Ugrás a tartalomhoz

Zimony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Taurunum szócikkből átirányítva)
Zimony (Земун / Zemun)
Zimony címere
Zimony címere
Zimony zászlaja
Zimony zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetBelgrád fővárosi
KözségZimony városi
Alapítás éve1073
Irányítószám11080
Körzethívószám 381 (0)11
RendszámBG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség161 596 fő
Népsűrűség996 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság82 m
Terület153,56 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 51′, k. h. 20° 24′44.850000°N 20.400000°EKoordináták: é. sz. 44° 51′, k. h. 20° 24′44.850000°N 20.400000°E
Zimony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimony témájú médiaállományokat.

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában. Korábban római kori település is volt a helyén és a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a délszláv zeml'ny (= földből való vár) szóból ered.

Fekvése

[szerkesztés]

Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján, a Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a szerbiai főváros része. Hozzá tartozik a Nagy Hadi-sziget is.

Története

[szerkesztés]
Zimony (sárga színnel) helyi közösségei

1073-ban Zemlen néven említik először. A római korban itt Taurunum nevű katonai település állott. A város felett állnak az egykori vár romjai. Középkori neve Zemlén. 1096-ban az átvonuló keresztesek foglalták el a várat, de Kálmán király leverte őket. 1152-ben rövid időre Mánuel bizánci serege foglalta el. 1164-ben III. István serege ostromolta, melynek során a várat védő IV. István 1165. április 11-én meghalt, ezért hívei átadták a várat III. Istvánnak. 1165-ben Mánuel bizánci serege foglalta el, de 1166-ban Dienes ispán visszafoglalta. 1167. június 18-án Mánuel bizánci császár serege a vár alatt verte meg Dienes ispán magyar seregét, de olyan nagy veszteségeket szenvedett, hogy kénytelen volt kivonulni az országból. 1180-ban III. Béla serege foglalta vissza.

1521. július 12-én elfoglalta a török. 1566. június 26-án ide járult János Zsigmond a szultán elé kézcsókra.

1842. szeptember 6-án ide menekült Obrenovics Mihály a zendülők elől. Várának udvarán állt az ezredévi emlékmű, hármas toronyszerű építményen kiterjesztett szárnyú hatalmas turulmadárral. A turulmadarat 1918-ban a bevonuló szerbek döntötték le.

Trianonig Szerém vármegyéhez tartozott.

Lakossága

[szerkesztés]

1910-ben 17 131 lakosából 6559 német, 5653 szerb, 2200 horvát, 1999 magyar volt.

A népességnövekedés üteme

Lakossága a második világháború után rohamosan növekedni kezdett és etnikai összetétele teljesen megváltozott. A 2011-es népszámlálási adatok alapján lakóinak száma 168.170 fő. A település elvesztette korábbi meghatározó német, horvát és magyar népességét, Belgrád részeként döntően szerbek lakják jelentős roma kisebbség betelepülése mellett.

A népesség megoszlása nemzeti hovatartozás szerint:

A szerb főváros többi kerületéhez képest Zimonyban feltűnően magas azok száma, akik nem kívántak nyilatkozni nemzeti hovatartozásukról (4821), akiket az „ismeretlen” (2213) és az „egyéb” (1544) nem specifikus kategóriába soroltak. Ez a jelenség főleg a többnemzetiségű területekre jellemző, ahol jelentős az asszimilálódott népesség száma, akiknek körében azonban még él a felmenők más nemzethez tartozásának tudata.

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvérváros

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]