Ugrás a tartalomhoz

Talp (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Talp (Talpe)
Talp görögkeleti ortodox fatemploma
Talp görögkeleti ortodox fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségDragánfalva
Rangfalu
KözségközpontDragánfalva
Irányítószám417258
SIRUTA-kód29323
Népesség
Népesség177 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC 2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 01″, k. h. 22° 25′ 14″46.650264°N 22.420647°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 01″, k. h. 22° 25′ 14″46.650264°N 22.420647°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Talp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Talp (románul Talpe) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bihar-hegység alatt, Belényestől délkeletre, Telek és Belényesszeleste közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A falu nevét 1580-ban említette először oklevél Talpfalwa alakban.

1588-ban Talph, 1600-ban Talpan, 1692-ben Talp, 1808-ban Talp, Talpu, 1913-ban Talp néven írták.

Talp birtokosa a 19. század első felében a Nagyváradi görögkatolikus egyházmegye volt, mely a 20. század elején is birtokos volt itt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, hegyes-völgyes helyen 265 óhitü lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök.

1910-ben 364 lakosából 4 magyar, 360 román volt. A falu lakói közül 6 fő görögkatolikus, 354 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

A 2002-es népszámlálás szerint 253 lakója közül mindenki román volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Képek a görögkeleti templomról

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv

Külső hivatkozások

[szerkesztés]