Timsó
A timsó egyrészt egy konkrét vegyület, az alumínium-kálium-szulfát, másrészt szervetlen vegyületek egy csoportja. Kémiai felépítésüket tekintve kettős szulfátok. A legismertebb timsó a kálium-alumínium-szulfát (KAl(SO4)2·12H2O). Általános képletük: AB((SO4)2·12H2O), ahol A egyértékű, B háromértékű kation. Az elemek közül az alumínium (l. timföld) neve a timsó latin nevéből (alumen) származik.
Kémiai összetételük
[szerkesztés]A timsók kettős szulfátok, általános képletük AB(SO4)2·12H2O, ahol A egyértékű kation, amely lehet fémion, pl. nátrium- (Na ), kálium- (K ) vagy céziumion (Cs ), vagy pedig összetett kation, pl. ammóniumion (NH 4), míg a B háromértékű fémion, pl. alumínium- (Al3 ), vas(III)- (Fe3 ), króm(III)- (Cr3 ) vagy mangán(III)-ion (Mn3 ). A timsók mindig 12 mol kristályvízzel kristályosodnak. A lítiumionok kis mérete miatt a lítium nem képez timsót, a nátriumnak is csak egyféle timsója létezik.
Tulajdonságaik, felhasználásuk
[szerkesztés]Vízben oldódnak, vizes oldatuk savas kémhatású. Fanyar, összehúzó ízű anyagok. Felhasználásuk: vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, bőrcserzés.
Lelőhely
[szerkesztés]A mai Magyarország területén timsóbányászat az 1800-as években folyt a Mátrában, Parád környékén, elsősorban az Orczy család birtokain.
Nyelvi adalék
[szerkesztés]Nevéből képződött a tímár mesterségnév, amely a timsót nyers állatbőrök cserzésére használja (régebben timár, amely családnévben ma is elterjedt). BAROMSÁGOKAT NEM ÍRUNK!
Nincs köze a 'cserzővarga', 'bőriparos' jelentésű tímár szóhoz.
