Tündérlak
| Tündérlak (Lapšina) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muraszentmárton |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1448 |
| Polgármester | Franjo Makovec |
| Irányítószám | 40313 |
| Körzethívószám | ( 385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 130 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 16″, k. h. 16° 19′ 40″46.521227°N 16.327668°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 16″, k. h. 16° 19′ 40″46.521227°N 16.327668°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tündérlak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tündérlak (horvátul: Lapšina), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól 2 km-re nyugatra a Mura jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1448-ban "Lapschin" alakban említik először.[2] 1456-ig a Cilleiek birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. A csáktornyai uradalom részeként 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. A 16. század végén a Zrínyiek bizalmi embere Malikóczy Miklós bajcsai várkapitány várat is építtetett ide.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " LAPSINA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mártonnak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]
1910-ben 205, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. Egykor Györgyiketündérlak-Nemesbükkösd néven Györgyike és Nemesbükkösd falvakkal alkotott közös közigazgatási egységet, később Muraszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 182 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Egykori várát Malikóczy Miklós bajcsai várkapitány gróf Zrínyi György belső tanácsosa építette a 16. század utolsó éveiben a lerombolt Gradiscsak vára helyett és itt élt 1603-ban bekövetkezett haláláig. További sorsa ismeretlen.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Muraszentmárton honlapja
- Muraszentmárton község honlapja (horvát nyelven)
- Csáktornya és más várak a Mura mentén
- Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
