Ugrás a tartalomhoz

Tótgyarmat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty)
Tótgyarmat látképe nyugat felől
Tótgyarmat látképe nyugat felől
Tótgyarmat zászlaja
Tótgyarmat zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
Első írásos említés1919
PolgármesterDenisa Árvayová
Irányítószám991 07
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség520 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Terület10,04 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 30″, k. h. 19° 17′ 30″48.091667°N 19.291667°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 30″, k. h. 19° 17′ 30″48.091667°N 19.291667°E
Tótgyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótgyarmat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótgyarmat[2] (szlovákul: Slovenské Ďarmoty) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 1920 előtt Balassagyarmat része volt.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykürtöstől 18 km-re délre, a magyar határ mellett, az Ipoly jobb partján, Balassagyarmattal szemközt található.

Története

[szerkesztés]

Tótgyarmat Balassagyarmatnak a trianoni békeszerződés után a határ szlovák oldalán maradt része, ezért a település korábbi története megegyezik a város történetével. A falu területe 1918 előtt Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

Az önálló Tótgyarmat tehát csak 1920-ban keletkezett úgy, hogy mivel az új határt az Ipoly folyó középvonalán húzták meg, a határ Balassagyarmat területét átvágta (hasonlóan Komáromhoz vagy Nagylakhoz). A városnak az Ipolytól északra fekvő területei: az Újtelep, a város szőlőhegyei, valamint az itt álló tégla és cserépgyár Csehszlovákiához kerültek. A mai falu első lakói szőlőtermesztők voltak, akik a magyaroktól megvásárolták a pincéket és hozzá tartozó szőlőket. Őket a magyarok egyszerűen csak pincéseknek nevezték. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt, a második világháború után viszont visszakerült Csehszlovákiához.

Termelőszövetkezetét 1949-ben alapították, 1964-ben állami tulajdonba került. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak és a helyi tégla és betonelemgyárban dolgoztak. 1993-ig volt Csehszlovákia része, majd annak szétszakadása óta Szlovákiához tartozik. 2007-ig közúti határátkelő volt Magyarország (Balassagyarmat) felé. Magyarország és Szlovákia schengeni övezethez való csatlakozásával viszont megszűnt a határellenőrzés.

Népessége

[szerkesztés]

2001-ben 574 lakosából 454 szlovák és 110 magyar.

2011-ben 565 lakosából 407 szlovák, 76 magyar és 39 roma.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1991 és 1993 között épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Szlovákiai nevek. A 78. ülés döntései pp. 3. Földrajzinév-bizottság, 2011. december 13. (Hozzáférés: 2021. május 13.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Slovenské Ďarmoty
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótgyarmat témájú médiaállományokat.