Trenkfalva
| Trenkfalva (Trenkovo) | |
 | |
| A Trenk-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Velike |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34330 |
| Körzethívószám | ( 385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 672 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 11″, k. h. 17° 39′ 47″45.403056°N 17.663056°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 11″, k. h. 17° 39′ 47″45.403056°N 17.663056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trenkfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trenkfalva (horvátul: Trenkovo) falu Horvátországban a Pozsegai-medencében, közigazgatásilag Velike község részét képezi. Földrajzilag Velike és Pozsega között található.
Történelme
[szerkesztés]A település határában előkerült régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta lakott volt. a legrégebbi leleteket 2020-ban a vízvezeték építésének nyomvonalán, a „Međuputi” lelőhelyen fedezték fel. Ezen a mezőgazdasági területen az újkőkorszak korai időszakában virágzott Starčevo-kultúra egykori településének régészeti maradványait találták meg. A lelőhely az őskortól a középkorig szinte folyamatosan lakott volt.[2] Ugyancsak 2020-ben, a Velika - Pozsega vízellátó rendszer kiépítése során fedezték fel a „Kamenjača”[3] és „Stojanovac”[4] régészeti lelőhelyeket, ahol a kőrézkor középső időszakában virágzott Lasinja-kultúra településmaradványait találták meg. A leletek között kerámia edények töredékei, valamint különböző kőtárgyak, kőszerszámok, őrlőkövek és mikrolitok kerültek elő. A vaskort a „Međuputi” lelőhelynek a La Tène-kultúrához tartozó leletei képviselik, de találtak itt ókori és középkori településmaradványokat is.
Maga Trenkfalva ősi település, de középkorból nincs írásos adat a létezésére. A török uralom idején muzulmán hitre áttért horvátok lakták, akik valószínűleg 1687-ben Boszniába távoztak. A helyükre 1697 körül az ország északkeleti részéről és Boszniából katolikus horvátok érkeztek. A falut Szent Demeternek szentelt templomáról Mitrovicának nevezték el.[5] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mitrovicza” néven látható. Csak 1912-ben vette fel hivatalosan a Trenkfalva (Trenkovo) nevet, báró Trenk Ferenc (Franz von der Trenck) birtokos tiszteletére, aki a településen található Trenk-kúriában élt és alkotott. A Jókai Mór A két Trenk című regényéből „a magyar Trenk” néven ismert történelmi személyiség élete több ponton is összeforrt a településsel. Hajdúival együtt a térségben mint hőst tisztelik.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A Trenk-kastély[6] egyemeletes épület, amelyet jóval Trenk Ferenc halála után 1819-ben emeltek barokk-klasszicista stílusban. Hosszúkás, téglalap alaprajzú épület, főhomlokzatán nagyméretű terasszal, az udvari homlokzaton pedig rizalittal. Az épületet manzárdtető fedi. A kastély a park közepén található, amely fontos kertépítészeti emlék. A parkban a kastélyhoz tartozó melléképületek vannak.
- Trenk-emlékfa, tölgyfa a kastély kertjében, amely alatt a báró hajdan jobbágyai fölött törvénykezett.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 346 | 315 | 288 | 336 | 496 | 600 | 577 | 488 | 581 | 662 | 692 | 758 | 789 | 823 | 818 | 799 |
- 1910-ben 600 lakosából 102 magyar (17,0%) és 429 horvát (71,5%) volt
- 1960-ban 692 lakosa közül 651 horvát (94,1%), 33 szerb (4,8%) és 2 magyar (0,3%) volt
- 1991-ben 823 lakosából 771 horvát volt (93,7%). Magyarok már nincsenek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6322.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6321.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6324.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-418.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- http://jupiter.elte.hu/aaacikkek2/036pozsega.htm[halott link]
- Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
- Bus.hr: A község nevezetességei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
