Tengerszem
A tengerszem valamely hegységben kialakult, általában kis édesvizű tó. A tengerhez nincs köze, legfeljebb annak tiszta vize és emiatt gyakorta kék színe miatt mutat rokonságot vele. Az elnevezés a Magas-Tátra lengyel oldalán található Halas-tó lengyel nevéből (Morskie Oko) származik, annak tükörfordítása magyarul.[forrás?]
Kialakulása
[szerkesztés]A holocénben alakult ki, amikor a felmelegedés hatására a gleccserek visszahúzódtak. Nyomukban a kárfülkékben és a végmorénák mögött összegyűlt a víz: ezek a negatív felszínformák lettek a tengerszemek medrei.
Hasznosítása
[szerkesztés]
Ezek a tavak nagyon fontos turisztikai célpontok és üdülőhelyek.
A hegyi falvak fontos ivóvíz ellátói a tengerszemek.
Előfordulása
[szerkesztés]Az egykori gleccserek kárfülkéit Európában az Alpokban, a Pireneusokban és a Kárpátok magashegységi részein, főleg a Magas-Tátrában és a Déli-Kárpátokban töltik ki tengerszemek. A Balkán-félszigeten a hóhatár közeléig emelkedő Rilában és Pirinben is gyakoriak az ilyen kártavak.
Források
[szerkesztés]- Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007)
- Jónás Ilona – Kovács Lászlóné Dr. – Vízvári Albertné: Földrajz 9. Természetföldrajzi környezetünk (Mozaik, Szeged, 2010)
- Révai nagy lexikona XVIII. kötet (Tarján–Vár). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1925. 161. o.
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 327. o. ISBN 963-9257-17-6
- Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962. 404–405. o.
- Természettudományi lexikon VI. (Sz–Z). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968. 354. o.
