Ugrás a tartalomhoz

Tarabosh-hegység

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarabosh-hegység
A Tarabosh látképe a shkodrai várból, előtérben a Bajrak-hegy (398 m), mögötte a Tarabosh-hegy
A Tarabosh látképe a shkodrai várból, előtérben a Bajrak-hegy (398 m), mögötte a Tarabosh-hegy

Magasság658 m
Hely Albánia
HegységRumija
Relatív magasság40 m
Elhelyezkedése
Tarabosh-hegység (Albánia)
Tarabosh-hegység
Tarabosh-hegység
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 02′ 47″, k. h. 19° 26′ 57″42.046389°N 19.449167°EKoordináták: é. sz. 42° 02′ 47″, k. h. 19° 26′ 57″42.046389°N 19.449167°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarabosh-hegység témájú médiaállományokat.

A Tarabosh-hegység (albán Mal i Taraboshit), gyakran röviden Tarabosh kisebb hegyvonulat Albánia északnyugati részén, a Shkodrai-tó délkeleti partvidékén. A Montenegróban fekvő Rumija(wd) hegyvidék délkeleti nyúlványa, a Shkodrai-medencén belül a Shkodra alatti sík kistája. Gerinchossza kb. 9 kilométer, legmagasabb csúcsa a Golish-hegy (Maja e Golishit, 658 m), további jelentősebb magaslatai a Suka-hegy (Maja e Sukës, 493 m) és keleti peremén a névadó Tarabosh-hegy (Maja e Taraboshit, 593 m). Délkeleti és déli irányból a Buna folyó határolja.[1]

A hegység keleti peremén, a Bunán túl terül el Észak-Albánia legnagyobb városa, Shkodra, amelynek a történelem során védelmi szempontból a Tarabosh mindig fontos stratégiai pontja volt. Utoljára a 20. század eleji első Balkán-háborúban és az első világháborúban játszott fontos szerepet a montenegrói (1913, 1915), illetve a szerb hadseregek (1920) számára mint Shkodra elfoglalásának kulcsa.[2] Napjainkra a hegy lábánál, a Shkodrai-tó köves partvidékén, Shiroka körül alakultak ki a shkodraiak kedvelt fürdő- és pihenőhelyei.[3]

1913 szeptemberében a közeli Shkodrában Terenc Toçi szerkesztésében elindult politikai hírlap címe a hegy után Taraboshi lett.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sheme & Mara 2017 :111.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  2. Pearson 2004 :39., 90., 153.; Zavalani 2015 :157., 168.
  3. Dienes 2017 :162.
  4. Dervishi 2012 :237.; Elsie 2010 :445.; Elsie 2013 :157., 443.

Források

[szerkesztés]
  • Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225  
  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671