Ugrás a tartalomhoz

Tóth Böske

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóth Böske
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Született1896. november 22.[1]
Kunszentmárton
Elhunyt1979. december 20. (83 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (23/1-3-1402. fülke)[3][4]

A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Böske témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tóth Böske, eredeti neve: Tóth Erzsébet (Kunszentmárton, 1896. november 22.Budapest, 1979. december 20.) magyar színésznő, sanzonénekesnő.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Tóth István és Hürkecz Etel voltak.[5] Rákosi Szidi színiiskolájában tanult. 1918-ban a Margitszigeti Színház tagja volt, ahová Bródy István szerződtette. Ezután a Margit Színházban, 1919-től a Király Színházban, majd 1921-től 1923-ig a Renaissance Színházban játszott. 1923 és 1924, valamint 1928 és 1929 között a Magyar Színházban lépett fel. 1924-től 1925-ig a Belvárosi Színházban volt látható, 1925–1926 között a Vígszínház színművésze volt. 1929-ben az Új Színház színésznője volt, 1929 és 1930 között a Művész Színházban játszott. Az 1930-as évektől sörözőkben, kávéházakban sanzonokat és magyar nótákat énekelt. 1931–1932 között kabarékban is fellépett, 1932-től 1933-ig Párizsban szerepelt filmekben. 1935-ben a Royal Revüszínházban szerepelt, 1938 és 1941 között a Victoria sörözőben énekelt. 1947-tól 1948-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja, 1952–1955 között az Állami Faluszínházban játszott, 1957-től 1959-ig pedig a Békéscsabai Jókai Színház tagja volt. Eleinte énekes naiva, majd prózai karakterszerepeket kapott.

Sírja a Farkasréti temetőben található (23/1-3-1402).[6]

Színházi szerepei

[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 19.

Filmjei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Színészeti lexikon. Szerkesztette: Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.