Káptalan
A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik. Tagjai a kanonokok, vezetője a prépost.
(Pl.: Szombathelyi Egyházmegye: Brenner József nagyprépost, Orbán István éneklőkanonok)
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét onnan nyerte, hogy amikor még a kanonokok a "canonica vitá"-hoz kötve voltak, nekik a rendszabályoknak egy fejezetét (capitulum) naponta felolvasták, ezért címük Venerabile Capitulum volt. Ebből a kétnyíltszótagos hangzótörvény/tendencia mentén keletkezett a jelenlegi szóalak.
Típusai: székeskáptalan és társaskáptalan
[szerkesztés]Vannak székes- és társaskáptalanok aszerint, hogy székes- vagy egyéb egyház mellett működnek. Az érseki egyházhoz tartozó káptalant székes főkáptalannak nevezik. A legjelentősebb társaskáptalanok voltak Magyarországon a székesfehérvári és az óbudai társaskáptalanok. A székesfehérvári közvetlenül a Szentszék alá volt rendelve. Kevésbé fontosak voltak a nagyszombati, a pozsonyi, a soproni, a vasvári, a fiumei, a nagyváradi latin szertartású káptalan és a csázmai társaskáptalanok. A káptalanok nem vesznek részt a püspöki megye kormányzásában, mert az a püspök kizárólagos joga. A székeskáptalan a püspök tanácsadó testülete, mint ahogy a bíbornoki testület a pápa tanácsadó testülete. A káptalan jogai csekélyebbek akkor, amikor van püspök (sede plena), és nagyobbak olyankor, amikor a püspöki szék megürül (sede vacante), vagy a püspök akadályozva van (sede impedita). Ha a püspöki szék megürül, a rendes joghatóság 8 napra a székeskáptalanra száll; ilyenkor a püspöki jövedelmek kezelésére ún. oeconomust (gazdasági igazgatót) rendel. Belügyeit a káptalan önállóan intézi. A magyar jogéletben nevezetes szerepet játszottak a káptalanok mint úgynevezett hiteleshelyek. A három országos hiteleshely Magyarországon az esztergomi, az óbudai és a székesfehérvári voltak (ugyanakkor a székesfehérvári johannita konvent is országos hiteleshelynek számított).
A magyar Országgyűlésben
[szerkesztés]1848-ig a káptalanok az alsó táblának tagjai voltak, ahol 1-2 követtel vettek részt.
Szólásban
[szerkesztés]- A fejem nem káptalan – én sem tudhatok mindent megjegyezni.
Káptalani jelvények
[szerkesztés]
Káptalani pecsétek
[szerkesztés]Külső hivatkozás
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). káptalan, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Katolikus Lexikon > Káptalan
- Káptalan – kanonokok testülete, Magyar Kurír 2005-11-01
Irodalom
[szerkesztés]- Adeliges Jahrbuch 1957:69. (Barcsay-Amant Zoltán: Nachtrag zum Corpus ung. Verdienstorden, Ehren- und Denkzeichen)
- Keszthelyi Falerisztikai Tanulm. 1989. (Alexy, Z. G.: Kapitelzeichen in Ungarn im mitteleuropäischen Kontakt)
- Zdenko, G. Alexy: Ehrenzeichen der Kapitel in vormals habsburgischen Ländern. Wien-Köln-Weimar, 1996
- Ker. egyh-ak és tört. szerepük a Kárpát-medencében. Honfoglalásunk és előzményei. Szerk. Csihák György. Bp-Zürich, 1997:246. (Pandula Attila: ~ Mo-on)
