[12][13] vipasszanára, a szati gyakorlatára épül, amely a „jelenben lévő dolgok tudatossága pillanatról pillanatra” úgy, hogy közben a gyakorló „emlékezik az éberségre”.[14] A gyakorló ezáltal belátást nyerhet a valóság igaz természetébe, azaz a létezés három jellemzőjébe, amely az állandótlanság, a kielégíthetetlenség és a mindentől független én nemlétezése (éntelenség). A belátás által a gyakorló eléri az ún. szotápanna, folyamba-lépett szintjét, amely az első lépcsőfok a megvilágosodás felé vezető ösvényen.[15][16]
Thomas William Rhys Davids tudós szerint a tudatosság tana talán az egyik legfontosabb a négy nemes igazság és a nemes nyolcrétű ösvény tanításai után. Rhys Davids szerint Buddha tanításai racionális önmegvalósítási technikák, amelyek közül maga néhányat elutasított, főleg az újraszületést, amelyet babonának tartott.[17]
Jon Kabat-Zinn és az MBSR
[szerkesztés]Jon Kabat-Zinn és munkatársai 1979-ben indították el a mindfulness-alapú stresszcsökkentés (MBSR) programot a Massachusetts-i Egyetemen krónikus fájdalommal élő betegek kezelésének a támogatására.[18] Ez a program alapozta meg a tudatos jelenlét alkalmazását az orvostudományban.[19] Az MBSR-t és a hozzá hasonló programokat ma már széles körben használják iskolákban, börtönökben, kórházakban és egyéb intézményekben.
Az MBSR mintájára számos további programot kidolgoztak az 1990-es évek óta, ezeket összefoglaló néven mindfulness-alapú beavatkozásoknak (intervencióknak) hívjuk. Ilyen beavatkozások pl.: mindfulness-alapú kognitív terápia (MBCT), MBCT rákos betegeknek, mindfulness-alapú rákgyógyulás (MBCR), mindfulness-alapú visszaesés-megelőzés (függők számára – MBRP).
A tudatos jelenlét gyakorlataira kétségtelenül a buddhista hagyományok voltak legnagyobb hatással. Az MBSR egyik technikája - a „testpásztázás” - az S. N. Goenka által tanított, a burmai U Ba Khin hagyományvonalán haladó meditációs gyakorlatból ered. A tudatos jelenlétet ma már világi környezetben is alkalmazzák, kulturális vagy vallási háttértől függetlenül.[20] Sőt ezek nem egyszer keverednek más vallások gyakorlataival, ezek közül főként a kereszténység és a hinduizmus említendő.
Buddhizmus
[szerkesztés]A sorozat témája Buddhizmus |
---|
|
Körvonalakban |
A szati (páli;[21] szanszkrit: smṛti) buddhista fogalom. Jelentése: tudatosság, figyelem, éberség, tudatos figyelem, tudatos jelenlét, tiszta tudatosság. A kifejezés az ember egyik spirituális vagy pszichológiai képességre vonatkozik (indrija), amely egyben a buddhista gyakorlatok fontos részét képezi. A hét megvilágosodási tényező közül az egyik. A „megfelelő tudatosság” vagy „helyes tudatosság” (páli: szammá-szati, szanszkrit: szamjak-smṛti) a nemes nyolcrétű ösvény hetedik eleme.
Ánápánaszati
[szerkesztés]Az ánápánaszati (páli; szanszkrit: ánápánasmṛti; kínai: 安那般那; pinjin: ānnàbānnà; szingaléz: ආනා පානා සති) jelentése "tudatos légzés" (a "szati" jelentése tudatosság; az "ánápána" jelentése légzés). Nincs a buddhizmusnak olyan ága, ahol ezt az alapvető buddhista meditációs technikát ne gyakorolnák. Része a nyugati, világi gyakorlásnak, valamint a mindfulness-alapú intervencióknak is. Az ánápánaszati gyakorlása során a gyakorló a légzés mozgását, érzeteit figyeli. A hagyomány szerint az ánápánaszati technikát a történelmi Buddha tanította a különböző szútrákban (páli: szutta), például az Ánápánaszati-szuttában (MN 118).[22]
Szatipatthána
[szerkesztés]Buddha a tanítványai számára a tudatosság (szatipatthána) kialakítását tanácsolta a mindennapi életben, illetve a test, az érzések, a tudat és a dharma nyugodt éberségének fenntartására ösztökélte őket. A tudatos jelenlét gyakorlása magával hozza a bölcsesség fellépéséből (páli: pannyá, szanszkrit: pradzsnyá) meditációt.[23] Buddha tanításának az újszerűségét az jelentette, hogy ötvözte a figyelem összpontosítását és a megszabadító belátást.[24]
Vipasszaná
[szerkesztés]A vipasszana (páli) kifejezést általában a vipasszana meditációra használják, amelyben a szatipatthána, a tudatosság négy alapját vagy az ánápánaszatit (a légzés tudatossága) arra használják, hogy bepillantást nyerjenek a dolgok állandótlan természetébe. A vipasszana a buddhista hagyományban „belátást” jelent a valóság igaz természetébe.[25][26]
A théraváda értelmezés szerint ez a A lét három ismérve (mulandóság, a szenvedés és az éntelenség). A mahájána értelmezésben a belátás az ürességre, a dharmatára (két igazság tana) vonatkozik.[27]
A vipasszana a két fő buddhista ösvény közül az egyik (a másik a szamatha (páli; szanszkrit: samatha).[28] Bár mindkét fogalom szerepel a Szutta-pitakában, Gombrich és Brooks szerint a kettő megkülönböztetése a Szutta-pitaka korai értelmezéséből ered, nem pedig magából a szuttából.[29] A különböző hagyományokban nem értenek egyet abban, hogy melyik gyakorlat hova tartozik.[30] A mai théraváda ortodoxia szerint a szamatha a vipasszana előkészítő gyakorlatának számít.
A vipasszana meditációt a vipasszana mozgalom tette népszerűvé a Nyugat számára.[31] E folyamatban a Szatipatthána-szutta kapta a legfontosabb szerepet.
Szampadzsannya, apramáda és atappa
[szerkesztés]A buddhista gyakorlatban a tudatos jelenléthez tartozik még a szampadzsannya (tiszta megértés) és az apramáda (éberség).[32] Mindhárom fogalom tudatosságot is jelent, azonban ezen belül mindhárom meghatározott jelentéssel bír.
A Szatipatthána-szuttában a szati és a szampadzsannya kiegészül az atappa (páli; szanszkrit: átapa - "lelkesség") fogalmával és a három együttesen jelenti, hogy „megfelelő figyelem” (páli: joniszo maniszikara, szanszkrti: jonisasz manaszkára), avagy „bölcs elmélkedés”.[33]
Kereszténység
[szerkesztés]A keresztény kultúrában szintén évezredes hagyománya van a meditatív, szemlélődő imának, ahol fontos szerepet kap a test érzékelése [forrás?], különösen a légzés tudatosítása [forrás?]. A modern keresztény szemlélődő ima formálásában és népszerűsítésében kiemelkedő szerepet vállalnak a Jezsuita rend tagjai. Más vélemények szerint ez a gyakorlat idegen a kereszténységtől,[34] amely nem a megvilágosodást, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit által történő újjászületést és Isten gyermekévé válást hirdeti.[35]
Mindfulness-alapú programok és terápiák
[szerkesztés]A mindfulness-alapú programok (régebben, ill. másképpen: mindfulness-alapú intervenciók vagy beavatkozások) modelljét a Jon Kabat-Zinn és munkatársai által a Massachusetts-i Egyetemen 1979 óta fejlesztett Mindfulness-alapú stresszcsökkentés (Mindfulness-Based Stress Reduction – MBSR) program adja. Az MBSR és a nyomában fejlesztett számos különféle mindfulness-alapú program sok elemében jelentősen különbözik a hagyományos, buddhista vagy más vallásos, spirituális megközelítésektől. E programokat gyakran hívják tanfolyamoknak, tréningeknek vagy kurzusoknak is.[36]
A legtöbb mindfulness-alapú programra jellemző, hogy általában 6–10 hét alatt valósul meg, csoportos formában (a résztvevők száma pár főtől akár 30-ig terjedhet). Heti egy foglalkozás van, ami 2–3,5 óra hosszú lehet, illetve a program kb. kétharmadánál gyakran beiktatnak egy hétvégi, 4–8 óra hosszú ún. elvonulónapot (gyakorlónapot) is. A foglalkozásokon a résztvevők tapasztalati úton tanulnak önmaguk mentális működéséről, valamint formális meditációs gyakorlatokat is elsajátítanak. Két foglalkozás között a résztvevők otthon gyakorolnak, az elvárt minimum gyakorlás jellemzően napi 30 és 45 perc között változik, a hét legalább hat napján.[37]
A foglalkozásokat egy, esetleg két tanár vezeti. A világi mindfulness-programok talán legerősebb jellegzetessége, hogy a tanár és a résztvevők viszonya szimmetrikus. A tanár facilitátor, segítő, az önismerethez vezető módszere pedig a kérdezésalapú vezetés (inquiry-style guiding). A tanár és a résztvevők interaktív párbeszédéből emelkednek fel az önismerethez vezető tapasztalati tudások, amelyek megszerzésében a tudatos jelenlét formális gyakorlatai segítenek. A tanár nem gyógyít, hanem az a szándéka, hogy a résztvevők olyan önismerethez jussanak, amelyek abban segítik őket, hogy kevesebb nehézségbe sodorják saját magukat. Ezt hívja Jon Kabat-Zinn részvételi alapú gyógyulás/gyógyításnak (participatory medicine).[38] Mindez alapvetően tér el attól a hagyományos megközelítéstől, amikor a tanár (guru, tanító, szerzetes, láma stb.) frontálisan tanítja a tanítványait, lényegében kinyilatkoztatja az igazságot, a tanítványok pedig maximum kérdéseket tehetnek fel. A mindfulness-tanár a „nem-tudás pozíciójából” tanít.[39]
A modern mindfulness-programok jó része tudományosan igazolt hatékonyságú („evidence-based”) program, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy visszatérő, a tudományos kritériumoknak megfelelő vizsgálatokkal igazolták, hogy az adott mindfulness-program megfelelően hatékony bizonyos testi betegségek vagy mentális zavarok tekintetében. Az MBSR például a krónikus fájdalom vagy a stressz- és szorongásszint csökkentésében bizonyult hatékonynak,[40] az MBCT pedig főként a depresszióba való visszaesés megelőzésében.[41] (L. részletesebben a továbbiakban.)
A mindfulness-programok a 2000-es évek eleje óta a hivatalos egészségügyi ellátás részei az angolszász országokban. Az elmúlt évtizedekben évről évre szinte exponenciálisan emelkedik a világban a mindfulness-szel kapcsolatos tudományos vizsgálatok száma – ezek jó részének a középpontjában a mindfulness-programok állnak.[42] Ennek ellenére csak a 2020-as évek elején kezdtek megjelenni azok a tudományos publikációk, amelyek a programok konkrét hatóerőit vizsgálják. Míg korábban a tudományos közvélemény bizonyítást nem igénylő axiómának tartotta, hogy a fő hatóerő a mindfulness-meditációgyakorlás (otthon vagy a foglalkozásokon), addig újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy legalább ilyen fontos a tanár személye, a tanár mindfulness-képzettségének a mélysége és a csoportdinamika. Ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek a hatóerők mélyebb földerítésére.[43][44]
Néhány mindfulness-program a világból:
- Mindfulness-alapú stresszcsökkentés (Mindfulness-Based Stress Reduction – MBSR)[45] – lásd a továbbiakban is
- Mindfulness-alapú kognitív terápia (Mindfulness-Based Cognitive Therapy – MBCT)[46] – lásd a továbbiakban is
- Mindfulness-alapú kognitív terápia rákosoknak (Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Cancer– MBCT-C)[47]
- Mindfulness-alapú felépülés rákosoknak (Mindfulness-Based Cancer Recovery – MBCR)[48]
- Mindfulness-alapú kognitív terápia az életért(Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Life– MBCT-L)[49]
- Mindfulness-alapú együttérzés (Mindfulness-Based Compassionate Living – MBCL)[50]
- Mindfulness-alapú szülés és gyereknevelés (Mindfulness-Based Childbirth and Parenting – MBCP)[51]
- Mindfulness-alapú visszaesés megelőzés függők részére (Mindfulness-Based Relapse Prevention for Addictive Behaviors – MBRP)[52]
- dots, pwas, .breathe, .b Mindfulness – óvodai és iskolai mindfulness a gyerekek és serdülők különféle csoportjainak (3-tól 18 éves korig) – ezt a programot használják felmenő rendszerben Nagy-Britannia közoktatási- és nevelési intézményeiben[53][54]
- Mindfulness-alapú szociális és érzelmi intelligencia-fejlesztés (Mindfulness-Based Emotional and Social Intelligence Development – MBESI)[55]
Mindfulness-alapú stresszcsökkentés (MBSR – Mindfulness-Based Stress Reduction)
[szerkesztés]Az MBSR-t Jon Kabat-Zinn és munkatársai fejlesztették ki a Massachusetts-i Egyetemen. Ez vált a mindfulness-alapú intervenciók modelljévé. A 8 hetes program során hetente találkoznak a résztvevők és a programvezető tanár – ezeknek a foglalkozásoknak az időtartama 2,5 és 3,5 óra között változik. A program a tudatos jelenlét hagyományos vagy modernizált gyakorlatain kívül hatha jógát, illetve – csak a gyakorlónapon, opcionálisan – a szerető kedvesség (metta) meditációit tartalmazza.[56] A programot eredetileg a krónikus fájdalommal élők számára dolgozták ki, és eredetileg csak klinikai körülmények között alkalmazták, ma már azonban sokak számára hozzáférhető kórházi környezeten kívül is.[36]
Az elmúlt évtizedekben számos kutatásban vizsgálták ellenőrzött klinikai körülmények között a tudatos jelenlét gyakorlásának hatásait.[57] Ezek alapján a következő előnyös hatásokat figyelték meg: arra következtettek, hogy lehetnek előnyös tulajdonságai, mint például stresszcsökkenés, relaxáltság, hangulatemelkedés, életminőség-javulás, javuló figyelem.[40] Számos kutatás vizsgálta a mindfulness-gyakorlás immunrendszeri hatását: e kutatások adatai biztatóak, ám még további vizsgálatok szükségesek a pontos összefüggések feltárásához.[58] Az MBSR spirituális tanításokban gyökerezik, azonban maga a program világi.[59]
Mindfulness-alapú kognitív terápia (MBCT – Mindfulness-Based Cognitive Therapy)
[szerkesztés]Az MBCT egy pszichoterápiás beavatkozás, amelyet eredetileg a depresszióba való visszaesés megelőzésére dolgoztak ki. Főként olyanoknak szánták a módszert, akik súlyos, visszatérő, major depresszióval küzdenek, és akiknél a gyógyszeres kezelés kudarcot vallott.[60] Az MBCT a kognitív viselkedésterápiák 3. hullámához tartozik: ebben a megközelítésben a terápia célja nem az, hogy az egyén hasznos gondolatokkal helyettesítse a káros gondolatait, hanem az, hogy új viszonyt alakítson ki a saját gondolataival. A tudatos jelenlét gyakorlata ebben segít. A gondolatokat úgy figyeli meg a gyakorló, hogy alapvetően a gondolatok jövés-menésére figyel, miközben nem bonyolódik a gondolatok tartalmába, nem is azonosul velük.[61]
A CBT-hez hasonlóan az MBCT is azon az elven működik, hogy amikor a korábban depresszióval küzdő egyén depressziója alábbhagy, visszatérnek az automatikus kognitív folyamatok, amelyek újabb depressziós eseményt válthatnak ki.[62] Az MBCT célja, hogy megszakítsa ezeket az automatikus folyamatokat és megtanítsa a résztvevőt, hogy ne bonyolódjon bele a megjelenő gondolatokba és érzelmekbe, hanem tanulja meg, hogy lehet azokat megengedően és elfogadóan megfigyelni anélkül, hogy ítélkezne felettük.[62] A tudatos jelenlét gyakorlásával a résztvevő észreveheti, amikor a depresszióba való visszaeséssel fenyegető, automatikus folyamat elindul, és képes lehet megváltoztatni az erre a kognitív folyamatra adott reakcióját. A kutatás alapján az MBCT hatásosnak bizonyult olyan embereknél, akik háromszor vagy többször estek depressziós állapotba, illetve 50%-kal csökkentette a visszaesések arányát.[41]
Az MBCT-t ma már széles körben tanítják klinikai környezeten kívül, olyan embereknek is, akik nem küzdenek visszatérő depresszióval, ám pl. szorongással, alacsony önértékeléssel, érzelemszabályozási zavarokkal küzdenek. Ilyenkor a depresszió-megelőzési profil a háttérbe vonul.
Elfogadás és elköteleződés terápia
[szerkesztés]Az elfogadás és elköteleződés terápia (ACT) a klinikai viselkedéselemzés (CBA) egyik fajtája,[63] amelyet a pszichoterápiában használnak. Ez egy empirikus alapú pszichológiai kezelés, amelyben az elfogadás és a tudatosság stratégiáit alkalmazzák ötvözve az elköteleződés és viselkedésváltozás stratégiáival és ezzel igyekeznek javulást elérni a pszichológiai flexibilitásban.[64]
Dialektikus viselkedésterápia
[szerkesztés]A dialektikus viselkedésterápia (DBT) egyik legfőbb eleme a tudatosság. A kezelést Marsha M. Linehan dolgozta ki Borderline személyiségzavarral küzdő személyek számára.[65]
Mód deaktivációs terápia
[szerkesztés]A mód deaktivációs terápia (MDT) egy kezelési módszer, amely a kognitív viselkedésterápiából ered, amelybe belekerültek elemek az elfogadás és elköteleződés terápiából, a dialektikus viselkedésterápiából és a tudatosság technikákból.[66] Egyszerű légzéses tudatosság technikát alkalmaznak a résztvevőknél, hogy javítsák a figyelmet és a kellemetlen gondolatok és érzelmek nem ítélkező elfogadását, ahogy azok a jelen pillanatban történnek. A terápiával hatásosan kezelnek fiatal felnőtteket, akik viselkedésproblémákkal és összetett traumás eredetű pszichológiai problémákkal küzdenek, ezekről írt tanulmányokat Jack A. Apsche és Joan Swart.[67]
További kutatási programok
[szerkesztés]A további programok közé tartozik a Morita terápia (Shoma Morita), az adaptációs gyakorlat (Clive Sherlock), a Hakomi terápia (Ron Kurtz), az IFS (Internal Family Systems Model - Richard C. Schwartz), a pozitív pszichológia (Martin Seligman és Jonathan Haidt)[68] és a tudatos relaxáció.[69]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kabat-Zinn 2013.
- ↑ "The Stress Reduction Program, founded by Dr. Jon Kabat-Zinn in 1979..." - umassmed.edu Archiválva 2012. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ http://psycnet.apa.org/journals/psp/84/4/822/
- ↑ Grossman (2004).
- ↑ (2007) „Mindfulness training and neural integration: Differentiation of distinct streams of awareness and the cultivation of well-being”. Social Cognitive and Affective Neuroscience 2 (4), 259–63. o. DOI:10.1093/scan/nsm034. PMC 2566758.
- ↑ Mahaszatipatthána szutta. (Hozzáférés: 2019. április 22.)
- ↑ Ihnen & Flynn 2008, 148. o.
- ↑ Teasdale & Segal 2007, 55-56. o.
- ↑ Wandering mind is not a happy mind. (Hozzáférés: 2019. április 22.)
- ↑ (2011. november 4.) „How Does Mindfulness Meditation Work? Proposing Mechanisms of Action From a Conceptual and Neural Perspective”. Perspectives on Psychological Science 6 (6), 537-559. o. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ Holzel BK, Lazar SW, et al. (2011. november 1.). „How does mindfulness meditation work? Proposing mechanisms of action from a conceptual and neural perspective”. Perspectives on Psychological Science 6 (6), 537–559. o. DOI:10.1177/1745691611419671.
- ↑ McMahan 2008.
- ↑ Sharf 1995-B.
- ↑ The 18th Mind and Life Dialogues meeting. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ Sister Ayya Khema: All of Us. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
- ↑ Bhikkhu Bodhi: The Noble Eightfold Path. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
- ↑ Dialogues of the Buddha, Part II. Oxford, Great Britain: Pali Text Society, 322–346. o. (1959. november 4.). ISBN 0 86013 034 7
- ↑ "The Stress Reduction Program, founded by Dr. Jon Kabat-Zinn in 1979..." - http://www.umassmed.edu/cfm/stress/index.aspx Archiválva 2012. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Bishop et al, 2004, "Mindfulness: A Proposed Operational Definition" 230-231. o.
- ↑ jama.ama-assn.org Mindfulness in Medicine. Ludwig és Kabat-Zinn. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ Sati. The Pali Text Society's Pali-English Dictionary. Digital Dictionaries of South Asia, University of Chicago. [2012. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ A páli kánonban az ánápánaszatival kapcsolatos instrukciókat egy vagy négyszer négyes csoportban (tetrádban) határozzák meg. Ez utóbbiak közül a leghíresebb az Ánápánaszati-szutta, amely a Maddzshima-nikája 118. szuttája (lásd pl: http://www.nibbanam.com Theravada resources for Upasakas, 2006).
- ↑ 18. Tudat és Élet konferencia. Mindandlife.org. [2014. március 22-i dátummal az www.mindandlife eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ Alexander Wynne, The origin of Buddhist meditation. Routledge, 2007, 73. o.
- ↑ Essentials of Mahamudra: Looking Directly at the Mind, by Khenchen Thrangu Rinpoche. Amazon.com. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
- ↑ Henepola Gunaratana, Mindfulness in plain English, Wisdom Publications, 21. o.
- ↑ Defined by Reginald A. Ray: "Vipashyana," by Reginald A. Ray. ''Buddhadharma: The Practitioner's Quarterly'', Summer 2004. Archive.thebuddhadharma.com. [2014. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
- ↑ What is Theravada Buddhism?. Access to Insight. Access to Insight. (Hozzáférés: 2013. augusztus 17.)
- ↑ Brooks 2006.
- ↑ Schumann 1974.
- ↑ McMahan.
- ↑ "Mindfulness and the Mind," - Subhuti. Madhyamavani Online
- ↑ "Mindfulness Defined," Thánisszaró Bhikku. 2. o.
- ↑ Miért nem keresztényi a tudatos jelenlét (angolul). (Hozzáférés: 2023. március 14.)
- ↑ Szerint János szerint való örömhír az Isten gyermekévé válásról. (Hozzáférés: 2023. március 14.)
- ↑ a b Mi a mindfulness?. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ A helyes mindfulness-tanári gyakorlat útmutatója. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ Participatory medicine. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ Mindfulness: az érdeklődés tudománya és művészete. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ a b Meditation. Cancer Research UK. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 1.)
- ↑ a b (2004) „Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Depression: Replication and Exploration of Differential Relapse Prevention Effects”. Journal of Consulting and Clinical Psychology 72 (1), 31–40. o. DOI:10.1037/0022-006x.72.1.31.
- ↑ Mind the Gap in Mindfulness Research: A comparative account of the leading schools of thought. By Rona Hart, Itai Ivtzan (University of East London, UK), Dan Hart (Birmingham University, UK). (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ For mindfulness programs, ‘with whom’ may be more important than ‘how’. By Corrie Pikul. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ Pauline Eva Ruijgrok-Lupton, Rebecca S. Crane, Dusana Dorjee: Impact of Mindfulness-Based Teacher Training on MBSR Participant Well-Being Outcomes and Course Satisfaction. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ Kabat-Zinn, Jon. Full Catastrophe Living – (Revised Edition): Using the Wisdom of Your Body and Mind to Face Stress, Pain, and Illness [2013]
- ↑ Segal, Williams, Teasdale. Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Depression, Second Edition [2018]
- ↑ Bartley, Teasdale. Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Cancer: Gently Turning Towards [2011]
- ↑ Carlson, Speca, Segal. Mindfulness-Based Cancer Recovery – A Step-by-Steo MBSR Approach to Help You Cope with Treatment and Reclaim Your Life [2010]
- ↑ Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Life (MBCT-L). (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ van den Brink, Koster. Mindfulness-Based Compassionate Living [2015]
- ↑ Bardacke. Mindful Birthing [2012]
- ↑ Mi az MBRP?. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ .b Curriculum. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ Angliában iskolai tantárgy lesz a mindfulness. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ What is MBESI?. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
- ↑ Pickert K (2014. február 1.). „The art of being mindful. Finding peace in a stressed-out, digitally dependent culture may just be a matter of thinking differently”. Time 183 (4), 40–6. o. PMID 24640415.
- ↑ Ospina MB, Bond K, Karkhaneh M, et al. (2007. június 1.). „Meditation practices for health: state of the research”. Evid Rep Technol Assess (Full Rep) (155), 35–37. o. PMID 17764203.
- ↑ Mindfulness meditation and the immune system: a systematic review of randomized controlled trials. (Hozzáférés: 2019. április 22.)
- ↑ (2011) „Changes in spirituality partly explain health-related quality of life outcomes after Mindfulness-Based Stress Reduction”. Journal of Behavioral Medicine 34 (6), 508–18. o. DOI:10.1007/s10865-011-9332-x. PMID 21360283. PMC 3151546.
- ↑ (2011) „The Effect of Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Prevention of Relapse in Recurrent Major Depressive Disorder: a Systematic Review and Meta-Analysis”. Clinical Psychology Review 31 (6), 1032–1040. o. DOI:10.1016/j.cpr.2011.05.002.
- ↑ (2010) „The Empirical Status of the "New Wave" of Cognitive Behavioral Therapy”. Psychiatric Clinics of North America 33 (3), 701–710. o. DOI:10.1016/j.psc.2010.04.006. PMID 20599141. PMC 2898899.
- ↑ a b (2012) „Collaboration in Mindfulness-Based Cognitive Therapy”. Journal Of Clinical Psychology 68 (2), 179–186. o. DOI:10.1002/jclp.21832.
- ↑ Jennifer C Plumb, Ian Stewart, Galway JoAnne Dahl, Tobias Lundgren (Spring 2009). „In Search of Meaning: Values in Modern Clinical Behavior Analysis”. Behav Anal. 32 (1), 85–103. o. PMID 22478515. PMC 2686995.
- ↑ Hayes, Steven: Acceptance & Commitment Therapy (ACT). ContextualPsychology.org
- ↑ Linehan 1993, 19. o.
- ↑ Apsche JA, DiMeo L. Mode Deactivation Therapy for aggression and oppositional behavior in adolescents: An integrative methodology using ACT, DBT, and CBT. Oakland, CA: New Harbinger (2010). ISBN 978-1608821075
- ↑ (2014) „Family mode deactivation therapy (FMDT) mediation analysis”. International Journal of Behavioral Consultation and Therapy. [2014. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ Haidt, Jonathan. The Happiness Hypothesis: Finding Modern Truth in Ancient Wisdom. New York: Basic Books, 35–43. o. (2005). ISBN 978-0465028023
- ↑ Mindfulness relaxation
Források
[szerkesztés]Nyomtatott
[szerkesztés]
|
|
Online források
[szerkesztés]- ↑ Komaroff, Anthony: Does "mindfulness meditation" really help relieve stress and anxiety?. Ask Doctor K. Harvard Health Publications, 2014. március 31. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
További információk
[szerkesztés]- Gyakorlat
Buddhizmus
- Nyanaponika. The Heart of Buddhist Meditation: Satipaṭṭhāna : a Handbook of Mental Training Based on the Buddha's Way of Mindfulness, with an Anthology of Relevant Texts Translated from the Pali and Sanskrit (1969)
- William Hart (2011), The Art of Living: Vipassana Meditation As Taught by S. N. Goenka, Pariyatti
Pszichológia
- Didonna, Fabrizio. Clinical Handbook of Mindfulness. Springer Science & Business Media (2008)
- Amanda Ie, Christelle T. Ngnoumen, Ellen J. Langer (2014), The Wiley Blackwell Handbook of Mindfulness (Two Volumes), John Wiley & Sons
Népszerű
- Wherever You Go, There You Are: Mindfulness Meditation in Everyday Life. Hyperion Books, 2005. ISBN 1-4013-0778-7
- Története
- Wilson, Jeff. Mindful America: Meditation and the Mutual Transformation of Buddhism and American Culture. Oxford University Press (2014)
- McMahan, David L.. The Making of Buddhist Modernism. Oxford University Press (2008)