Teafélék
Teafélék | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Nemzetségcsoportok | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Teafélék témájú kategóriát. |
A teafélék (Theaceae) a virágos növények közé tartozó hangavirágúak (Ericales) rendjének egyik családja a különböző források szerint mintegy 600–1100 fajjal.
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés]Főleg Amerikában és Ázsiában gyakoriak.
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]Trópusi fák vagy cserjék, ritkábban mérsékelt égövi lágyszárú növények (köztük felkúszó folyondárok. Megőrizték sok ősi bélyegüket, mint például:
Bőrnemű leveleik szórtan (ritkán: átellenesen) állnak; pálhalevelük nincs. A levelekben olajjáratok húzódnak, ezért azok áteső fényben foltosnak látszanak — erről a tulajdonságukról kapta a rend régebbi elnevezését (Guttiferales - a gutta szó jelentése latinul petty, folt).
Aktinomorf, nagy virágaik általában magánosan nőnek a lomblevelek hónaljában (ritkán virágzattá állnak össze). Általában öt-öt csésze- és sziromlevelük és 3–5 felső állású termőlevelük van. A másodlagos megsokszorozódás (szekunder poliandria) eredményeként a virágokban sok a porzó.
Termésük tok, bogyó vagy aszmag.
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés]A legtöbb faj trópusi vagy a szubtrópusi hegyi esőerdőkben él. Ennek megfelelően sok faj örökzöld.
Felhasználásuk
[szerkesztés]Fontos, a trópusokon termesztett haszonnövények tartoznak ide — ezek közül legnevezetesebb a kínai teacserje (Camellia sinensis).
Több fajuk dísznövény; ezek közül legismertebb a japán kamélia (Camellia japonica).
Rendszertani felosztásuk
[szerkesztés]A nemzetségeket három csoportba vonják össze:
- Gordonieae nemzetségcsoport 3 nemzetséggel:
- Stewartieae nemzetségcsoport 1 nemzetséggel:
- Theeae nemzetségcsoport 6 nemzetséggel:
Nemzetségcsoporton kívül:
- †Ternstroemites (kihalt)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Olyan virág, amelyben a takarólevelek körben, az ivarlevelek pedig csavarvonalban helyezkednek el — Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan, 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN
- ↑ Apokarpikus a termőtáj, ha a virág több termőlevele külön-külön alkot termőt — Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan, 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN
Források
[szerkesztés]- — Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan, 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 249. o. ISBN 963-9257-17-6